A formaldehid mint fertőtlenítőszer és mint fertőtlenítőszer-alapanyag

Amióta közismert, hogy a formaldehidet carcinogén anyagként definiálták, sokan ok nélkül félnek tőle, mert nem tudják, hogy ez a hatás milyen körülmények között jöhet létre, illetve, hogy felületfertőtlenítési célra továbbra is lehet biztonságos feltételek mellett használni.

A carcinogén hatáshoz mindenképpen hosszan tartó és rendszeres expozíció szükséges, ezért az olyan felhasználásokat igyekeznek megszüntetni, amelyek ezzel járnak: pl. takarmánykeverőkben, orvosi, állatorvosi szövettani-kórszövettani tartósításoknál, farost- és furnérlemezek ragasztásánál, stb. A lakosságot is rendszeres terhelés éri, elsősorban az égéstermékekből (gépjárművek, fűtés, főzés-sütés), másodsorban pedig az igen elterjedt ragasztott, és formaldehides gyantákat tartalmazó bútorok, kárpitok, műanyagok és szigetelések által.

Fertőtlenítéshez viszont továbbra is a leghatékonyabbnak számít az aldehidek között, sokkal reaktívabb, mint a hosszabb szénláncú származékai. Az állattartó telepeken a felületek fertőtlenítéséhez pedig ma is a legmegfelelőbb, mert még kismértékben szennyezett felületeken is hatékony, szerves anyagokkal érintkezve nem bomlik gyorsan el, ha biztosítjuk a hosszú behatási időt (fertőtlenítéskor a ventillációt ki kell kapcsolni!), sokkal több kórokozót képes egy adott felületen elpusztítani, mint a gyors hatású, de hamarabb elbomló (pl. klóros, vagy perecetsav-tartalmú) szerek. A biztonságos használat könnyen kivitelezhető védőruha, valamint A2B2P3 szűrővel felszerelt gázálarc használatával. Ma már könnyen beszerezhető olyan változat, amelyben télen is és nyáron is ki lehet bírni 2-3 órás munkát. Ez egyébként a többi, más típusú fertőtlenítőszernél is kötelező.

Egy probléma marad csak a formalin használatával: az állattartó épületek nagy felületei még egy hét múlva is formaldehid-gőzt párologtatnak, és a dolgozók nem, vagy csak gázálarcban dolgozhatnának az épületben.

Erre megoldás, a formaldehidet nem nélkülöző, csak kombinációban, sokkal kisebb mennyiségben felhasználó gyári készítmények használata. A jó minőségű fertőtlenítőszer-kompozíció pedig nem akkor a legjobb, amikor a legtöbb formaldehidet tartalmazza, hanem amikor a független német DVG teszteken (http://www.dvg.de) 1%-os koncentrációban is tudja azt a csíraszámcsökkentést a patogén baktériumok és az összes vírus esetében is, amit a tömény formalin – és a hosszabb szénláncú származékai – csak magasabb koncentrációban tudnak. Minél kisebb mennyiségű formaldehid elég ehhez a fertőtlenítőszerben, annál kevésbé kell számolni a fertőtlenítés utáni párolgással.

Jó hírem van: a Panadditív Kft. által forgalmazott Intercid^® fertőtlenítőszer 1%-os koncentrációban mindkét fontos oszlopban 1%-os koncentrációval szerepel, és az alkalmazása után egy nappal, már gázálarc nélkül is lehet dolgozni a fertőtlenített épületekben.

dr. Sághy Tibor

konzultáns állatorvos

Panadditív Kft.