A talajból támadó kórokozók ellen a talajban kell védekezni

Ki ne tudná, hogy a napraforgó és repce leginkább a fehérpenészes rothadás miatt nem vethető önmaga, de egymás után sem. A talajt a kórokozótól megtisztító hasznos gombáról is sokan hallottak már, de arról, hogy ennek többféle törzse is van, amelyek másként működnek, még kevesen tudnak. Az említett talajgomba piaci kínálata szűk, és nem is biztos, hogy a legjobb agrotechnikai módszert ajánlja hozzá a forgalmazó. Elmondjuk, hogyan érdemes bevetni ezt a természetes szövetségest.

„Szívesen vetnék én repcét, jót tenne a vetésforgómnak, de nem bírok a fehérpenésszel a napraforgó túlsúlya miatt” – hangzik el egy tipikus mondat egy Tisza-tó melletti, 900 hektáros nagygazdaságban. Szinte egész Kelet-Magyarországra jellemző, hogy a repcét csak a talajszerkezet javítására használják a gazdák, egy nullás szaldóval meg is elégednek a szezon végén. Inkább ebben a főnövényben gondolkodnak, semmint egy bizonytalanul kelő, plusz munkaműveleteket és költséget jelentő zöldtrágyanövénnyel ápolnák a talajt. Csak hát az a fránya Sclerotinia keresztülhúzza a számításaikat… A Dunától nyugatra viszont a repcét szeretnék minél többször önmaga után vetni, és a napraforgó szorul háttérbe. Háromtonnás termés felett a repce még a jelenlegi nyomott árak mellett is a harmadik legjövedelmezőbb kultúra ebben a régióban a kukorica és a búza után. Csakhogy a Sclerotinia ismét közbeszól.

A probléma a gyökérnél van

A fehérpenész rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) gombája egy polifág kórokozó, több száz gazdanövénye van. Kitartóképletei, a szkleróciumok, akár 20 éven át is megőrzik életképességüket. Egy nedvesebb évjáratban a fehérpenészes szártőrothadás a repcetermés 40-50%-át is elviheti. Zárt állományokban 5-10%-os mértékben mindig jelen van a gomba. Ha aratás után szétnyitja a repceszárat, néhány próbálkozás után meg fogja találni benne a szállítószövetet behálózó, fehér micélium-szövedéket és a fekete szkleróciumokat is. Ezeket fogja betárcsázni, és kockáztatni vele a következő években a termésbiztonságot. Úgy tűnik, a gombaölő szeres permetezés nem elég a kórokozó ellen, de szerencsére van egy természetes szövetségesünk is a probléma kezelésére.

Coniothyriumok: más-más hőmérsékleten

Magyarországon az első ilyen biológiai készítmény 1997-ben kapott engedélyt Koni néven. Hatóanyaga a Coniothyrium minitans „gombaevő” gomba volt. Ez a hiperparazita faj a talaj természetes mikroközösségének része, a Sclerotinia sclerotiorum és a Sclerotinia minor kitartóképleteivel táplálkozik, tehát számunkra kifejezetten hasznos. Több tucat törzsét ismerjük, egyikük (CON/M/91-08) kifejezetten kedveli a magas hőmérsékletet: 20-25 fok között végzi a leghatékonyabb munkát. Ezért betakarítás után a tarlómaradványokra permetezve, majd azokat betárcsázva eredményesen pusztítja a fehérpenészszkleróciumait. Magyarországon leginkább a NCAIM 51/2004 törzse terjedt el, amelyik a 14-16 fokos talajhőmérsékletet és a 60-70 százalékos talajnedvességet kedveli a leginkább, ezért a repce vetése előtt szokás a talajba dolgozni, és az ősz folyamán tisztítja meg a talajt az állomány „lába” alatt. A regulátoros kezelésekkel pedig felülről védhetjük majd meg a repcét, így egy komplett védőhálót vonhatunk köré. A Coniothyrium mindaddig jelen van a földben, amíg táplálékot, azaz fehérpenészt talál, a hőmérséklet változásával csak az aktivitása módosul, illetve nyugalomba vonul.

Szűk a piaci kínálat

Ma már nemcsak folyadék formájában, de jól tárolható, poralakú készítményekben is kapható ez a gombaevő gomba. Arra kell ügyelni, hogy felhasználáskor a technológiai előírás szerint hígított vizes oldatba, majd mihamarabb a talajba kerüljön. Az egyes készítmények csíraszáma nagyon eltérő, de az ajánlott hektárdózis alapján kiszámolható, hogy mennyi hasznos csíra fog kikerülni a készítménnyel a talajba.

Termék

Öko-ni (Coniothyrium NCAIM 51/2004 törzse)

Mikrogomba szám: 1,5×10⁷ db/g

1 kg/ ha mennyiségben kiadva: 1,5×10¹⁰

Csúcsaktivitás: 14-16°C

Ár: nettó cc. 20 ezer Ft/ha

Contans (Coniothyrium CON/M/91-08 törzse)

Mikrogomba szám: 1×10⁹db/g

2 kg/ha mennyiségben kiadva: 2×10¹²

Csúcsaktivitás: 20-25°C

Ár: nettó cc. 20 ezer Ft/ha

Azoter SC (Coniothyrium + nitrogénkötő és foszformobilizáló baktériumok)

Mikrogomba szám: 0,9×10³db/cm³

10 l/hektár mennyiségben kiadva: 0,9 x10⁷

Csúcsaktivitás: nincs adat (a forgalmazó szerint 4-25°C között működőképes)

Ár nettó cc. 10 ezer Ft/ha

Melyiket válasszam?

Elsőként az kell eldönteni, hogy mi a célunk: tarlóbontás vagy a tarló „gyógyítása”? (Megjegyezzük: a biológiai készítmények az engedélyeztetési nehézségek miatt jellemzően akkor is termésnövelő anyagként vannak bejegyezve, ha növényvédő hatásuknak köszönhető a hozamfokozódás.) Mindent egyszerre ugyanis nem fogunk megkapni: a tarlómaradványokat feltáró termék hektárdózisában százezerszer kevesebb Coniothyrium található, mint abban, amelyiket kifejezetten a talaj „gyógyítására terveztek”. Nem mindegy az sem, hogy aratás után, vagy a vetés előtt szeretnénk-e a talajba juttatni a készítményt. Ez meghatározza ugyanis, hogy melyik törzset érdemes választani. A nagy hőtűrésű CON/M/91-08 törzs jól viseli a tarlóápoláskor uralkodó környezetei viszonyokat. A NCAIM 51/2004 törzset viszont a magágy-készítéskor érdemesebb a talajba dolgozni.

Kijuttatási praktikák

Ha aratás idejére tervezzük a talajgomba kijuttatását, akkor újabb kérdés merül fel: érdemes-e ezt a deszikkálással összevonni? A kérdés a menetszám-csökkentés miatt vetődik fel, a glifozát ugyanis nem árt a Coniothyriumnak, a két szert akár egyszerre is kifújhatnánk. A napsugárzás ellenben nem tesz jót a micéliumoknak, így csak a spórás alak éli túl a 10 napos hőséget a repceszáron. Így attól függően, hogy a készítményben mennyi volt a spóra és mennyi a micélium, vesztünk a hatékonyságból. Egy adott esetben 20 ezer forintos hektárköltségű szer ér annyit, hogy külön meneteket tervezzünk a kipermetezésére és a talajmunkára. Aratás után a készítménnyel lefújt repcetarlót mihamarabb tárcsázzuk meg, mert a talajgomba tényleg csak a nedves földben érzi jól magát. És még egy jó tanács: ha kedvezőbben jutunk aConiothyriumhoz egy aktuálisan kínált növényvédőszer-csomagban, akkor csapjunk le rá így. Mindegy, hogy a forgalmazó csomagajánlatában milyen más készítménnyel együtt ajánlják, ez ne zavarjon meg minket. Ezek elsősorban kereskedelmi ajánlatok, agrotechnikailag nem feltétlenül a legjobbak. Éljünk nyugodtan az akciós lehetőséggel, de a kijuttatás időpontját a fentebb leírtak alapján válasszuk meg. A mi pénztárcánk – a mi döntésünk.

Gönczi Krisztina