Bezárás

Mikrobiológiai talajtakarás, avagy talaj- és vízmegőrzés

Írta: Agrárágazat-2022/08. lapszám cikke - 2022 szeptember 03.

A hazai növénytermesztésben a termésmennyiséget csökkentő környezeti tényezők közül évről évre – és jövőre is – az aszály a legjelentősebb. A különböző fenológiai fázisokban jelentkező szárazság eltérő mértékű terméscsökkenést és gazdasági károkat okoz a szántóföldi és a szabadföldi kertészeti kultúrákban. Ezenfelül a víz következtében kialakult erózió is jelentős gazdasági károkat okoz a lejtős szántóföldeken és szőlőültetvényekben.

A Klebsormidium bilatum talajalga

A talajalgák alkotta mikrobiológiai talajtakarás

A Klebsormidium bilatum Európában egyedülálló fonalas talajalgatörzs, fő hatásterülete a talaj, célja az intenzív termesztési körülmények és kemizálás okán lecsökkent mikroszervezetek pótlása, a talajélet „színvonalának” jelentős megemelése:

• 15–20 cm mélységben szövi át a talajt, és a hatása kiterjed a talajéletre, a talaj fizikai tulajdonságaira és a növényekre is.
• Szövedéke friss, könnyen lebomló szerves anyagot, egyben életteret jelent más mikroszervezetek számára, emellett javítja a talaj vízmegtartó képességét.
• Hatékonyan köti meg a talajba került nehézfémeket, mérgező anyagokat, például az arzént, amely így szerves kötésbe kerül, és elveszíti mérgező hatását
• A talajalgák által termelt anyagokat a növények is tudják hasznosítani, illetve egy újonnan felfedezett növényi hormoncsalád tagjait, brasszinoszteroidokat termel, amelyek kedvezően hatnak a kultúrnövények életfolyamataira.

A talajalga fontos szerepet játszik a talajok felszínét mikrobiológiailag betakarva:

• védelmet nyújt a szélsőséges klímahatásokkal szemben,
• a degradálódott talajok életének újraindításában,
• a lejtős és laza szerkezetű (lösz, homok) talajokon kialakuló vízeróziót jelentősen – akár 50%-kal is – csökkenti, visszatartva a talajszemcséket és az amúgy elfolyó csapadékvizet,
• a talajok szerkezetének javításában,
• nitrogénnel és szerves anyagokkal való dúsításában,
• táplálékul szolgál egyes élőlények számára,
• növekedésszabályozó anyagai révén elősegíti magasabb rendű növények fejlődését, mint egy termésnövelő termék,
• kialakítja a termés biztonságát,
• a szélsőséges mennyiségű és eloszlású csapadék felvételében, tárolásában és a növények számára történő leadásában,
• a drága öntözővizek sokkal jobb hasznosulásában,
• sokáig megőrzi a vizet a talaj felső rétegében, ami a sorközökben hatásosabb, a nagyobb árnyékhatás miatt, • a talajfelszínen elszaporodva jelentős mennyiségű értékes és különleges – a növényi élethez szükséges esszenciális lipideket és fehérjéket, aminosavakat tartalmazó – biomasszát is képezhet, 50–150 kg/ha mennyiségben.

Mivel indokolhatóak a talajt biológiailag javító jelenségek?

• A Klebsormidium bilatum talajalga kérget képez a talajban található baktériumokkal, algákkal és gombákkal (BSC).
• Az együttélés – BSC – védelmet és tápanyagokat biztosít a talajban élő baktériumoknak, amelyek így képesek sokkal nagyobb sűrűséget elérni, és a sejtek közti kommunikációt is javítja.
• A sejtek közti kapcsolat kialakítása során nagy víztartalmú, bonyolult, hálószerű kapcsolat jön létre a sejtek közt, ami védi a mikroorganizmusokat a kiszáradástól és toxikus vegyületektől.
• Az EPS (exopolimerek) egy része tartalék szénforrásként/energiaforrásként tápanyaghiány esetén a mikroorganizmusok és növények számára egyaránt felhasználható.
• képes alacsony humusztartalmú homoktalajokon is elszaporodni, ahol – mint az autotróf, fotoszintetizáló szervezetek – megtelepedve növeli az esszenciális tápanyagtartalmat, és fonalas makromorfológia szerveződésével más baktériumok tápanyagául és szaporodási felszínül szolgál.
• A Klebsormidium bilatum talajalga a gyenge kötöttségű talajokon is hatásosnak bizonyul (lösz és homoktalaj), de igazolt hatás mutatható ki csernozjom, barna erdőtalajon és réti talajon is.

A talajalga kérget képez a talajban található baktériumokkal

A szántóföldi vizsgálatokat Zala megyében, Esztergályhorvátitól délre eső szántóterületen végezték, amely területet homokos löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi. 2020-ban, 4,5 hónap után a keletkezett BSC-réteg 34%-kal csökkentette az erózió hatását, egyben szignifikánsan növelve a talaj nedvességtartalmát!

A biológiai talajtakarás, valamint a környezet kímélése és a gazdasági, megtérülési szempontok összefüggései

Szőlőültetvényben (Tokaji Szőlészeti Kutatóintézet) végzett talajeróziós kísérleteiben 2020-ban és 2021-ben is ismétlődően 50-50%-kal csökkent a talajerózió mértéke, és 50%-kal több nedvességet tartott visszaaz esőztetős kísérletekben.

Könnyen belátható, hogy biológiai talajtakarással a környezet kímélése és a gazdasági, megtérülési szempontok összefüggenek: a fenti eredmények alapján öntözéses növénytermesztés esetén kisebb vízfelhasználás, az öntözés nélküli technológiában pedig magasabb terméshozam és jobb minőség és termelésbiztonság prognosztizálható. Így a termelő gazdaságosabbá teheti rövid és hosszú távon is a termőtalajának vízgazdálkodását. Ezzel egy időben jelentős talajvédelem is lezajlik az erodáció mértékének 35–50%-os csökkentésével, ami a hosszú távú biztonságos termelést teszi lehetővé.

Daoda Zoltán
szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.