A kukorica betakarítása

Az őszi mezőgazdasági munkák közül az egyik legnagyobb volumenű és fontosságú feladat a kukorica termésének betakarítása. A kukorica betakarítási munkáinak súlyát egyrészt a megtermelt volumen és a lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítás jelenti, melyet súlyosbít az a tény, hogy a betakarítás az őszi csapadékos időszakra esik.

Az őszi csapadék, különösen az idei nagy csapadék mennyisége biztosan el fogja nyújtani a betakarítási időszakot, még akkor is, ha a termelők mindent megtesznek a termény minél előbbi biztonságos betakarítására, megmentésére. A kukorica hazai termesztésének volumenét a termőterület nagysága, a hozamok,illetve a megtermelt mennyiség határozza meg. A termelési eredményeket értékelve megállapítható, hogy a termőterület a piaci igényeknek megfelelően, kismértékű folyamatos emelkedést mutat, a megtermelt mennyiség az időjárástól és az alkalmazott agrotechnikától függően 4-9 x 10⁶ t körül alakul. Ebből adódóan a terméshozamok átlagértékei nagy különbségeket mutatnak 3,6-7,56 t/ha.A termésátlagok, vagyis a hozamok értékei ennél nagyobb szórást is mutatnak 3-13 t/ha közötti is lehet.

A kukorica betakarítás munkafolyamatainak megszervezésére a – bevezetőben említett – megtermelt volumen, az időjárási nehézségek mellett figyelembe kell venni a gazdaság egyéb ökológiai adottságait (mint pl. a termőterülettagoltsága, táblaméretek, szállítási távolságok), a meglévő szárítási kapacitást kell a legnagyobb súllyal figyelembe venni.

A kukorica betakarításának megszervezésénél tehát a következő munkafolyamatokat kell figyelembe venni, és összehangolni egymással.

Ez a körfolyamat viszonylag kevés elemből áll, azonban ezen (W_betak.)betakarítási, (W_száll.) szállítási és a (W_fog.-szár.)fogadási-szárítási teljesítményeket számos tényező befolyásol.

Magyarországon a kukoricát magajáró arató-cséplő gépekkel, morzsolva takarítják be. A kalászos gabona aratására használatos különböző konstrukciójú arató-cséplő gépek csőtörő adapterrel felszerelve kisebb átalakítás, átszerelés és beszabályozás után válnak alkalmassá a betakarításra.

A szemes kukorica esetében az időjárási viszonyok és a szárítókapacitás a korlátozó tényező és az a tény, hogy a termőterületet mielőbb szabaddá kell tenni az őszi kalászosok vetésének biztosítására. A szemes kukorica betakarításra az arató-cséplőgépek csőtörő adapterrel felszerelt változatai használhatók megfelelő átalakítás, ill. kiegészítő készletek alkalmazásával. Az arató-cséplőgépek gumihevederes járószerkezettel történő üzemeltetése minden esetben előnyös a káros talajtömörödés csökkentésére kukorica betakarításban,rossz talajállapotok mellett pedig a betakarítógép manőverező képességeit is javítja. (2. ábra)

A korszerű arató-cséplő gépek azonban többségükben már univerzális dobkosárral rendelkeznek, és alapesetben biztosítják a dobfordulat 400-450 f/min értékre történő beállítását. A tisztítószerkezetnél, a rostaszerkezetnél egyestípusoknál külön kukoricarostát kell használni, míg más típusoknál elegendő a felső rosta eltávolítása.

A csőtörő adapterek kialakítása igazodik a kukorica és az adapterekkel betakarítható egyéb növények morfológiai adottságához, termesztéstechnológiai jellemzőihez – elsősorban a kukoricaszár feldolgozása tekintetében – és a betakarításra használt arató-cséplő gépek műszaki paramétereihez. Tehát fontos szempont, hogy az üzemeltetők a gazdaság ökológiai adottságainak, az üzemeltetett arató-cséplő gépek műszaki paramétereinek (áteresztőképesség,munkaszélesség, betakarítható sorok száma) megfelelő csőtörő adaptert válasszák ki. (3. ábra)

A kukorica csőtörő adapterek soros kivitelben az adott termeléstechnológiának megfelelő, esetenként állítható sortávolsággal, vagy legújabban a sortávolságra kevésbé érzékeny kivitelben családelven készülnek. (4. ábra) Csatlakozófelületeiket és a hajtásátvitelt tekintve, általában valamennyi arató-cséplőgéphez alkalmas, átszerelhető készlettel rendelkeznek. Az utóbbi időben az egyre szigorodó közlekedésrendészeti előírások, valamint az arató-cséplő gépek megnövekedett áteresztő-képességének a kihasználására épített nagyobb munkaszélességű változatok esetén gyakori az összecsukható vázkeretű adapter is.A csőtörő adapterek szinte valamennyi típusa rendelkezik szárzúzós változattal is. A hazai gyártású kukorica csőtörők mind az orosházi LINAMAR HUNGARY Nyrt. által gyártott „OROS” CORNADO család, mind a békési OPTIGÉP Kft. „OPTI-CORN és OPTI-CORN CS” 6-8-12 soros szárzúzós és szárzúzó nélküli, valamint fix- és összecsukható vázkeretű tagja a legmodernebb technikát és műszaki tartalmat képviselik. (5-6. ábra)

A kukorica-betakarításhoz kapcsolódó anyagmozgatási, szállítási feladatokat az alkalmazott arató-cséplő gépek, gépcsoportok betakarítási teljesítménye határozza meg, illetve annak kell alárendelni. Ez azt jelenti, hogy a szállítókapacitást a betakarítási teljesítmény 1,2-1,5-szeresére kell méretezni. Természetesen a szemszállítás esetében is az üzemméretet, a termőterület nagyságát is figyelembe kell venni. A csoportban üzemeltetett arató-cséplő gépek teljesítményét pedig az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A gépcsoportban üzemelő arató-cséplő gépek várható tömegteljesítménye

1. táblázat

Az1. táblázat adataiból látható, hogy kukorica betakarítása esetén az arató-cséplőgépek a kalászos gabona betakarításhoz képest kétszeresszemtömeg-teljesítménnyel dolgoznak. A szállítókapacitás összeállításánál tehát, ezt az időegység alatt elszállítandó kukoricaszem mennyiséget kell figyelembe venni.

A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg, a sebességgel és a teherbírással egyenesen, míg a szállítási távolsággal fordított arányban változik.

A kukorica betakarítási munkák legegyszerűbb változatánál, amikor kisebb termőterületekről, kisebb volumenben egy-egy arató-cséplőgéppel végezzük. Ebben az esetben a szállításra kéttengelyes (50-70 kW motorteljesítményű, könnyű univerzális traktorral üzemeltethető) 6,5-8,0 t teherbírású, két oldalra,illetve hátrafelé is billenthető kocsiszekrényű, rugózott, alacsony nyomású gumiabroncsozású kéttengelyes, illetve egytengelyes vagy tandem futóműves pótkocsikat lehet beállítani folyamatos szállítással, illetve rugózott kéttengelyes pótkocsikat használva a szállítás a kukoricatábla két végén leállított csere pótkocsikkal is történhet. Az arató-cséplőgépek ürítése,illetve a pótkocsik töltése a tábla szélen álló helyzetben történhet.

A kukorica-betakarítás szállítási feladatainak az ellátására a szállítási körfolyamatba jól beilleszthetők az ikertengelyes vagy tandem futóművel szerelt pótkocsik a különböző billenőszekrényes felépítménnyel szerelt változatai.

Az ikertengelyes vagy a tandem futóműves pótkocsik kiváló terepjáró képességgel rendelkeznek, ami a mezőgazdasági termelési viszonyok között szükségszerű is.Hiszen kukorica-betakarításban a termények szállítását nagyon gyakran mostoha időjárási körülmények között (felázott talajon, sáros földutakon a névleges teherbírás kihasználása mellett) kell elvégezni.

A 18 t összgördülő tömegű, vízszintes- és függőleges vonórúd terhelésű, vagy 20 t összgördülő tömegű, vízszintes vonórúd terhelésű, rugózott kéttengelyes, ill. 24 t összgördülő tömegű, rugózott háromtengelyes pótkocsik üzemeltetésére a vontatható összgördülő tömeg kifejthető vonóerő- és motorteljesítmény tekintetében a 73/100 – 88/120 kW/LE motorteljesítményű, középnehéz,univerzális traktorok javasolhatók. Ezen teljesítménykategóriába tartozótraktorok fejlesztésénél kiemelt szempont volt a szállítási munkavégzésnek aminél tökéletesebb megfelelése. A szállítási munkák hatékonysága szempontjából nagyon fontos a menetsebesség minél jobb kihasználása, ami egyrészt a középnehéz, univerzális traktorok ergonómiai és motorteljesítmény kihasználási tulajdonságainak a fejlesztését igényelte. Éppen ezért alakították ki ebben a teljesítménykategóriában a rugózott felfüggesztésű vezetőfülkék mellett a rugózott mellső hidakat és az így szerelt traktorokat, motorteljesítmény kihasználásra pedig a különböző teljesítményszinten dolgozó motorokat. Ez azért fontos, mert szállítóüzemben a traktormotort is – a fogyasztás kedvező szinten tartása miatt – a legkedvezőbb fajlagos fogyasztás helyén, mint járműmotort célszerű üzemeltetni. A különböző teljesítményszinten dolgozó motorokkal szerelt traktorok használata a szállítási üzemben jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményez. A JOHN DEERE traktorba épített 6030 Premium Power Tech Plus Engine motor az „Inteligent Power Management” elektronikus szabályzó bekapcsolóval + 7 % teljesítménynövelés érhető el.

A kukorica betakarítás nehéz körülményei egyre inkább a figyelem középpontjába helyezi a csigás gyűjtő-átrakó kocsikra alapozott kétfázisú kiközelítéses szállítási eljárásokat. A csigás gyűjtő-átrakó kocsik alkalmasak az arató-cséplőgépektől a terményt menet közben átvenni és a táblaszélen a közúti járműbe átüríteni, ezáltal a betakarító gépek és a közúti szállítóeszközök kihasználása javul, illetve 5-10 %-kal nőhet. A csigás gyűjtő-átrakó kocsik 12-18 t teherbírással egy-, tandem- vagy tridem tengelyes változatban készülnek. A tandem- és tridem tengelyes változatok kormányzott futóművei csökkentik a kanyarodás közbeni ?radírozást?, az ebből adódó gumiabroncs kopást,és a vonóerő növekedést. A káros talajtömörödés csökkentését szolgálja a kiközelítéses üzemmódban a gumihevederes járószerkezetű, nehéz, univerzális traktor használata. (7. ábra)

A kukorica-betakarításhoz kapcsolódó kétfázisú, kiközelítéses szállítási munkákban jól használhatók a tridem tengelyes, légrugós kormányzott futóművel szerelt,billenőszekrényes „nyerges” pótkocsik is. A nyerges pótkocsi – mezőgazdasági terepen – egy „Dolly” névre hallgató ikertengelyes nyereg szerkezetre támaszkodik, és a nyeregszerkezet vonórúdjával csatlakozik a vontatóhoz. A kormányzott háromtengelyes futómű és a „Dolly” nyeregszerkezet futóműve is széles, alacsony nyomású gumiabroncsozásúak, ennek közvetlen előnye az alacsony talajterhelésből adódó kis talajtömörítő hatás, de éppen ezért a vontatási teljesítmény-igény is alacsony. A „Dolly” alkalmazásával a gépszerelvénnyel a termőterületen felfogott anyag – kukorica – sáros, felázott terepen biztonságosan kiközelíthető az épített úton várakozó közúti nyerges vontatóhoz,ami a közúti szállítást nagy távolságokra is elvégezheti. Nálunk ma még a kukorica betakarításhoz kapcsolódóan ez a szállítási eljárás még nem széleskörűen elterjedt, de a betakarítást, szállítást, szárítást bérvállalkozásban végzők számának növekedésével egyre jobban terjedni fog.

Mind a traktoros pótkocsikba, mind a gyűjtő-átrakó kocsikba, illetve a „Dolly”-s nyerges pótkocsikba való menet közbeni ürítést nagyban segíti a GPS vezérlésű automata kormányzás használata az arató-cséplőgépen.

Az ismertető anyagunkból megpróbáltuk a figyelmet felhívni arra, hogy a kukorica-betakarításban a szállítás, anyagmozgatás gépesítésének színvonalától legalább úgy függ a betakarítás sikere, mint a kombájnolás műszaki színvonalától, és akkor még nem is beszéltünk a szállítás szervezéséről, logisztikáról,mely legalább ugyanilyen fontosságú, és ekkora teret ölel fel.