Frissen tartott piaci jelenlét – Hűtőtárolással szabályozható az értékesítés ideje

Mind több kiskereskedelmi társaság vevőcsalogatónak használja a zöldséges és gyümölcspulti kínálatát. A polcokra a napi forgalomnak megfelelő választékot helyezik ki. Egyesek nagy teret betöltő hűtőpultot állítanak üzembe, mások folyamatos árucserével tartják meg a színvonalat. A háttérben ott a hűtőkamra. A hűtőtárolás azonban már a termőhelyeken megkezdődik az erre szakosodott hűtőházakban.

Egy gyümölcs és zöldségfélék tárolására szolgáló hűtőház fenntartása költséges vállalkozás, emiatt komoly társaságot kíván a gazdaságos működtetése, még akkor is, ha a hűtőházak jelentős állami támogatással épültek a múltban illetve uniós forrásokkal újabban. A tárolással meghosszabbítható a gyümölcs és zöldség élvezeti értéke, illetve meghosszabbítja az értékesíthetőség idejét. Megteremti annak a lehetőségét, hogy később, egy kedvezőbb időszakban találjon vásárlóra. Nem vicc, az állandó és bőséges kínálat azt a látszatot kelti az agrárvilágban járatlan vásárló előtt, hogy folyamatosan érik az alma, meggy, petrezselyem stb., hiszen télen-nyáron megtalálja a friss gyümölcsöt, zöldséget a boltok polcain.

„A hűtőtárolók építése iránti igényeknek nem kedvez, hogy a kiskereskedelemben tapasztalt zöldség és gyümölcs kínálati bőség következtében jelenleg a szezonon kívüli értékesítési árak is nyomottak, olyan árakkal találkozni, mintha mindig érésidőben lennénk. Baj, hogy csökkent a legnagyobb mennyiségben tárolt hazai gyümölcs, az alma iránti vásárlói kereslet. A hűtőházak fenntartási gondjait fokozza a külföldről behozott gyümölcs és zöldségkínálat, amely ugyancsak rontja a termelők értékesítési lehetőségét” – mondja Romankovics Jenő, a Thermo-Gold Kft. ügyvezető igazgatója. A hűtés-, fűtés- és klímatechnológia területén neves tervező és kivitelező társaság vezetője szerint a hazai hűtőházak jellemzően nyugat-európai berendezéssel működnek. A tatabányai cég például előszeretettel nyúl holland és német megoldásokhoz. „Magyarországon nincs olyan berendezésgyártás, amelyre büszkék lehetnénk, bár a hazánkba települt Güntner tatai üzemében magyar munkaerőt foglalkoztatnak, mégsem állítható, hogy az innen kikerült hűtőberendezések honi terméknek számítanak” – mutat rá Romankovics Jenő. „A mérvadó hűtőház tervezők és kivitelezők kivétel nélkül külföldi hűtőgépészeti kínálatból dolgoznak, nyilván a földmunkát egy helybéli, szakavatott vállalkozás végzi, de a szakmunkákat, így a panelezést, a hűtőberendezések beüzemelését és szervizelését már nem adják ki a kezükből.”

Kötöttségek és korlátok

A Thermo-Gold Kft. legutóbb egy szegedi és egy szentesi hűtőházat emelt fel, illetve számos szabolcsi létesítmény kötődik a nevéhez az utóbbi évekből. A szegedi új hűtőházban jellemzően paprikát tárolnak. A paprika – szemben más zöldségekkel – gyorsan, vagyis napokon belül piacra kerül. Ez magyarázza, hogy nem kellett különleges elvárásokat kielégítő hűtőkamrákat építeni. A viszonylag hamar vásárlóra találó paprikát 8-9 Celsius fokon tárolják, amelyet a kiszállítás előtt válogatnak és csomagolnak.

Egy új építésű hűtőház előnye többek között, hogy a tárolni kívánt termelvények jellemzőihez alakítható. Felújítás, vagy egy régi épület átalakítása esetén már kötöttebbek a lehetőségek, hiszen igazodni kell az ingatlan méreteihez, illetve adottságaihoz. Általában a felújítandó épület eleget tesz a statikai kívánalmaknak, ellenben szűkíti a lehetőségeket a sokszor alig 4 méter körüli ereszmagasság, és utólag szigetelni kell a jellemzően téglából emelt régi falakat.

Romankovics Jenő gondnak látja, hogy a hűtőházak építését körbeíró rendeletek és előírások értelmezése esetenként hosszadalmas vitákhoz vezet a környezetvédők, a tűzoltók és a tervezők között. Tekintettel a környezetvédelemre, a Thermo-Gold Kft. egy meglévő berendezés cseréje esetén is alapvető elvárásként olyan hűtőközeget választ, amely elfogadott, illetve környezetkímélő. A tűzvédelmi előírások megtartása már okozhat kisebb-nagyobb fejfájást, amikor a hatóság abszurd módon elvárja, hogy szinte betonszarkofágot emeljenek a hűtő köré. A helyzet pikantériája, hogy amit a hasonló hűtéstechnikát alkalmazó osztrákoktól nem követelnek meg az ottani építkezéseknél, azt egy magyar vállalkozástól elvár a hazai hatóság. Az észrevételek többségét hosszas tárgyalásokon tisztázni lehet, de a viták ideje alatt „repül” az idő. Máskor az utólagos beépítések, módosítások drágíthatják a kulcsrakész beruházást, s a hatóságok által megkövetelt változások okozta többlet árát a megrendelő rendre a kivitelezőre próbálja terhelni.

A termelés szakaszos, a vásárlás folyamatos

Az Enerco Kft. 1987-es alapítása óta hűtőházak tervezésével foglalkozik, ezen belül hűtéstechnológiával és a létesítmények hűtőberendezéseinek telepítésével, s néhány éve a kivitelezés irányítása is felkerült a tevékenységek közé. Varga Ágnes ügyvezető igazgató szerint a hazai hűtéstechnikai iparág „legatyásodott” az évek során. A kilencvenes évek második felétől érkező a kereskedelmi láncok túl sok jót nem tettek hozzá, lényegében a hűtött árut maguk hozzák a világ valamelyik elosztó központjából. A hűtőházi tevékenység, a gyümölcs- és zöldségtermelés, a tárolás és az értékesítés egymásra épülő kapcsolata idehaza szétesőben van. Az Enerco ügyvezetője ellenben máig meleg szívvel emlékezik vissza az első termőhelyi hűtőházra, amelyet 1967-ben Kiskunlacházán építettek fel a környék gyümölcstermelőinek bevonásával és igényei alapján.

Varga Ágnes felidézi egy 1995-ös szakmai fórum néhány gondolatát is, amely a hazai hűtőtárolás akkori lehetőségeit vette górcső alá. Máig igaznak bizonyult kiindulópont, hogy a termelés szakaszos, a fogyasztás folyamatos. Hűtéssel meghosszabbítható számos gyümölcs és a zöldség értékesítési időszaka. A szakmai fórum hozzájárult ahhoz, hogy beindult a hűtőtároló építés Magyarországon – hol kisebb, hol nagyobb elánnal. Nyilván nem nulláról kellett indulni, de a rendszerváltozás új lehetőségeket nyitott az addig korlátozottan beszerezhető eszközök beépíthetősége, használata előtt, amely lehetővé tette a hűtéssel tárolt termékekhez igazított megoldások kiválasztását.

„Magyarországon az alma a legkeresettebb gyümölcs, amely nagy mennyiségben jól tárolható. Ennek megfelelően az almatárolóink a legnagyobbak. Tárolhatósági szempontokból a kilencvenes évek elején több rossz fajtát neveltek az ültetvényeken, és a termesztési technológia sem volt ideális. Sokat fejlődött idővel a hűtéstechnika, termőre fordultak az új ültetvények, ennek köszönhetően az alma megőrzi a minőségét akár szürettől szüretig. A kamrákra tagolt hűtőházakban az alma mellett nagy mennyiségben tárolnak bogyós gyümölcsöket, főként meggyet, kisebb arányban cseresznyét, helyenként szőlőt, egyes tárolókban bodzát. Új fogyasztói igény a szilva, jövedelmező piacot nyitott a karácsony előtti időszakban. A burgonya tárolására inkább másodlagosan veszik igénybe a hűtőházakat, illetve időszakosan használják, például ha a tavaszi virágzáskor elfagy az alma. A káposztafélék (brokkoli, karfiol, káposzta) is olyan termékek, amelyeknek jót tesz a hűtőtárolás. Jó kereslete van a tisztított petrezselyemgyökérnek. Tervezési szempontból azonban nincs két egyforma hűtőház, valamennyi más-más koncepció alapján készül, és a tárolni kívánt termények alapján tág határok között kell működniük a hűtőberendezéseknek. Célszerű a hűtőberendezéseket és a hűtőtereket az értékesítés várható ütemeztetése alapján kialakítani és üzemeltetni. Teljes igény esetén a betároláskor valamennyi gépre szükség van, ami csökkenthető a lehűtés után és a hűtőház kamráinak felszabadulásával. Ezért a berendezést tág teljesítményhatárok között kell szabályozni. ” – mutat rá Varga Ágnes.

A hűtőházak lényege, hogy a kamrákban oxigén hiányos légteret hozunk létre, így a bent lévő gyümölcs megőrzi szedési állapotát. Ennek célja, a szezonális romlandó termékek tárolási idejének meghosszabbítása – fajtától függően 3-7 hónappal – ott, ahol a hagyományos hűtés önmagában nem elegendő. Ezáltal lehetséges, hogy hónapokon át ugyanaz a minőségű áru kerüljön a piacra. Alapfeltétel a nagyon pontos szüreti időzítés, például a tárolásra szánt alma esetében alig 5-7 nap az optimális szedés időszaka, ám szerencsére az egyes almafajták nem egyszerre érnek. A leszüretelt gyümölcsöt minél hamarabb, még aznap a tárlóhelyre kell szállítani, ahol megkezdik a lehűtését. Egy-egy tároló termet lehetőleg két-három nap alatt fel kell tölteni és lehűteni, amelyet már a betárolás ideje alatt megkezdenek. Egy hűtőház telepítésénél fontos követelmény, hogy közel legyen a termőhelyhez. Rázós utakon, melegben ne szállítsák a gyümölcsöt.

Szabályozott hűtőterek

A hűtőházak jellemző kapacitása 4-600 tonna körüli, készül ennél kisebb és nagyobb is egyaránt. A kisebb a tárolók építésénél magasabb fajlagos költségekkel kell számolni.

Az alma esetében 1-3 Celsius fok a tárolási hőmérséklet, fajtától, évjárattól függően. Az olaszok a Goldent például 0 fokon tárolják, mi a 1,5-2 fokon. Ott mások a talaj adottságok, a meteorológiai viszonyok, az öntözés. A kiválasztott hőmérséklet tapasztalati úton jött létre. Még határainkon belül is van eltérés. Például Zalában később érik az alma, mint Szabolcsban. Szemre vásárol a vevő, ez a mi legnagyobb bajunk. Nem tudjuk érvényre juttatni az ízek harmóniája nyújtotta előnyt. (A németek almája nem elég ízletes, az osztrákok burgenlandi gyümölcse már hasonló a magyarhoz, de íze, zamata, savassága kicsit üresebb.) A lágyhúsú gyümölcsök tárolási ideje egy hónap, szabályozott hőmérséklet esetén legfeljebb 2 hónap. A germersdorfi típusú cseresznye tárolási ideje elhúzató szeptemberig, a szilváé december végéig (a vörös szilva azonban nem alkalmas tárolásra). A tárolási hőmérséklet 0 fok körüli. A tárolásnak jót tesz a szabályozott pára-, széndioxid- és oxigéntartalom. Legkevésbé a burgonya kényes, ellenben a petrezselyemgyökér érzékeny a tárolási hőmérsékletre, páratartalomra.

„Magyarországon jellemzően 6-8 méter a hűtőházak belmagassága (Észak-Amerikában 14 méterest is működtetnek). Az épületet könnyű acélszerkezetből emelik, hőszigetelt szendvicspanelek határolják. A tárolt terméket 1,2×1 méter alapterületű, 0,76-0,8 méter magas tartályládákba teszik, amelyeket elektromos targoncákkal egymásra helyeznek. Ha egy hűtőház bekerülési költsége 100 egység, a beruházás felét az épület, a panelezés, a kapuk, az aljzat építése és a környezet rendezése alkotja, és 25-25 százalék a hűtőberendezés, illetve a légösszetétel szabályozás aránya. Irányárként kijelenthető, hogy a beruházási költség 1,2 millió forint /10 ezer kilogrammonként, egy kicsi hűtőház esetén 1,5 millió” – ecseteli Varga Ágnes.

Itáliai példák

A hűtőházakban az úgynevezett direkt hűtési rendszer akár indirekt rendszere alakítható ki. Az előbbinél közvetlenül a hűtőközeget juttatják be a zárt térben levő léghűtőbe, az utóbbinál egy közvetítő hűtőfolyadékot. Technológia szempontból jobban kézben tartható az indirekt rendszer. A tervezéshez a mérnököknek számos adatra lesz szükségük, például minden almát szeptemberben adjunk el, vagy ütemezetten, fajták szerint is megosztva. „A piaci értékesíthetőség miatt nem engedhető meg a gyümölcsök jelentős apadása. A töppedésnek elejét lehet venni például az oxigénszint 1-3 százalékon tartásával, a széndioxid-tartalom 1-3 százalékával. Az Enerco Kft. olasz gyártók berendezéseivel vált ismert piaci szereplővé, kínálatában ötvözi a dél-tiroli tapasztalatokat. A berendezések működtetéshez javaslatot adunk a termelőknek, de a legjobb, ha azt kiegészítik saját tapasztalattal és az egyes zöldség és gyümölcs fajták jellemzőit ismerő kutatóintézeti ajánlásokkal” – figyelmeztet a cég ügyvezetője.

S ha már olasz technológiákat említettünk, tegyük itáliai példával teljessé a tárolás, hűtés és értékesítés kapcsolatát. Olaszország számos almatermő táján szövetkezeti formában fenntartott hűtőház szervezi és irányítja a növényvédelmet, segít a fajtaválasztásban, szaktanácsot ad a termelőknek. Szervezi és végzi az értékesítést. Az egyik nagy hűtőháznak 1400 almatermelő gazda a tulajdonosa. A hűtőház ellenőrzi és minősíti a termést, a szövetkezet tagjai előleget kapnak, a teljes elszámolást a szezon végén tartják. Ezt azért emelnénk ki, mert hazánkban sajnos a szövetkezéshez rossz ízű tapasztalatok is kötődtek, kötődnek, egymás iránti bizalom nélkül pedig egy klasszikus hűtőház építése és üzemeltetése önmagában nehezen lesz nyereséges. Plusz funkciók – szaktanácsadás, felvásárlás, értékesítés, közös logisztika – hozzáadásával versenyképes lehet. Ehhez persze megfelelő szervezeti rendszer és hosszú távú gondolkodásmód szükséges. A technikai feltételek ma már rendelkezésre állnak, melyekhez szükséges pénzeszközt meg kell teremteni pályázat útján, szervezéssel és jó tervekkel a létesítményhez, üzemeltetéséhez. A hűtőház a kertészeti ágazatban életszükséglet!

Bálint Tóth János