Minőségjavítás egy lehetséges útja búzában

Kétségtelen tény, hogy a nitrogén elengedhetetlen és alapvetően fontos a búza növekedése szempontjából, azonban ne felejtsük el,hogy a kijuttatott nitrogén-trágya mennyiségének csak egy része képes a növényszámára hasznosulni, ha elmarad mellőle a kálium-trágya kijuttatása.

Az őszi búza a tápanyagban gazdag, mélyrétegű és jó vízgazdálkodású talajokon termeszthető eredményesen. Éppen ezért a gyengébb termékenységű talajokon fokozottabb tápanyag-ellátásra van szükség. A korszerű fajták termőképessége többnyire nagy, azonban a betegségek iránt fogékonyabbak. A termesztéstechnológiát a fajtaspecifikus tulajdonságok figyelembevételével kell tehát kialakítani.

A termést legnagyobb mértékben a nitrogéntrágyák növelik, optimális adagban alkalmazva javítják a minőséget, azonban túladagolásuk számos veszélyt rejt magában, kárt okozhat. A szükségesnél nagyobb mennyiségű N adag termésdepressziót, nitrát-felhalmozódást okozhat.

A N felesleg kinyújtja a vegetációs periódust, késlelteti az érést, fokozza a dőlésveszélyt és a gabonaféleségek gombabetegségek elleni fogékonyságát. A talajban felhalmozódó NO₃-N kimosódik és szennyezi a természetes környezetet. Az ammóniumsók és a karbamid savanyítják a talajt, ezért savanyú és savanyodásra hajlamos talajokon kerülni kell az ammóniumsók (különösen az ammónium-szulfát) használatát.

Előnyben kell részesíteni a kalcium-karbonát, illetve dolomittartalmú mészammonsalétromot, mivel e műtrágyák adaléka mérsékli savanyító hatásukat. Vagy egy másik lehetőség, a fent említett savanyító hatású N-trágyák mellé ESTA Kieserit granulált műtrágya kijuttatása, mely a savanyító hatást képes tompítani.

A nitrogén trágyák alkalmazásánál fokozottabban kell figyelembe venni azok potenciális környezetkárosító hatását. Magyarországon régebben a nitrogén műtrágyaadagok egy részét (kötött és középkötött talajokon mintegy 50%-át, homokon legfeljebb 40%-át) ősszel, második felét kora tavasszal fejtrágyaként juttatták ki. Környezetvédelmi megfontolásokból – a nitrát-kimosódás veszélye miatt – az őszi nitrogénadagokat minimálisra kell csökkenteni, különösen homoktalajokon.

Közép- és Nyugat-Európa több országában ősszel többnyire nem adnak nitrogéntrágyát, a teljes mennyiséget tavasszal, több adagban megosztva juttatják ki, mivel kimutatták, hogy a kései N-adagok növelik nagyobb mértékben a fehérjetartalmat. Hazánkban csak esetenként alkalmazzák a kései, minőségjavító kiegészítő permetezőtrágyázást.

A foszfor elősegíti a csírázást, a gyökérképződést, a generatív szervek kialakulását, a gabonafélék szemképződését, javítja a minőséget. A foszfortrágyázás növeli a talaj termékenységét, csökkenti a termésingadozást. A foszfor alaptrágyázást ősszel a vetés előtt végezzük el. A P-hiány antocián képződéssel jár, megjelenési formája: vörös elszíneződés a leveleken.

A káliumtrágyázás elengedhetetlen része a növények harmonikus tápanyagellátásának. Kedvezően hat a termés mennyiségére és minőségére, növeli a kalászonkénti szemszámot és az ezerszemtömeget. Káliumhiányos talajokon növeli a szárazanyag-produkciót, javítja a gabonafélék szárszilárdságát. Elősegíti a szénhidrátok (cukrok, keményítő, cellulóz) képződését. Véd a stresszhatásokkal szemben, fokozza a növények fagytűrő-képességét, segíti az áttelelést, javítja a vízháztartást és a gombabetegségekkel szembeni ellenálló képességet. A jó káliumellátás elősegíti a nitrogén hasznosulását.

A megfelelő szintű káliumellátásnak különösen az aszályra hajlamos területeken van nagy jelentősége. A kálium alaptrágyázást ősszel a vetés előtt érdemes elvégezni. Természetesen az időjárás tréfát űzhet velünk és ha mégis előfordulna, hogy kevesebbet sikerült ősszel kiszórni, akkor tavasszal mindenképp pótolni érdemes A gabonafélék nem klorid-érzékenyek, így trágyázásukra kálium-klorid használható: kálisó (60er Kali^®) vagy Korn-Kali^®.

Magnéziumhiányos talajokon a magnézium (Mg) is terméslimitáló lehet. A Mg-hiány az intenzív talajhasználattal, a talajok savanyodásával, kilúgozódásával fokozódik. Viszonylag nagy kiterjedésben fordulnak elő Mg-hiányos talajok a Nyírségben és Somogy megyében, valamint a Duna-Tisza köze homoktalajainak egy részén. Magnéziumszegény termőhelyeken, a Mg ellátásáról is gondoskodni kell. Magnézium-trágyázásra elsősorban a vízoldható vegyületek: keserűsó és kiezerit javasolhatók. Talajtrágyázásra az ESTA® Kieserit, permetező trágyázásra az EPSO Top® (keserűsó) levéltrágya ajánlott. A mindkét trágyában jelenlévő magnézium-szulfáttal egy újabb nélkülözhetetlen elemet, a ként is pótoljuk.

Kiváló minőségű búzát termelni megfelelő kénellátás nélkül szinte lehetetlen. A gabonafélék kéntrágyázása jobb N hasznosulást, nagyobb fehérjetartalmat eredményez, a kedvezőbb fehérje-összetétel javítja a gabona sütőipari értékét. A permetezőtrágyázás hatására mintegy 2-8%-al növekedhet a termés. A kén hiánytünete először a fiatal hajtásokon jelentkezik: gyengébb növekedés, terméskiesés.

A magnéziumot őszi alaptrágyaként is kiadhatjuk, laza talajokon 20-30 kg Mg/ha, kötöttebb talajokon 30-40 kg Mg/ha adagban. A Mg termésnövelő hatása Mg-szegény talajokon is csak megfelelő NPK ellátás mellett érvényesül.

A gabonafélék a szemtelítődés időszakában sok magnéziumot halmoznak fel. A gyengén ellátott területeken az érés időszakában nem megfelelő a magnézium utánpótlás, ezért célszerű 5%-os keserűsó oldattal permetezni a búzát, ami elősegíti az ezerszemtömeg és a termés növelését. A permetezést többször: a bokrosodás, a szárbaszökkenés és a virágzás előtt javasolt elvégezni. Legfontosabb az érés idejére eső permetezés, mely elősegíti a zászlós levél asszimilációs képességének fenntartását és a szemtelítődést.

A Mg-adagok megállapításánál a növény igényén kívül az egyéb tápanyagokkal való ellátást is figyelembe kell venni. Nagy K-adagok alkalmazása szükségessé teszi a Mg pótlását, különösen Mg-hiányos talajokon és Mg igényes kultúrák esetében.

A mikroelemek pótlása elsősorban ott válhat szükségessé, ahol a talajvizsgálat hiányukat jelzi, illetve ahol a kémhatásviszonyok felvételüket gátolják. A mangán (Mn) és cink (Zn) felvétele lúgos (karbonátos) talajokon csökkent. A Mn számos enzimet aktivál, részt vesz a fotoszintézisben és klorofill képzésében. A Zn a fehérjeszintézisben és a növekedésben játszik fontos szerepet. A gabonatermesztéshez kifejlesztett EPSO Combitop^® levéltrágya vízoldható Mn- és Zn-vegyületekkel kiegészített keserűsót tartalmaz.

A Korn-Kali^® ideális az őszi búza trágyázására, mert nemcsak a legfontosabb tápelemet, a káliumot biztosítja a növény számára, hanem vele együtt két további nagyon fontos tápanyagot, magnéziumot és ként is kijuttatunk vele. Benne a kálium kálium-klorid, míg a magnézium kiezerit (magnézium-szulfát) formájában van jelen, mely azonnal felvehető a növények számára. Összetétele: 40% K₂O, 6% MgO, 3% Na és 4% S. Tekintettel arra, hogy a levegőben egyre kevesebb a kéntartalom, fokozatosan megnőtt a kéntrágyázás iránti igény. A Korn-Kali^®, összetett műtrágyaként, a növény számára felvehető formában tartalmaz káliumot, magnéziumot és ként. Így alkalmazása lényegesen előnyösebb, mint a 60-as kálisóé. Oldhatósága a tavaszi kijuttatást is lehetővé teszi. A betakarításkor (szalma) visszamaradt kálium nagy része a vetésforgóban marad és tovább hasznosul az utána következő növény számára, tehát befektetésünk tovább kamatozik.

A fentebb említett hiánytünetek szemléltetésére nemrég megjelentettünk egy zsebkönyvet, mely a fontosabb szántóföldi növényeink főbb tápelem-hiánytüneteinek meghatározásában segíthet. A sok-sok kép segít eligazodni. A zsebkönyv ingyenesen megrendelhető a [email protected] e-mail címen.

Dr. Zsom Eszter

szaktanácsadó