Havi Mezőgazdasági Árelemző

Hírek:

Műtrágya: Május hónapban ismételten csend uralkodott a magyar műtrágya fronton. A szezon vége után szinte nem mozgott az áru, hiszen kereslet majdhogynem egyenlő volt a nullával.

A magas gabona áraknak köszönhetően a műtrágya cégek jól profitáltak az idei szezonban. Világszinten az egyik fő szenzációnak számított, hogy az amerikai Cargill cég kilépett egykori leány vállalatából, a szintén amerikai Mosaic-ból. Jim Prokopenko, a cég elnök-vezérigazgatója üdvözölte a döntést és kiemelte nagyobb lehetőségeik nyílnak meg a terjeszkedésre. Egyébként Prokopenko a Cargill cégtől ment át a Mosaic-hoz, ahol előtte az indirekt beszerzések irányítása tartozott hozza a cég alelnökeként.

Magyar műtrágyagyártó cégek viszonylatában sajnos újból szűkült a kínálat. A péti és szolnoki gyárak mellett harmadikként működő peremartoni gyár újból lehúzza a rolót. Miután a norvég Yara másfél év állás után értékesítette az egységet kérészéletűnek bizonyult a működése és az újbóli tulajdonosváltással (az orosz tulajdonos értékesítette pár hónapja a érdekeltségébe tartozó gyárát egy Ost-Chem nevú off shore cégnek) egy időben bejelentették a csoportos létszámleépítést és az ideiglenes leállást. Kérdés, hogy mit is jelent pontosan majd az ideiglenes leállás. Az valószínűsíthető, hogy az idén már nem fogják újból beindítani a műtrágyatermelést.

Termény:

A gabonák volatilis, csapongó ármozgása tovább folytatódott a piacokon. Az USDA először publikálta a hónapban a 2011/12-es szezonra vonatkozó előrejelzéseit. A piac rosszabbra számított, így az árak esésnek indultak. A hónap második felében azonban az időjárás viszontagságos alakulása miatt erősödés kezdődött. Ezt alátámasztotta, hogy a Francia Statisztikai hivatal 10,5%-os gabona veszteséget jelentett be a szárazságokra hivatkozva. Erre pár napra Németország, az EU második legnagyobb búza termelője 8,3%-os várható terméskiesést prognosztizált. Mint ahogy az előző számunkban jeleztük is, hogy bárminemű rossz hír erősen befolyásolhatja a tőzsdei árak alakulását, ez meg is történt. Az Egyesült Államok déli részén a nagy esőzések miatt kalkuláltak terméskieséssel, míg az északi részén a szárazság miatt. Nem kell elfelejteni, hogy a kimagasló terméshez, ami kompenzálná kisebb mértékben a tavalyi szezont, tulajdonképpen ideális körülményekre lesz szükség a világ minden táján. Az árutőzsdei árak a rossz hírek hallatán erősödni kezdtek. A francia MATIF új termésű malmi búza kötései 220 euróról 250 euróig kúsztak fel pár nap alatt. Aztán, ahogy az időjárás piac ideje alatt lenni szokott, Kína bejelentette, hogy több év elteltével újból kukoricát fog exportálni, majd Putin bejelentette, hogy július elsejével feloldják a gabonák export tilalmát. Ukrajna és Ausztrália pedig 50 dollárral a kukorica árak alatt kezdte értékesíteni takarmánybúzáját. Ez persze lejtmenetre tette a gabonákat és a MATIF visszaesett 234 eurós szintre.

Az európai gazdák sok helyen kivárnak, látni akarják, hogy milyen lesz a valós termés az idén és milyen árak alakulnak ki a csapongások után.

A hazai viszonylatban szintén az új termésre vár mindenki és a gazdák is kivárnak. A búza áráról az elképzelések 45 és 50 forint között mozogtak áprilisban, míg május közepén már 50-60 forintokról is voltak elképzelések, melyek egy része aztán enyhült és kötések malmi búzára 48 forint környékén, míg takarmány búzára már 43 forint környékén is születtek. Az ó kukorica ára erősödött és a hó folyamán átlagosan 58 forint volt az értékesítési ár. A hó vége felé azonban már 60 forint felett is születtek kötések. Az új kukoricát 48-50 forintért vásárolták a kereskedők a hónap folyamán.

Takarmány:

A szójadara ára csökként a hazai piacon április hónaphoz képest, bár a CBOT árai tulajdonképpen stagnáltak 356 dollár környékén. Ez egy amerikai short tonnára vonatkozó ár, azaz ezt meg kell szorozni 1,10231-gyel, hogy megkapjuk a metrikus tonnára vonatkozó dollár alapú árat. A hó elején a szójadara ára 358,1 dollár volt, hó közepén leesett 345 dolláros szintre, míg a hó végére újból feljött 355,3 dollárra.

A vitaminok árai tovább emelkedtek és ez a trend várhatóan folytatódik a nyári hónapok alatt is. Árcsökkenésre nehéz indokot találni, így érdemes a vitaminokat lekötni a harmadik negyedévre.

Végtermék:

Az Európai Unió marhahús exportja 2010 ősz óta erősödésnek indult és ez a trend továbbra is tartja magát. Az elsődleges desztinációk Törökország és Oroszország, ahova főként a fagyasztott húsok kivitele nőtt meg. Törökországba az év első hónapjaiban az össz kivitel közel 35%-a került, míg Oroszországba 21%. Jelentősebb partnereknek számítanak még Horvátország, Algéria, Libanon és Svájc. Ezzel egy időben a marhahús importja az EU-ba közel 25%-kal csökkent. Az elsődleges beszállítók dél-amerikai államok, mint Brazília, Argentína és Uruguay. A beszállítások 22, 38 és 33 százalékokkal csökkentek ezekből az országokból. 50%-kal nőtt viszont az amerikai termékek behozatala. A hónap folyamán az árak is tovább erősödtek, ez alól egyedül a fiatal bikák jelentenek kivételt.

Szintén nőtt a baromfihúsok exportja az első hónapokban. Itt az EU legnagyobb partnerei Hong Kong, Szaúd-Arábia, Benin, Oroszország és Ukrajna. A tojás export adatok is kedvező képet mutatnak, közel 40%-os növekménnyel. Legfontosabb partnereknek Japán, Svájc, Egyesült Arab Emirátusok, Oroszország és Ukrajna számítanak. A behozatal szempontjából a baromfihús mennyisége stagnált, míg a tojás behozatal töredékére, a tavalyi év első hónapjainak 33%-ra esett vissza. Az EU felé fő exportáló országok a baromfihús terén Brazília, Thaiföld és Chile, míg a tojás terén az USA, Argentína, India és Albánia.

A sertés piacokon szintén tovább emelkedtek az európai árak, azonban mind a brazil, mind az amerikai árak csökkenésnek indultak. Ez egy európai árcsökkenést is előjelezhet. Az elmúlt néhány évben az európai árak az esetek döntő többségében magasabbak voltak, mint a versenytársak árai, de 2010 nyarára kiegyenlítődtek az árkülönbségek, mi több a brazil árak magasabbak lettek az európaiaknál. Ez meg is mutatkozott az Unió export és import adataiban. Az export 25%-kal nőtt az idei év elején a tavalyi adatokhoz képest, míg az import közel 30%-kal esett vissza az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva. Az fő importáló partnerek Oroszország, Hong Kong, Kína, Japán és Dél Korea, míg az EU-ba irányuló elsődleges export partnerek Svájc, Chile, Horvátország és az USA, bár ez utóbbi folyamatosan veszít piaci súlyából.

Valuta:

A jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatta a hó folyamán és megtartotta a 6%-os szinten. A hitelminősítő intézetek közül kettő is foglalkozott Magyarországgal. Az egyik le akarta minősíteni hazánkat, de aztán nem tette meg, a másik (Fitch) pedig kockázatosból stabillá erősítette fel besorolásunkat. Egyébként ez a hitelminősítő 2007-ben javított utoljára a magyar besoroláson, azóta vagy stagnált, vagy rosszabb minősítést kapott Magyarország. Ezek jó hírek a nemzeti valutánk szemszögéből. Ettől függetlenül most sem lehet igazán nagy indokot találni a forint erősödésére. A közép európai valuták egyébként enyhe gyengülés jeleit mutatják az elkövetkező időre. Ahogy azt már az előző két hónapban is előre jeleztük, várhatóan, a mai adatok és információk alapján továbbra is 265 forint környékén mozog majd a magyar fizetőeszköz értéke az euróval szemben. Egyértelmű persze, hogy a következő hónap alatt történő események változtathatnak a forint stagnálásán akár felfelé, akár lefelé.

A dollár gyengült a hónap második felében az euróhoz képest. Egyelőre nem is várható erősödés. Egy nem túl szakmai megközelítés szerint a nyári hónapokban az elmúlt években szinte mindig gyengült a dollár, majd ősszel erősödésnek indult. Ettől függetlenül, akik dollárban kötöttek szerződéseket az alacsony árfolyam miatt javasolt fedezeti ügylettel bebiztosítani előre kalkulált árréseiket.

Időszaki áttekintés:

Az élelmiszerárak világpiaci áralakulása az utóbbi években soha nem látott magasságokba szökött. A 2007-2008-as árszintek után két évvel új csúcsok, rekord árak születtek. A világon 950 millió ember éhezik, számuk évről évre nő. Hosszabb távú becslések alapján elmondható, hogy a Föld lakossága 10 milliárd főre bővül 2050-ig, így az élelmiszerek iránti kereslet egyre fokozódik. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az egyik legjelentősebb kihívás az emberiség számára ma az élelmezési kihívás megoldása. A múltból már nem lehet többé kiindulni, hiszen a mai növekedési tényezőknek olyan természeti folyamatok is gátakat szabnak, mint a klímaváltozásból adódó természeti katasztrófák sorozatai, a mezőgazdasági termelő területeket súlytó szárazságok, vagy éppen belvizek. Ezzel párosul az energiaigény erősödése, illetve a politikai döntések hatására kialakult etanol, biodízel iránti fokozott kereslet. Érdemes megvizsgálni, hogy miként is jutottunk el idáig. Az élelmiszerek elsődleges alapanyagai a gabonák, hiszen nemcsak közvetlenül, de takarmányok formájában közvetve is bekerülnek az élelmiszerek közé. Az egyik legfontosabb adat a felhasználható készletek nagysága, melyet folyamatos monitor alatt tartanak, hiszen az élelmezésbiztonság alapvető elvárása, hogy legyenek alapanyag termények. A háború után fókuszban volt az élelmezés, a termelés növelése. Ez a 80-as évekre érte el a csúcsát, amikor is a gabonakészletek közel jártak a felhasználás tükrében a 40%-os készlet szinthez. (lásd grafikon) Az akkori túltermelési lázat aztán a termőterületek kivonásával próbálták enyhíteni, melynek hatása mind a mai napig érezhető volt az EU-n belül is, amikor a gazdák hektáronkénti extra támogatást kaptak az ugaroltatásért. Az 1997 után jelentek meg a GMO fajták, ami egyrészt segítette a termelési átlagokat, de a kereslet nagyfokú növekedésével és a globális klímaváltozásból eredő kitettséggel szembesülve tovább csökkentek a készletek 2000 után.

Annak ellenére, hogy a termelés nagysága világ szinten folyamatosan nő, a felhasználható készletek tovább csökkenek. A legnagyobb kihívás az, miként lehet vagy a keresletet csökkenteni, vagy a kínálatot növelni. A mai demográfiai, környezeti és nem utolsósorban az energiafüggetlenségi törekvések miatti fokozódó keresletnövelő viszonyok mellett az EU-nak érdemes lenne átgondolnia, hogy vajon a világ élelmezése a fontosabb, vagy esetleg a központi pénzekből támogatott bioüzemanyag gyártás, illetve szintén megfontolandó, hogy felülvizsgálja szigorú GMO politikáját. Elvégre is ha nyitottabban nézzük a kérdést az emberiség évtizedek óta GMO termékeket használ, hiszen a hibridek, nemesítések sem jöttek volna létre az ember beavatkozása nélkül.