Lapzártától lapzártáig

Szeptember 1-ig pályázhatnak támogatásra a fiatal gazdák

Az eredeti július 1-jei határidő helyett szeptember 1-jéig pályázhatnak támogatásra a fiatal gazdák, miután a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) módosította az erről szóló rendeletet – adta hírül a szaktárca honlapján. A támogatási lehetőséget 2009-ben kiemelt figyelem övezte, ugyanakkor a kérelmek benyújtása és elbírálása nem volt problémáktól mentes. A kiírásnál nem állt rendelkezésre az összes dokumentum, többször módosították a pályázatot a kihirdetési, a kérelmezési és az elbírálási folyamatban. A fiatal gazdák 2009. szeptember 15. és október 31. között nyújthatták be támogatási kérelmeiket. A másfél hónap alatt 6.146 kérelem érkezett az MVH kirendeltségekre, mintegy 64 milliárd forint forrásigénnyel, ami többszörösen meghaladta a rendelkezésre álló keretet. A hivatal 2010. május 7-én, majd 2010. május 19-én két lépésben alakította ki a végleges rangsort: 906 fiatal gazdát hirdettek ki győztesnek, a kötelezettségvállalás teljes összege pedig 9 milliárd 757 millió forint volt. Az idén májusban a hivatal forráshiány miatt elutasított több mint 5.000 pályázatot és kiküldte az elutasító határozatokat is, amelyek ellen fellebbezni nem lehetett. A gazdák a hivatalhoz fordultak, kérve a pályázat felülvizsgálatát. Az MVH elnöke úgy döntött, hogy kezdeményezi a kifizetési kérelmek benyújtási határidejének módosítását. A rendelkezésre álló idő alatt az MVH felülvizsgálja a támogatási kérelmeket. A hivatal a felülvizsgálat során továbbra is a hatályos jogszabályok alapján jár el, ám a beérkezett jelzések alapján különös figyelmet fordít a felmerült, vélt, vagy valós hibákra.

Az SPS-törvény ismét megosztja az agrárszervezeteket

Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről szóló törvénnyel kapcsolatban született alkotmánybírósági döntés ugyanúgy megosztja az agrár érdekképviseleteket, mint maga a 2008-ban elfogadott jogszabály. Alkotmánybíróság (Ab) július 12-én közölte határozatát, amely szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése. Az Ab hétfői közlése szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: a MOSZ véleménye szerint a taláros testület határozata „ellentmondásos és izzadtságszagú”. A MOSZ titkára szerint ugyanis az Alkotmánybíróság megismétli Sólyom László köztársasági elnök, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos kifogásait. Filipsz László úgy vélte, ezért nem kellett volna másfél évig várnia a döntéssel az Alkotmánybíróságnak. A MOSZ titkára közölte: az általa képviselt szervezet azokkal az alkotmánybírókkal ért egyet, akik különvéleményüket fogalmazták meg a határozattal kapcsolatban. Példaként említette Kiss László véleményét, aki – Filipsz László szerint – azt kifogásolta a döntésben, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálta az uniós jogszabályokat, és az alkotmánybíró szerint félő, hogy ez esetleg gyakorlattá válik. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke viszont a döntésre úgy reagált: győzött a jog és győzött az igazság, az emberek jól jártak, a spekulánsok pedig kiszorultak a piacról. Rámutatott: a Magosz az első pillanattól kezdve egyértelművé tette, hogy ez a törvény sérti a jogbiztonság és a tulajdonos tulajdona feletti rendelkezésének jogát. Ez a jogszabály ellentétes az európai törekvésekkel is. Gazdálkodási szempontból pedig csak egy szűk csoportot tesz kedvezményezetté, nevezetesen: a nagy, tőkeerős vállalkozásokat. Ez pedig ellene hat a vidék fejlődésének. „Nekünk az volt az álláspontunk és ma is az, hogy a tulajdonosnak a tulajdona feletti rendelkezési jogát nem lehet megkérdőjelezni, különösen oly módon nem, hogy ezt visszamenőleges hatállyal próbálja valaki törvényi úton véghez vinni.” – fogalmazott a Magosz elnöke. Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről szóló törvényt az Országgyűlés 2008 októberében fogadta el. A Single Payment Scheme (SPS), magyarul összevont gazdaságtámogatási rendszerben a támogatási jogosultság és a termelés elválik egymástól. Így a támogatási jogosultság, mint vagyoni értékű jog a termőföldtől függetlenül önállóan is forgalomképessé válik. Az áttérés szükségességét az akkori kormány azzal indokolta, hogy a magyar gazdák közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek, mint a régi tagállamokban gazdálkodók. A Magyar Agrárkamara támogatta, hogy a magyar mezőgazdaságban 2009 elején átálljanak az SPS jövedelemtámogatási rendszerre, az érdekképviseletek közül egyedül a Magosz jelezte, hogy korainak tartja az időpontot. Jakab István már akkor kifejtette: nem támogatják a bevezetést, mert Magyarországon nincs egységes föld- és földhasználati nyilvántartás, rendezetlen a birtokszerkezet és az üzemi struktúra. Hozzátette: az Európai Unió régi tagállamaiban a jelenleg működő és az SPS-hez hasonló kifizetési rendszer nem működött jól. A Magosz a köztársasági elnököt is kérte, hogy ne írja alá a törvényt. A Fidesz azzal érvelt, hogy a kormány a hozzá közel álló tsz-lobbi vagyonfelhalmozásának elősegítésére akarja bevezetni az SPS-rendszert. A jogszabályt Sólyom László 2008 novemberében az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollra küldte. A kérdéskörrel 2009 februárja óta foglalkozott az Ab, eddig azért nem született döntés, mert nem sikerült többségi álláspontot kialakítani. Az Alkotmánybíróság lassúsága miatt viszont a jogszabályt támogató agrárszervezetek tiltakoztak. 2009 novemberében 17 agrárszervezet szervezésében 250-300 gazdálkodó demonstrált az Alkotmánybíróság épülete előtt, mielőbbi döntést sürgetve a törvényről. A résztvevők dohányt égettek az épület előtt, kecskét, szamarat vittek a helyszínre valamint egy lajhárbábut, a lassúság szimbolizálására.

Tízéves agrárkoncepciót készít a Vidékfejlesztési Minisztérium

Tízéves agrárkoncepciót készít a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) – jelentette be Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési miniszter Budapesten tartott sajtótájékoztatóján július 15-én. A koncepció tartalmazza majd azokat a feladatokat, amelyeket a minisztérium a következő 10 évben el kíván végezni. A tervezet várhatóan ez év végéig készül el. Ángyán József parlamenti államtitkár közölte: a tárcánál nemcsak az ágazatot érintő koncepciót készítik el, hanem azt a stratégiai tervet is, amely komplex módon tartalmazza majd a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, valamint a minisztérium felügyelete alá sorolt többi terület, a környezetgazdálkodás és természetvédelem feladatainak összességét. Fazekas Sándor elmondta: elkészült az a cselekvési terv is, amely az elkövetkező hat hónap fontos feladatait jelöli ki a minisztérium számára. Ebből a miniszter két elemet emelt ki: a felkészülést Magyarország jövő év első felében esedékes uniós elnökségére, valamint a hungarikum törvény megalkotását, amely a nemzeti értékek védelmét szolgálja. Ángyán József azt húzta alá: a tárca stratégiájának megalkotásakor elsődleges szempont, hogy minőségi, nem tömegtermékeket előállító legyen a mezőgazdaság. Aláhúzta: a magyar mezőgazdaság a kis- és közepes, egyéni és családi gazdaságokra épül ugyanúgy, mint az Európai Unió számos országában. A piacszabályozás területén most hivatalba lépett agrárkormányzat a legfontosabbnak azt tartja, hogy a belpiacot meg lehessen őrizni a magyar áruk számára. Ennek egyik fontos eszköze, hogy a helyben megtermelt élelmiszereket regionálisan lehessen minél könnyebben forgalmazni, így megteremtve a helyi termelés és fogyasztás összhangját. Jelezte azt is: a támogatási rendszert felül kívánják vizsgálni, különös tekintettel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásainak elosztására. E program projektjeinek átvilágítása várhatóan október közepéig elkészül. Ángyán József beszélt arról is, hogy újra kell építeni a kutatás támogatását, valamint a meglévő genetikai alapok megőrzését szolgáló hálózatot. Ángyán József arról is beszélt, hogy a borászati kutatóintézetek, kutatóhelyek megőrzését szintén fontosnak tartja, beillesztve a kutatóhálózat működési feltételeinek javításába. Fazekas Sándor az SPS-törvény alkotmánybírósági elutasításával összefüggő nemzeti támogatás (Top-up) felülvizsgálatát is ígérte, ám jelezte, hogy ezen a kérdésen a szakértők még dolgoznak.

Hatályba lépett a másodlagos élelmiszer-vizsgálatról szóló jogszabály

Hatályba lépett a másodlagos élelmiszer-vizsgálatról szóló jogszabály, amelynek célja, hogy megakadályozza a silány minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján. A közlemény utal arra, hogy a lakosság 96 százaléka támogatja az élelmiszerek fokozott ellenőrzését. Az Európa több országában már működő másodlagos élelmiszer-vizsgálattal – amely minden raktárat, hűtőházat és szállítmányt érint – a termékeket nemcsak az előállítás helyén (elsődleges élelmiszer-vizsgálat), hanem a kereskedelmi láncok állomásain is vizsgálják. A Magyarországon újnak számító rendszer lényege, hogy a hűtőházak és raktárak üzemeltetőinek a nagy kockázatú élelmiszereknél (például hús, friss zöldség és gyümölcs, tej, tejtermékek) 2 nappal a szállítmány érkezése előtt bejelentési kötelezettségük lesz a felügyeleti szerveknek, a szükséges adatok közé tartozik a szállítmány mennyisége, beszerzési ára, származási helye, az első magyarországi tárolási helyszín. Így a hatóság, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) minden nagybani élelmiszer-szállítmány útját nyomon követheti és ellenőrizheti. Az MgSzH a beérkezett adatok alapján kockázatalapú ellenőrzést végez. Ahol problémát találnak, ott sűrűbben ellenőriznek. A vizsgálatok nem kizárólag a külföldi árukra vonatkoznak, megkülönböztetés nélkül a magyar élelmiszereket is rendszeresen ellenőrzik. A húsáruknál alkalmazott eddigi szúrópróbaszerű vizsgálatok helyett az MgSzH a kockázatosnak ítélt szállítmányok (nem csak húsáruk) 100 százalékát ellenőrzi. Ezzel kiküszöbölhetővé válik a dátum átcímkézés, átírás és az élelmiszer-hamisítás. A új rendelet előírásait megszegők szigorú szankciókra számíthatnak.