Kamarai biztos irányítja az agrárkamarákat
Agrárkamarai biztosnak nevezte ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Zöld Sándor mérnök-közgazdászt, akinek a többi között feladta lesz az agrárkamarai törvény előkészítése, a társadalmi vita lefolytatása, továbbá a kamarai alapszabály tervezetének összeállítása és a vagyonjogi jogutódlás tisztaságának biztosítása.
A megfogalmazott szándék szerint az új agrárkamara kiterjesztené tagságát az agrár- és élelmiszergazdaság valamint a vidékfejlesztés gazdasági szereplőinek legszélesebb körére. Mindamellett a köztestület jól működő szolgáltatásaival vonzani kívánja a gazdálkodókat az agrárkamarai tevékenységben való aktív részvételre. „A tervek szerint a tagság alanyi jogon jár” – idézi a vidékfejlesztési miniszternek a kinevezési okmány aláírásakor tett kijelentését a közlemény.
A kormány célul tűzte ki, hogy önálló törvényt alkot az agrárkamarai rendszerről. Egy jól működő agrár-önkormányzati rendszer ugyanis hatékonyan segítheti a magyar gazdák tájékozódását a hazai és európai uniós pályázati feltételek, a földügyi és az adózási kérdések, a jogszabályok terén.
Az agrárkamarai biztos kirendeléséről szóló törvény értelmében az Országgyűlés úgy döntött, hogy az új agrárkamarai rendszer felállásáig, a szervezési munka irányítására agrárkamarai biztost nevez ki. Az agrárkamarai biztos kinevezésével a VM célja, hogy az új törvény alapján létre hozandó Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara, valamint a megyei és fővárosi agrárkamarák a jövőben „igazi köztestületként működhessenek” és 2011 közepén megkezdhessék munkájukat.
Lezárult az NDP-s beruházások támogatási kérelmeinek elbírálása
Lezárult a cukorgyárak bezárását kompenzáló Nemzeti Diverzifikációs Program (NDP) keretében benyújtott támogatási kérelmek elbírálása. A múlt év áprilisában benyújtott kifizetési kérelmekre tavaly szeptemberben közel 200 millió forintot hagyott jóvá és fizetett ki az MVH. Az októberben benyújtott kifizetési kérelmek alapján jóváhagyott támogatási összegek folyósítása ez év márciusában várható.
A beruházás megvalósítása, illetve elszámolása során a jogerős támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 90 százalékos teljesítését el kell érni. A beruházás megvalósítása határidőhöz kötött és határidő hosszabbításra nincs lehetőség – emlékeztet a január 5-i MVH közlemény.
A határidők megjelöléséről szóló minisztériumi rendelet értelmében azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatási határozatukat a múlt év november 30-a előtt vették kézhez, ez év március 31-ig kell a beruházást megvalósítaniuk. A 2010. november 30-a után kézhez kapott határozatok esetében legkésőbb 2011. december 31-ig kell a támogatott tevékenységet megvalósítani.
A Nemzeti Diverzifikációs Programot az egykori cukorgyárak vonzáskörzetében élők megsegítésére hirdette meg a Vidékfejlesztési Minisztérium. Támogatást a Petőháza, Kaba, Szerencs és Szolnok térségében dolgozó termelők, gépipari beszállítók, a volt cukorgyárak alkalmazottai, valamint a felsorolt térségekben beruházást megvalósítani szándékozó természetes személyek, társas vállalkozások, egyházak, nonprofit szervezetek és önkormányzatok igényelhettek. A program 2009-ben indult. A támogatási kérelmeket 2009. november 16. és 2010. január 15. között nyújthatták be az igénylők az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon a beruházás megvalósítási helye szerint illetékes kirendeltséghez. A beruházásokat az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMVA) és nemzeti forrásból finanszírozza az MVH.
Az összes jogcím finanszírozására 14,7 milliárd forint áll rendelkezésre, az eddig kifizetett támogatás 200 millió forint. A múlt év októberében 98 kifizetési kérelem érkezett a hivatalhoz mintegy 2 milliárd Ft támogatási igénnyel. Az elbírálást követően a jogszabályi előírásnak megfelelően az MVH ez év márciusában folyósítja a támogatást. A támogatási határozatokhoz kapcsolódóan kifizetési kérelmet legközelebb 2011. április hónapban lehet benyújtani.
Több támogatást kaptak a tejtermelők 2010-re
A termelők a tejágazatot érintő különböző támogatási intézkedésekkel kilogrammonként több mint 15 forintos támogatást kaptak 2010-re, ez csaknem kétszerese a 2009-es összegnek, így mintegy 25,4 milliárd forint támogatásban részesültek.
A tejtermelés 6 forintos bázisjogosultságonkénti támogatása mellett – amely 2,3 forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál – a gazdálkodók hozzájutottak a termeléshez kötött úgynevezett különleges tejtámogatáshoz, amely plusz 9,55 forintot jelent kilogrammonként. Ez utóbbi támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) már teljes egészében ki is fizette.
Hazai forrásból, bázisalapon a múlt év után fizetendő kiegészítő közvetlen támogatást (top up) az idei költségvetésből fizeti a VM. Erre összesen 11,9 milliárd forintot különítettek el, a különleges tejtámogatásként már kifizetett összeg pedig mintegy 12,6 milliárd forint volt.
Ezenkívül az ágazati válság miatt meghirdetett egyedi piactámogatási intézkedéssel kilogrammonként 0,5 forint támogatást kaptak a gazdálkodók 2010. június 30-ig. A teljesített kifizetések összege elérte a 964,8 millió forintot.
Emellett a gazdálkodók éven túli forgóeszköz-hiteleihez a hitelösszeg 10 százalékáig átmeneti támogatást nyújt az állam. A tárca emlékeztet arra is, hogy 400-ról 800 millió forintra nőtt az iskolatej program támogatása, jelentősen lerövidítve a korábban hosszú eljárási határidőket, és kibővítve a program résztvevőinek körét.
A bázisalapon nyújtott támogatás csökkentésével lehetőség nyílt arra is, hogy növelje és visszamenőleg is kifizethesse a tárca az állatbetegségek megelőzésére és az állati hulla elszállítására fordítható nemzeti támogatást.
A tárca reméli azt is, hogy középtávon az Európai Unió Bizottsága által létrehozott magas szintű tej munkacsoport – a termelői alkupozíciókra és szerveződésekre vonatkozó – javaslatai legkésőbb a magyar EU elnökség ideje alatt megvalósulnak.
Fokozott ellenőrzés a németországi tojásbotrány miatt
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Európai Unió hivatalos gyorsriasztási (RASFF) rendszerén keresztül érkezett információ alapján fokozott ellenőrzést rendelt el a Németországban dioxinos takarmánnyal szennyezett, állati eredetű termékek esetleges magyarországi behozatalának megakadályozására.
Az ügy előzménye, hogy dioxinnal szennyezett tojásokat találtak Alsó-Szászországban. Németországban eddig több ezer gazdaságot zártak be, és csaknem tízezer tyúkot vágtak le a fertőzés miatt. A magyar hatóságok jelenlegi ismeretei szerint nem kerültek fertőzött tojások a hazai piacra, a vidékfejlesztési miniszter ettől függetlenül elrendelte a vizsgálatot.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih) honlapján szintén azt közölte, hogy Magyarországra nem érkeztek dioxinnal szennyezett német takarmányok és élelmiszerek, erről az Európai Unió (EU) gyorsriasztási rendszere tájékoztatta a hivatalt.
A dioxin a szerves vegyületek bomlásterméke, a környezetben is előforduló mérgező anyag, benne van például a kipufogógázban, a zsírok bomlástermékeiben. Az emberi szervezetbe elsősorban szennyezett levegővel és szennyezett élelmiszerekkel juthat be. Azonnali mérgezéshez ritkán vezet, inkább hosszú távú hatása jelentős. A szervezetben felhalmozódva ugyanis idegrendszeri problémákhoz, az immunrendszer gyengüléséhez, illetve daganatos megbetegedésekhez vezethet.
Az időjárás okozta mezőgazdasági kár 150-180 milliárd forint
Hamarosan elkészülnek a felmérések a mezőgazdaságot tavaly ért, időjárás okozta károkat illetően, becslések szerint a mezőgazdasági kár nagysága körülbelül 150-180 milliárd forint – nyilatkozta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.
A mezőgazdaságot 2010-ben ért árvíz, belvíz és jég okozta károk felmérésével a falugazdászok, illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) munkatársai előreláthatólag január végére végeznek. A kár mértéke az alapul vett áraktól is függ, nem mindegy például, hogy megállapításánál a búza aratáskori árát vagy decemberi piaci árát veszik figyelembe, a kár értéke körülbelül 150-180 milliárd forint lehet.
A VM legutóbbi adatai szerint a belvízzel borított terület nagysága az országban 378 ezer hektár volt, ebből 237 ezer hektár szántó. Az MgSzH, illetve az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint december elején még 280 ezer hektárt borított belvíz, s ebből 160 ezer hektár volt szántó. Azaz december első heteiben mintegy 100 ezer hektárral, 35 százalékkal nőtt a belvízzel borított terület nagysága, s ezen belül csaknem 50 százalékkal a szántóterületeké.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke korábban elmondta: a múlt évben a gazdálkodók – a szövetség adatai szerint – mintegy 900 ezer hektáron vetettek őszi búzát. Ez mintegy százezer hektárral kevesebb a szokásosnál, és az előző évinél is. A szaktárca adatai szerint ugyanakkor az őszi búza 1,006 millió hektáron került a földbe, ami 93 százalékos vetési teljesítésnek felel meg.
A búzavetésben mindenesetre jelenleg még a károk nagyságát sem lehet felbecsülni, olyan jelentős mértékben károsodott a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. Az őszi vetésű búzából most mintegy százezer hektár áll víz alatt. Így az e területen keletkezett károkat még nem lehet felmérni, azzal meg kell várni a tavaszi munkák kezdetét – tette hozzá a GOSZ elnöke.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) honlapján közölt legutóbbi agrárpiaci jelentés szerint nem csak hátráltatta az őszi vetést a csapadékos időjárás, hanem a vetések minősége is rosszabb az ítéletidő miatt, mint egy évvel korábban. Az őszi búza állományok 38 százaléka volt jó állapotban decemberben, szemben az előző évi 57 százalékkal. Az őszi árpa vetések 48 százaléka kapott jó minősítést, míg egy évvel korábban 61 százalék volt az arány.
A gazdálkodók helyzetét nehezíti, hogy bár karácsony előtt a szaktárca adatai szerint 6,964 millió tonna kukorica már a magtárakban volt – ezt a mennyiséget a betakarítandó terület 93 százalékáról, 1,036 millió hektárról törték le a gazdálkodók – mintegy 50 ezer hektár kukoricát még mindig nem sikerült eddig betakarítani a GOSZ adatai szerint. Ez mintegy 15 milliárd forintos kárt okozott a termelőknek.
Jakab István: ötven milliárd forintos forráshiány a vízgazdálkodási ágazatban
A elmúlt nyolc évben közel ötven milliárd forintot nem kapott meg a vízgazdálkodási ágazat, s ennek a hiányát szenvedi most az ország – jelentette ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke orosházi sajtótájékoztatóján január 21-én. A forráshiány következtében pedig tönkrementek a csatornák, a közművek és a műtárgyak és sajnos mostanra kétségbeesett gazdák maradtak, akik küzdenek a belvíz ellen. A nehéz költségvetési helyzet ellenére a kormány idén önálló soron 4,6 milliárd forintot biztosított a vízgazdálkodással összefüggő feladatok megfelelő színvonalú ellátására.
A már bevezetett intézkedésekről szólva kiemelte, hogy a kormány megszüntette a vízgazdálkodási társulásoknak korábban fizetett díjat, s helyette biztosította a kieső forrást. Ezzel egy időben pedig „gondoskodott az átfogó, országos szintű, szakmai irányításról, amelyet a vízügyi szervezet feladataként határozott meg”. Egyes helyeken már meg is kezdődött a közmunka program, s ennek keretében rövidesen 6.000 közmunkás fogja segíteni a védekezést. A belvíz elvezetés rendkívül sürgős, mert országosan egymillió hektár termés van veszélyben, amiből 360 ezer hektár a vízzel borított terület, a többi pedig vízzel teljes mértékben telített.
Varga Pincészet: országos borhiány lehet az idén
Már az idei év első felében sok borfajta eltűnhet a hazai üzletek polcairól, mivel a tavalyi katasztrofális időjárási körülmények miatt a szokásos évi 3,5 millió hektoliter bor helyett, becslések szerint csak 1,6-1,9 millió hektoliter került a pincékbe országosan – jelzi az évi 11 millió palack bort és pezsgőt forgalmazó Varga Pincészet legfrissebb elemzésében.
A cég szerint a kár óriási, literenként 200 forinttal számolva, 32-38 milliárd forint veszteség érte az ágazatot. Ilyen mértékű terméskiesésre egyetlen magyar borász sem emlékszik. A borhiány azt eredményezheti, hogy néhány borfajta már az év első felében eltűnhet az áruházak polcairól.
A szőlőnél már a 20-25 százalékos terméskiesés is rendkívülinek számít. A legutolsó szüreti eredmények pedig éppen ennek kétszeresét mutatják.
A borhiány első jelei már a múlt év végén látszottak – állítják a Varga Pincészetnél. Tavaly ugyanis az utolsó negyedévben csökkent az akciók száma, kisebb lett az árengedmények mértéke, és több pincészet 15-20 százalékos áremelést jelentett be. A szokatlanul nagy áremelkedést csak részben indokolja a szőlőárak tavalyi – fajták szerint – 40-100 százalék között ingadozó áremelkedése és az, hogy a pincészetek többsége három éve nem emelte az árait.
Az igazi ok azonban nyilvánvalóan az, hogy a pincészetek az év második felében várhatóan több fajtából nem tudják majd kielégíteni az igényeket. A hiány természetesen nem fogja érinteni az 1.000 forint feletti és a 300 forint alatti árszegmens. A drága borokból a válság nagy készleteket halmozott fel a termelőknél, az olcsó borok többsége pedig olcsó importból is előállítható, így szinte korlátlanul forgalmazható.
A Varga Pincészet által megfogalmazottakkal a szakemberek általában egyetértenek Így például a neve elhallgatását kérő a Duna borrégióban tevékenykedő, családi gazdaságot működtető borász is.
Túlzónak tartja viszont a múlt évi bor mennyiségének kiesésére vonatkozó megállapítást. Szerinte ugyanis a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai a pontosak, miszerint 2010-ben 2,3-2,4 millió hektoliter bor volt a szüret eredménye. Hozzátette még ez a mennyiség is igen kevés, ami indokolja a borbehozatalt Magyarországra. Ez szerinte főként olasz bor lesz majd.
A Duna Borrégióban működő borászatban tavaly az előző évi bormennyiségnek mintegy a 35 százalékát, azaz mintegy 1.000-1.200 hektolitert állítottak elő. Az úgy nevezett átmenő készlettel együtt most mintegy 2.000-2.300 hektoliter van a pincékben a szóban forgó vállalkozásnál, amit értékesíteni lehet. De a tulajdonos szerint volt olyan kollégája is, aki a múlt évben ki sem ment szüretelni, mert nem érte meg a fáradságot.
A válság ellenére sikeres évet zárt a Varga Pincészet – olvasható a cég összegzésében. A válság hatására a 2008-ban és a 2009-ben meghozott intézkedések, elsősorban termékfejlesztések, eredményeképpen a belföldi értékesítés 7 százalékkal, a kivitel 40 százalékkal nőtt. Így a termelés mennyisége meghaladta az évi 11 millió palackot.
A pincészetben további növekedés reményében bővítették a szőlőfeldolgozó kapacitást, és mintegy 4 millió literrel a tárolóteret. A cégnél mindehhez hozzáteszik: a Balatoni borrégióhoz tavaly kegyes volt a természet, így a terméskiesés csak 20-40 százalék között volt.
Radikális agrárreformra lesz szükség a világnépesség élelmezéséhez
A mezőgazdasági gyakorlat és az étkezési szokások jelentős átalakítására lesz szükség a 2050-re várhatóan 9 milliárdra bővülő világnépesség fenntartható élelmezéséhez – hívták fel a figyelmet francia kutatók. Mint januári elemzésükben hangsúlyozzák, alig negyven év alatt érdemben növelni kell a mezőgazdaság termelékenységét, csökkenteni a káros vegyszerektől és fosszilis energiahordozóktól való függőségét, visszafogni az élelmiszerpazarlást és -veszteséget, erősíteni a környezetvédelmet, végül pedig mérsékelni a mezőgazdaság heves áringadozásoknak való kitettségét.
A francia nemzeti agrárkutató intézet (INRA) és a fejlesztési célú mezőgazdasági kutatások nemzetközi központja (CIRAD) szakértői által készített, Agrimonde (Agrárvilág) című tanulmány szerint szükség lesz a haszonnövények genetikai manipulációjára is a nagyobb terméshozam érdekében. Mint megjegyzik ugyanakkor, a hagyományos keresztezések, nemesítések részben alternatívái lehetnek a heves politikai viharokat és társadalmi vitát kiváltó módszernek.
A tanulmány szerint a gazdag országoknak jelentősen vissza kellene fogniuk az elhízáshoz vezető túlfogyasztást, valamint azt a jelenleg 25 százalék körüli veszteséget, mely az élelmiszer terjesztése és fogyasztása során keletkezik. A szerzők figyelmeztetnek arra is, hogy a dinamikusan bővülő népességgel rendelkező Észak-Afrika, Közel-Kelet, Ázisa és szubszaharai Afrika 2050-re várhatóan súlyosan függővé válik az élelmiszerimporttól, ezért új szabályozással erősebbé és rugalmasabbá kell tenni a OECD-országokból, az ex-szovjet blokkból és Latin-Amerikából kiinduló külkereskedelmi láncot az ellátásbiztonság növelése és az ársokkok enyhítése érdekében.
A Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet (FAO) múlt héten közölte, hogy a globális élelmiszerárak soha nem látott magasságba emelkedtek, Robert Zoellick, a Világbank elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy az alapvető élelmiszerek árának emelkedése újfent a globális növekedést és társadalmi stabilitást fenyegeti.
Algériában már öt halálos áldozata és több száz sebesültje van a múlt héten kirobbant zavargásoknak, melyeket a növekvő munkanélküliség mellett az váltott ki, hogy az elmúlt hónapokban a duplájára emelkedett több alapvető élelmiszer, így például a cukor, az étolaj és a liszt ára, és a kereskedelemben hiány alakult ki ezekből a cikkekből.
Az MVH újabb támogatások kifizetését kezdte meg
Három támogatási jogcím – a kedvezőtlen adottságú területekre (KAT) és Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó, valamint az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások – kifizetését kezdte meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).
A kedvezőtlen adottságú területek támogatása a gazdálkodás eredményességének növelésére szolgál. A Natura 2000 területek pedig olyan európai uniós szinten védett helyek, melyekre szigorú gazdálkodási előírások vonatkoznak, s ezek betartását segíti elő a támogatás. Mindkét jogcímre minden évben, a területalapú támogatással egy időben lehet támogatási kérelmet benyújtani.
A közlemény szerint a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) és Natura 2000 gyepterületek támogatására már a múlt év decemberében elkezdődtek a kifizetések. A KAT keretében 3.486 igénylő több, mint 750 millió forintot, a Natura 2000 támogatásnál pedig 2.513 gazdálkodó közel 520 millió forintot kapott meg.
Januárban a tavaly beadott agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások kifizetése is elkezdődött. Erre a jogcímre várhatóan ezen a héten 3.407 kérelmezőnek összesen 5,24 milliárd forint utal ki az MVH.
Az AKG intézkedések a mezőgazdaság által érintett fizikai és természeti környezet állapotának megőrzésére és javítására szolgálnak, ezzel is elősegítve a minőségi termékek előállítását. Az intézkedések öt, illetve tíz éves célprogramok keretében valósíthatók meg.
Mindhárom jogcím esetében folyamatos a határozatok postázása, valamint a kifizetések is.
Fazekas Sándor: az Új Széchenyi Terv lendületbe hozza a vidékfejlesztést
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) azokra az életképes elképzelésekre épít, amelyek a gazdasági élet szereplőitől származnak, miután az elmúlt fél évben élénk konzultáció folyt a gazdaság megerősítéséhez szükséges lépésekről – mondta Fazekas Sándor január 14-én Karcagon, ahol a helyi vállalkozók előtt ismertette a nagyszabású terv agráriummal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos részleteit.
A következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogy eddig tettük, sokkal rugalmasabb munkaerőpiacra, nagyobb termelékenységre és hatékonyságra lesz szükség, ha Magyarország a világban versenyképes akar maradni – hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter.
Az Új Széchenyi Tervben ennek szellemében kiemelt helyet kaptak a kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatok, mert e szektor növekedése az új munkahelyek számának gyarapodásával jár együtt az országban. A programok 80 pályázatára 500 milliárd forint áll rendelkezésre, és az ÚSZT hét programja közül öt szorosan kapcsolódik a vidékfejlesztéshez.
A miniszter felsorolása szerint az Egészségipari Programon belül megtalálhatók a növényházi kertészet fejlesztési lehetőségei, a kertészetek geotermikus-energiával való korszerűsítésének, valamint a bioélelmiszerek termesztésének módozatai. Ebben a programban lesznek 50 millió forint alatti pályázatok, hogy a kisvállalkozások is „labdába tudjanak rúgni”.
Fazekas Sándor a Zöldgazdaság-fejlesztési Program kapcsán arról beszélt, hogy abban a „zöld mezőgazdaságra” helyezik a hangsúlyt, ami magában hordozza a mezőgazdasági alapanyagok, melléktermékek, megújuló energiaforrások hasznosítását, és előmozdítja az öko- és környezetbarát termékek előállítását.
A Vállalkozásfejlesztési Program újdonsága az Agrár Széchenyi Kártya, az agrárvállalkozások ennek révén 25 millió forintos hitelhez juthatnak átmeneti likviditási gondjaik enyhítésére. E program részét képezi a minőségi élelmiszertermelés, a helyi termelői piacok kialakítása és a helyi védjegyrendszer kifejlesztése.
A Foglalkoztatási Program fő célja a vidéki szférában is a közvetlen munkahelyteremtés, valamint a munkaerőigényes vállalkozások támogatása. A Közlekedésfejlesztési Program keretén belül pedig a közös raktárbázisok kialakításából származó előnyöket hasznosíthatják a vidéki vállalkozások.
Forrás: MTI
