A hazai agrárszektor fejlődését hátráltató egyik legfontosabb akadály a tőkehiány. Sajnálatos tény, hogy szinte valamennyi gazdasági tevékenységfejlesztéséhez könnyebb finanszírozót találni, mint a mezőgazdaság. Az alábbiakban a vállalkozás finanszírozás egyik speciális szegmensével a kockázati tőke befektetéssel foglalkozunk.
A kockázati tőkéről dióhéjban
A kockázati tőke részvételi tőkebefektetést jelent és a gazdasági társaság életében saját tőkeként funkcionál.
Nincs fedezetekkel biztosított tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettség, hiszen a befektető vagy részesedést szerez a vállalatban / vállalkozásban vagy opciót kap arra, hogy érdekeltségét siker esetén ilyen tőkerészesedésre válthassa.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tőkebefektetés nem a hitel alternatívája és helytelen az az elgondolás is, hogy nem kell „visszafizetni”.
A két forrás között van egy rendkívül lényeges különbség: a bankhitelt folyamatosan, a konstrukciótól függő formában (pl. egy bizonyos perióduson keresztül csak kamatfizetés van stb.) kell törleszteni.
Ezzel szemben a kockázati tőkés a befektetése eredményeként megnövekedett cégértékből részesedik az ügylet végén.
Ebből fakadóan a befektető nem az osztalékhozam maximalizálásában érdekelt, hanem a gazdasági társaság minél gyorsabb fejlődésben és értéknövekedésében.
Emiatt sokszor lemondanak a jól prosperáló vállalkozás osztalékairól, mert az a fontos számukra, hogy a befektetésből való kiszálláskor a lehető legnagyobb árfolyamnyereséget érjék el.
Vagyis a társaság felvirágoztatása a meglevő tulajdonosok és az új „beszálló” közös érdeke.
A tőkebefektetés időtávja 3-7 év. Amikor a finanszírozott társaság elér egy bizonyos méretet, akkor a befektető „kiszáll” és a tulajdonosi részesedését eladja egy szakmai befektetőnek vagy esetleg az eredeti tulajdonosi kör vásárolja vissza a korábban átengedett hányadot.
Az ügylet lezárásának a legreprezentatívabb módja a finanszírozott társaság tőzsdére vitele.
Ennek ellenpólusa pedig a csőd. A piaci tapasztalat alapján elmondható, hogy hozzávetőlegesen 100 befektetésből egy válik „sikersztorivá”.
A kockázati tőke befektetők kimagasló hozammal kecsegtető ügyleteket keresnek és ennek érdekében magasabb piaci kockázatot is hajlandóak bevállalni.
Összegezve a fentieket: a képzeletbeli mérleg egyik serpenyőjébe a kamatteher nélkül érkező friss forrás kerül, a másikba pedig a régi tulajdoni arányok felhígulása (a tulajdonosi pozíciók gyengülése) kerül.
Természetesen előnytelen üzletet egyik érintett fél sem szeretne kötni, ezért többnyire – a tárgyalások eredményeként – egyensúlyban marad az említett mérleg serpenyője.
A befektetők nem csak tőkén keresztül kapcsolódnak a finanszírozott társasághoz, hanem igyekeznek az összes rendelkezésre álló eszközüket a finanszírozott növekedésének a szolgálatába állítani (ilyen lehet pl. a kiterjedt üzleti kapcsolat, a menedzsment-tanácsadás, kutatói bázis stb.).
A gazdasági társaság szempontjából a kockázati tőke a bankhitelnél kedvezőbb, bár korán sem kisebb költségszintű megoldás, de semmiképpen sem annak egy alternatívája.
A kockázati tőke befektetésnek lehet egy olyan „hozadéka” is, hogy az általa megerősödött társaság hitelezhetővé válik.
A kockázati tőke befektetések célcsoportjai
Vannak olyan gazdasági ágazatok, amelyek szinte mágnesként vonzzák a befektetéseket, nem lankad a kockázati tőke érdeklődése az irányukban.
A kockázati tőke befektetők olyan céltársaságokat preferálnak finanszírozási szempontból, amelyek növekedés potenciálja kiemelkedő és az alábbi területek valamelyikéhez tartoznak: biotechnológia, infotechnológia, alternatív energia – megújuló energiaforrások, élelmiszer-feldolgozás, egészségügy, vegyipar, gyógyszeripar.
Természetesen a felsorolt, kiemelt célcsoportokon túl a befektetők nyitottak minden olyan vállalkozás finanszírozására – szektor megkötés nélkül –, amelynek terméke vagy szolgáltatása egyedi és hosszú távon is versenyképes.
Van megalapozott üzleti terve és elkötelezett menedzsmenttel rendelkezik. Külön előnyt jelent, ha a cég jó eséllyel pályázik európai illetve globális terjeszkedésre.
A kockázati tőke és az agrárgazdaság lehetséges kapcsolódási pontjai
A fentiekből kiderül, hogy a klasszikus értelemben vett mezőgazdaság (a növénytermesztés és az állattenyésztés) nem tartozik a kockázati tőke szempontjából a preferált célcsoportok közé.
Az ok viszonylag egyszerűnek tűnik: a kockázati tőke befektetők szeretik a jól tervezhető jövőt (vagyis a kiszámítható kockázatot illetve bevételeket).
A mezőgazdaság több szempontból (pl. időjárás, felvásárlási árak stb.) sem tartozik a „jól tervezhető” kategóriába.
Valamint nagyon nehéz a szektoron belül produkálni a befektetők által elvárt dinamikus növekedést.
Azonban mégsem lehet ilyen egyszerűen leírni a dolgot.
Hiszen, ha jobban szemügyre vesszük a dolgot, akkor számos kapcsolódási pontot találhatunk.
Az már a korábbiakban kiderült, hogy szívesen fektetnek kockázati tőkét megújuló energiák előállításával foglalkozó társaságokban.
Az ilyen irányú befektetések rangsorában a szélenergia és a napenergia mögött a biogáz következik, amelynek egyértelmű a mezőgazdasági vetülete.
A biogáz azért különösen népszerű cél, mivel könnyen szabályozható a felhasználása.
Valamint gáz vagy villamos energiává alakítva egyaránt könnyen értékesíthető.
Például Németországban 2020-ig a belső ellátás 20% -át szeretnék biogázra alapozni.
Az energiahordozókról történő „másként gondolkodás” is számos lehetőséget biztosít a hazai mezőgazdaság számára.
Több éven át zajló kísérletek bebizonyították, hogy az energianád termesztése kiváló lehetőség a hazai viszonyok között is.
Szintén a növénytermesztéshez kapcsolódik az EU felé tett vállalásunk is, mely szerint az üzemanyagokhoz kevert növényi eredetű aránynak 2020-ig el kell érnie a 10%-ot.
A szektor számára ez állandó felvevőpiacot is jelent, segítve a magas olajtartalmú növényeket termesztőket és a növényolaj előállító üzemeket.
Az említett, ígéretes kapcsolódási pontok ellenére szükséges kihangsúlyozni, hogy kicsi az esélye arra egy mezőgazdasági gazdálkodó szervezetnek, hogy pusztán növénytermesztéshez vagy állattenyésztéshez kockázati tőke jellegű finanszírozást kapjon.
Sokkal vonzóbb a befektetők szemében egy olyan céges portfolió, ami egy szélesebb vertikumot érint.
Pl. a sertéstelephez társul egy biogáz erőmű, vagy a növénytermesztés kiegészül alternatív üzemanyag gyártással.
A fókuszban lévő területek közé tartozik az élelmiszer-feldolgozás is, ami szintén a tágabb értelemben vett mezőgazdaság része.
Ebben a szegmensben tevékenykedő vállalkozás annál nagyobb figyelemre számíthat a finanszírozók részéről, minél több szemből áll az általa működtetett lánc.
Vagyis a legígéretesebb célpontnak az az élelmiszer-feldolgozó társaság számít, amelyik az alapanyagot is önmaga állítja elő (termeli), és rendelkezik egy saját kiskereskedelmi hálózattal.
Honnan juthat egy gazdasági társaság kockázati tőkéhez?
Az innovatív kis- és középvállalkozásokat kockázati tőke révén segíti az uniós JEREMIE forrásokra alapozott program. (JEREMIE= Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises azaz „Közös európai források a kis- és középvállalkozásoknak”).
A program lényege, hogy a kockázati tőke alapokban háromféle forrás (állami, uniós és magánszektorbeli) egyidejűleg van jelen és az alapok piaci alapon működnek.
A rendszer alkalmas kisebb tőkeigényű társaságok finanszírozására is.
Ez elviekben lehetőséget biztosít arra, hogy a kreatív és ígéretes hazai cégek lendületes növekedési pályára álljanak.
A program keretében kockázati tőkealap-kezelők pályázhattak uniós támogatásra, amelyet tőkebefektetésként, a normál ügymenet szigorú szabályai szerint adhatnak tovább a célcsoportba tartozó gazdasági társaságoknak.
Az Új Magyarország kockázati tőkeprogram alapkezelői pályázatának nyolc nyertese volt.
Közülük 7 a konvergencia régiókban, 1 pedig a központi régióban összesen 45 milliárd forintot fektet be az ígéretes vállalkozásokba.
A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt honlapján (www.mvzrt.hu) megtalálható az említett alapkezelők neve és elérhetősége illetve még számos hasznos tudnivaló a kockázati tőkéről.
A kockázati tőke bevonásában gondolkodó vállalkozások menedzsmentjének az alapkezelőknél kell érdeklődniük, hogyan juthatnak az alapokból pénzhez.
Egy biztos, hogy a befektetők sokkal szigorúbb és szerteágazóbb feltételrendszer teljesítéshez kötik egy-egy célvállalat finanszírozását, mint azt a társaságok bankhitelek igénylésekor vagy forrásszerző pályázatokra történő aspiráláskor megtapasztalhatták.
Sokan úgy gondolják, hogy kockázati tőke befektetés néhány hét alatt realizálódó ügylet.
Ez nem megalapozott elképzelés, ugyanis a leendő üzleti partnerek első találkozásától a szerződéskötésig – néhány ritka kivételtől eltekintve – a tapasztalatok alapján minimum féléves időintervallummal érdemes kalkulálni.
Természetesen ez az „ügymeneti idő” sem tekinthető szentírásnak.
A kockázati tőke egy értékes lehetőség, de…
A kockázati tőke nem minden vállalkozás számára jelent elérhető finanszírozási módot.
A fenti írással azt igyekeztünk körüljárni, hogy mennyire számít kedvelt célpontnak a kockázati tőke számára az agrárágazat.
Azt a megállapítást tehetjük, hogy bár az egész szektort nem övezi kiemelt figyelem az ilyen jellegű tőke részéről, azért akad számos olyan erősen innovatív szegmens, amelyet kiemelten kezelnek (pl. a megújuló energiákkal foglalkozó társaságok).
Fontos ismételten kihangsúlyozni, hogy egy társas vállalkozás szempontjából a kockázati tőke a bankhitelnél kedvezőbb, bár korán sem alacsonyabb költségszintű megoldás, viszont semmiképpen nem tekinthető annak egy alternatívájának.
Hasznos honlapok:www.hvca.hu, www.jeremieprogram.hu, www.jeremie.extra.hu, www.mvzrt.hu
Czékus Mihály
![orszagos_kalaszos_es_0[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/orszagos_kalaszos_es_01-375x282.jpg)
