A mai termelési szint akár bio, extenzív, intenzív, vagy fenntartható mezőgazdasági termelésről beszélünk, elképzelhetetlen a felhasznált tápanyagok visszapótlása nélkül. Ez történhet szilárd, vagy folyékony műtrágyákkal, kemikáliákkal, vagy különböző szervestrágyák felhasználásával, kijuttatásával.
Az utóbbi időben örvendetes tény, hogy a szervestrágyák – különösen az almos istállótrágya – tápanyagának hasznosítása mellett ismét egyre fontosabb szempont annak a talajszerkezetre, a humusztartalomra gyakorolt hatása. Az almos istállótrágya, és a különböző hígtrágyák tárolását, kezelését, hasznosítását azonban ma már több ismert rendelet, illetve az EU-s normatíva is szabályozza.
A mezőgazdasági termelésben felhasznált szervestrágyák döntő többsége az állattartó telepeken keletkezik, és mind mennyisége, mind összetétele az alkalmazott tartástechnológiától függ. A szervestrágyák vonatkozásában akár híg, akár almos istállótrágyáról van szó, a szervestrágyázásra vonatkozó munkaműveletek az állattartó telepen kezdődnek, a tárolótéren folytatódnak, és a termőterületi kijuttatással záródnak. A jelenlegi cikkünkben az almos istállótrágya kezelés-tárolás-hasznosítás agrotechnikai-műszaki-logisztikai kérdésével foglalkozunk.
Telepi trágyakezelés
Az állattartó telepen, illetve tárolótéren belüli trágyakezelési munkák általában időszakos jellegűek, és ezen időszakokon belül folyamatosan végezhetők az egyes munkafolyamatok eltérő teljesítmények mellett is. Az istállókban, karámokban keletkezett mélyalom kitrágyázására, illetve a trágyautak megfelelő tisztán tartására – az istállók, karámok geometriai méreteihez igazodó méretű – traktoros homlokrakodókat, magajáró törzscsuklós, vagy csúszókerék-kormányzású homlokrakodókat kell használni trágyarakodó kanállal felszerelve. A kitermelt almos istállótrágya közvetlenül a szállítóeszközre rakható, vagy átmeneti kazalban – a pár napon belüli elszállításig –
a helyszínen kazalba rakható.
A kitrágyázás során kitermelt almos istállótrágya tárolótérbe, tároló telepre történő szállítására számos fémlemezből kialakított hidraulikusan billenthető felépítménnyel, kocsiszekrénnyel szerelt pótkocsi használható. A trágyatelepen történő manőverezés szempontjából az egytengelyes, tandem futóműves pótkocsik rugózott és rugózatlan futóműves változatainak használata jelent előnyt. Kisebb volumen vagy szállítandó mennyiségek esetén az 50-70 kW motorteljesítményű könnyű, 5-8 t hasznos teherbírású, univerzális traktorokkal üzemeltethető, nagyobb állattartó telepek esetében pedig 90-130 kW motorteljesítményű traktorokkal vontatható, 12-18 t-s pótkocsikat érdemes használni.
A tárolótéren az almos istállótrágya kazalkészítéséhez az említett homlokrakodók feltétlenül jól használhatók. Szervestrágya telepeken az almos istállótrágya rakodását traktoros homlokrakodókkal és magajáró teleszkópos rakodókkal is el lehet végezni, természetesen szervestrágya rakodására alkalmas markoló kanállal. Az almos istállótrágya rakodását általában nem nagy magasságokra kell végezni, viszont általában fontos a nagy teljesítményt biztosító 3-4 t emelőképesség és a nagy raktérfogatú trágyamarkoló munkaeszköz használata. Erre a célra tehát – a kevés rakodási ciklus mellett – nagy anyagmennyiséget felrakó törzscsuklós, vagy kétkerék kormányzású homlokrakodók alkalmasak.
Szántóföldi kijuttatás
Az almos istállótrágya szántóföldi munkafolyamatai a rakodási munkákból, szállításból, és a területen történő kiszórásból áll, tehát a szervestrágya-szórás logisztikai szempontból tulajdonképpen egy szállítási körfolyamat, amiben ha zavartalan a folyamat, nem keletkeznek felesleges állásidők.
A szervestrágya-kijuttatás szállítási körfolyamatában a rakodási teljesítményt a felrakott trágya tömegének (t) és a rakodási időnek (h) hányadosa határozza meg. Ez viszonylag egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban az alkalmazása számos tényezőtől függ, melyek a következők lehetnek:
·a felrakott szervestrágya tömegét meghatározza az alkalmazott szállítóeszköz teherbírása és geometriai méretei, általában a szervestrágya-szóró pótkocsi teherbírása a korlátozó tényező.
·a rakodási idő pedig a rakodógép ciklusidejétől, és a manőverező képességétől függ, ebből a szempontból az irányváltás sebességváltóval szerelt traktoros homlokrakodók, vagy a hidrosztatikus járószerkezet hajtású teleszkópos vagy törzscsuklós rakodók használhatók előnyösen.
A szórószerkezet kiválasztása
A különböző konstrukciójú szervestrágya-szóró szerkezetek közül a vízszintes csigás szórószerkezetek kisebb, 6-8 mm munkaszélességgel dolgoznak, míg a függőleges tengelyű tépőfogas szórószerkezetek szórásszélessége elérheti a 14-16 m-t. A függőleges tengelyű csigás szórószerkezetek szórásszélessége pedig az előzőek közötti tartományban szórnak, az előbb ismertetett munkaminőségi követelmények mellett. Ez egyben azt is jelenti, hogy azonos trágyaadag kijuttatás esetén a vízszintes tengelyű, csigás szórószerkezet hajtási teljesítmény-igénye viszonylag alacsony, a függőleges tengelyű csigás szórószerkezeteké közepes, míg a függőleges tengelyű tépőfogas szerkezeteké magas értékű. Az üzemeltetőnek tehát a szórásszélesség-, a munkaminőség- és hajtási teljesítmény vonatkozásában az elmondottakat kell szem előtt tartania akkor, amikor a szervestrágya-szórók szórószerkezeti kiválasztásáról dönt.
Feltétel az erőgép
Az adott szórószerkezetű szervestrágya-szóró pótkocsik nagyságrendjének megválasztásakor pedig a teljesítményparaméterek mellett a kiszórandó volument, a terület nagyságát, szállítási távolságokat, a rendelkezésre álló erőgéppark nagyságát, teljesítménykategóriáit kell figyelembe venni. Ezen szempontok szerint a kisebb volumenű, 2-3.000 t trágyamennyiség kijuttatása a kisebb, 5-8 t teherbírású, egytengelyes trágyaszóró gépek használatával is elvégezhető az agrotechnikailag rendelkezésre álló időszak alatt. Az 5-8 t teherbírású szervestrágya-szóró pótkocsik üzemeltetésére az 50-110 kW motorteljesítményű, könnyű, univerzális traktorok megfelelőek. A 8-12 t hasznos teherbírású szervestrágya-szóró pótkocsik nagyobb szállítási- és szórási teljesítménnyel dolgoznak, üzemeltetésükhöz ebből adódóan nagyobb, 120-130 kW motorteljesítményű, középnehéz, univerzális traktorok szükségesek. A nagy állattartó telepeken keletkezett 30-40.000 t szervestrágya esetén – nagyobb termőterületek, nagy szállítási távolságok mellett – a 130 kW-nál nagyobb teljesítményű, 14-18 t teherbírású tändem- és tridem tengelyes futóművel szerelt pótkocsikból célszerű a szervestrágya-szóró gépparkot összeállítani. A nagy teherbírású szervestrágya-szórók futóműve tändem- és tridem kivitelben ma már rugózott és kormányzott konstrukciók. Ezeknél a pótkocsiknál a vonórudak dinamikus igénybevételét szintén különböző rugózott megoldásokkal csökkentik. A rugózott tändem- és tridem futóműves változatoknál gyakori megoldás, hogy csere felépítményes alvázat alkalmaznak. Ez az alváz megoldás lehetőséget biztosít letolólapos (térfogatnövelő felépítményes), tartályos (hígtrágya szállító és -kijuttató) és lehordó szerkezetes trágyaszóró felépítmény hordozására, ezzel a megoldással az alvázak kihasználása javul, és valamelyest csökken a gépberuházás költsége.
A nagy teherbírású (rugózott és kormányzott) tändem- és tridem futóműves pótkocsik használata a szervestrágya-szórás, illetve a hozzákapcsolódó szállítási feladatok ellátásában, az utóbbi időben egyre gyorsabban terjed. Ez azzal is magyarázható, hogy a mezőgazdasági vontatóval vontatott pótkocsik megengedett max. haladási sebessége 40 km/h. Emellett a mezőgazdasági gyakorlatban egyre nagyobb számban jelennek meg, és használják a rugózott mellső híddal, vagy rugózott vezetőfülkével szerelt univerzális traktorokat. A mai modern univerzális, nehéz univerzális traktorok többsége „Common Rail” hengerenkénti befecskendezésű szivattyúval szerelt motorral készülnek, a befecskendezés és tüzelőanyag ellátás elektronikus vezérlésű. Az elektronikus vezérlésű tüzelőanyag-ellátás lehetővé teszi a különböző munkáknak, így a szállítási üzemmódnak megfelelő beállítást, illetve üzemelést. Ezek a korszerű műszaki megoldások szervestrágya-szórás, illetve a hozzá kapcsolódó szállítási munkákban mindenképp szállítási- és szórási teljesítménynövekedést és hajtóanyag-felhasználás csökkenést eredményez.
A nagy szervestrágya volumen, és nagy szállítási távolságok mellett a szervestrágya-szóró felépítménnyel, összkerékhajtású terepfelezős váltóval szerelt tehergépkocsik, illetve csere felépítményes alvázak eredményesen használhatók. A tehergépkocsis szerelvények gyakran bérvállalkozásban is optimális feltételekkel üzemeltethetők.
Az ismertetőnkkel talán sikerült rámutatni arra, hogy az agrokémiai, növényélettani követelmények biztosítása mellett a szervestrágyázás műszaki oldalról is nagyon komoly gépesítési és logisztikai hátteret igényel. A hígtrágya tengelyen történő szállításával, illetve kijuttatásával a következő hónapban foglalkozunk.
Dr. Kelemen Zsolt
MGI – Gödöllő
