A KISKUN Kutatóközpont megőrizte helyét a hazai kukorica-hibridek piacán, sőt Ukrajna és Románia felé is sikeres kereskedelmi és termeltetési kapcsolatokat épített ki és tart folyamatban.
Dr. Samir Rady főigazgató az őszi parcellabejáráson személyesen mutatta be a termelőknek a hibrid ajánlatát és az elért eredményeket Kiskunhalason.
Ebben az évben már annyi csapadék esett, hogy lassan a milliméterek mérésének értelme sincs, ebben nemcsak a főigazgatóval, de minden jelenlévő és olvasó gazdával is kiegyezhetünk.
Épp az idei időjárás igazolta a FAO szám fontosságát, hiszen ennyi másodvetésű kukoricát talán még sosem termeltünk, hazánkban ugyan kényszerhelyzet miatt, de például Romániában borsó és repce után már bevett gyakorlatként.
Sőt Ukrajnában épp a FAO 190, Japánban pedig a FAO 170-es kukoricánk teljesít sikerrel a változékony időjárási körülmények között.
A 220-as FAO számú Irina sikerét pedig épp nem a nagy termésátlag jelenti (nem is tudná produkálni), hanem a szerényebb terméshozam melletti gazdaságossága, hiszen szárítást nem igényel, a karotin tartalma viszont magas, így összességében, ha a gazda oszt és szoroz, a gazdaságossági mutatója már sokkal kedvezőbb.
Itt kell megjegyeznünk, hogy a KISKUN fajtakísérletek egyik célja épp a minél magasabb karotintartalom elérése, mára egyes hibridek karotintartalma a standard érték 10-szeresét is elérik. – nyilatkozta a főigazgató.
Egyedülálló módszer Kiskunhalason
A nemesítési munka egyedülálló módszerrel folyik Kiskunhalason: a szőlőtörzsekből gyökérszelekciós nemesítési módszerrel előállított hibridek szárazságtűrése és a különböző talajtípusokhoz való alkalmazkodása kimagasló.
A felhasználási és felvásárlási lehetőségek akkor is kiszélesednek, ha minél magasabb olajtartalmú hibridet választunk vetés előtt – hívta fel a jelenlévők figyelmét Dr. Samir Rady.
A köztermesztésben elterjedt 3,5-4,5% olajtartalommal szemben a KISKUN hibrideknél 10-12% is mérhető.
A parcellák között az is kiderült, hogy nem egy agyonkényeztetett kirakattáblán sétálunk, hanem egy olyan 15 AK-s tenyészkertről, ami csak 120 kg/ha általános (NPK) műtrágyát kapott (külön foszfor és kálium utánpótlás nélkül), és ahol már több mint 10 éve monokultúrás kukoricatermesztés folyik.
Tehát ettől „csak jobb helyre kerülhet”, így bőven tud majd bizonyítani – erősítette meg a látottakat a sokéves értékesítési és termelési tapasztalattal is rendelkező Tar András Békés- és Csongrád megyei területi képviselő.
Kiskun 4474 Tornádó
Az intenzív kukoricatermesztés egyik vezető hibridje, különösen meghálálja a helyes műtrágyázást és gyomirtást, az OMMI kísérletek 3 év átlagában mért eredményei alapján is vezető hibrid
. A 145 napos tenyészidő végén jó vízleadó képessége szárításkor megtéríti a magasabb termelési igényeit.
Kiskun 4344 Serina
Alkalmazkodó képességével és vízleadó képességével az egyik legsikeresebb Kiskun-hibrid. Az igen látványos kukorica jó állóképességét és csúcstermését 132 nap tenyészidő alatt produkálja.
Kiskun 4368 Liza
A legfiatalabb nemesítési eredmény már bizonyított: az OMMI vizsgálatok alapján 14 t/ha termést produkál (19,2% szemnedvesség-tartalom mellett) 134 nap alatt, tehát sikerét a termésmennyiség mellett az alacsonyabb költsége jelenti.
Kiskun 4291 Olga
Az egyik legújabb Kiskun-nemesítésű hibrid, az OMMI értékelése alapján 3 év átlagában 10,81 t/ha termést adott, 128 nap tenyészidővel, a szárszilárdsága kiváló, több esetben szárítást nem igényelt, a javasolt tőszáma 70-80 ezer szem/ha.
Kiskun 4521 Piroska
A késői érésű hibridek képviselője (150 napos tenyészidő) a baromfitenyésztők kedvence lett: a piros szemű kukoricától a baromfihús és a tojás színe is sötétebb sárga színű lesz, a magasabb kukoricaolaj-tartalom pedig nagyobb energia-bevitelt eredményez.
Olvasóink a látottak alapján (csak) egy kis ízelítőt kaptak a bemutatott 77 hibridből, amennyiben felkeltettem érdeklődésüket, keressék bizalommal a KISKUN Kutatóközpont munkatársait és területi képviselőit, addig tájékozódjanak a www.kiskun.co.hu oldalon.
