Talajbaktériumokkal a fenntartható növénytermesztés szolgálatában

Írta: Agrárágazat-2022/07. lapszám cikke - 2022 július 21.

A hosszú távon fenntartható mezőgazdasági termesztés kulcsa a növény–talaj–talajélet rendszer egyensúlyának megőrzése és tartós biztosítása. Ez a hárompillérű, komplex rendszer csak akkor tud eredményesen működni, ha valamennyi elemére kellő figyelmet fordítunk. Éppen ezért a sikeres gazdálkodás kulcsa nemcsak a növénynemesítők által biztosított jó genetikai potenciálú növényfajtákban, valamint az integrált növényvédelemi technológiák okszerű alkalmazásában, hanem a helyes talajerő-gazdálkodásban is rejlik.

A talajban élő mikroszervezetek szerepe

Az intenzifikáció nyomán a tápanyag-körforgásában is jelentős változás következett be: mára a szervestrágyázás helyett többnyire a savanyító hatású nitrogénműtrágyák dominálnak, ráadásul a tarlómaradványok elhordásával a tápanyagok a táblákról való kivonásának aránya is tovább emelkedik. Ennek hatására talajaink szervesanyag-készlete folyamatosan csökken, valamint egyre több helyen figyelhető meg a talajerózió és a talajok romló levegő- és vízháztartása. A megváltozott körülmények kedvezőtlen életfeltételeket teremtenek a talajbaktériumok számára, így azok mennyisége és fajgazdagsága, összetétele jelentősen visszaesett, megváltozott.

Mára számos kutatás bizonyította: nem szabad szemet hunynunk a talajban élő mikroszervezetek szerepe felett, hiszen a talajélet az, ami elsősorban meghatározza a talajok humusztartalmát. Lényegében ezek a mikrobiológiai talajoltókkal is kiválóan pótolható mikrobák azok, amik közvetett és közvetlen hatást gyakorolnak a humuszképződésre, a gyors és intenzív szárbontásra, valamint a talajban található lekötött tápanyagok növények számára felvehető formára történő átalakítására. Összességében tehát a hazai talajaink minőségének egyik kulcsa a jó mikrobiális talajélet, melynek serkentése a gazdálkodók számára forintban is kifejezhető gazdasági érdek. De hogyan dolgoznak nekünk ezek a parányi szervezetek, és hogyan fordíthatjuk hasznunkra a tevékenységüket?

Hazai talajaink minőségének egyik kulcsa a jó mikrobiális talajélet

Humuszképződés

A humuszképződés a természet egyik legfontosabb anyagáramának, a szén körforgásának kiemelt állomása. A folyamat során az élő szervezetekből, például növényi maradványokból származó szerves anyagokat a talajoltók lebontják, egy részüket a növények számára felvehető formára alakítják, a további részük a humuszképződés során a talaj szervesanyag-raktárát gyarapítja. Mivel a mikrobiológiai talajoltók nagy része a növényi gyökerek felszínét kolonizálja, így a kultúrnövényeinkre kifejtett közvetlen hatásuk különösen jelentős. A baktériumok feltáró élettevékenységeik nyomán a talajban található kötött tápanyagkészletekből, a kijuttatott szerves- és műtrágyákból, valamint a helyben hagyott tarlómaradványokból szabadítják fel a számukra szükséges anyagokat. Így a fajlagos tápanyag-hasznosulás jelentősen megnő egy-egy talajoltóval kezelt táblán, ezáltal az egységnyi hozamok fajlagos előállítási költsége is jelentősen csökkenhet.

A talajoltó baktérium készítménnyel kezelt területen egészséges és jól fejlett a növényállomány

Bár a talajlakó mikrobák egyik legfontosabb szerepe a szén transzformációja, élettevékenységük jóval túlmutat ezen. Számos talajoltásra is alkalmas baktérium rendelkezik az ún. sziderofórképességgel, mellyel önmagukat és életterüket védik többek között a talajban élő növénypatogén mikrogombákkal szemben. Ezáltal a növénytermesztés szempontjából káros fajok visszaszorítása a talajbaktériumok segítségével is történhet, így csökkenthető a peszticidhasználat és a környezeti terhelés. Ugyan csak másodlagos hatás, de ezeknek a mikroszervezeteknek a talajban található peszticidmaradványok bontásában is kiemelt szerepük van, ezért alkalmazásuk végeredményben egy „tisztább” talajt is eredményez, nemcsak a jelenlegi vegyszerfelhasználás csökkentésének lehetőségével, de a növényvédőszer-maradékok lebontásával is.

Míg a talajoltók hozzájárulnak a növény-patogén talajgombák visszaszorításához, addig önmaguk számára kedvező életfeltételeket teremtenek, ún. exopoliszacharid típusú óriásmolekulák képzésével, melyek a mikroszervezetek körül mintegy védőburokként funkcionálnak. Ezt a kedvező védőhatást azonban nem csupán a talajoltással bevitt szervezetek tudják hasznosítani, hanem a talajban fellelhető őshonos baktériumok is. Ráadásul ezek az óriásmolekulák erős ragasztóhatásukból adódóan segítik a talajban található talajmorzsák, ún. aggregátumok képződését, így javul a talaj szerkezete és vízháztartása is. Mindez szintén nagy előny a kultúrnövényeknek, hiszen egészségesebb és jobban fejlett gyökér tud kialakulni egy porózusabb, kevésbé tömörödött talajon, amely végeredményben a hozamok emelkedését is eredményezi.

A mikrobiológiai termékek alkalmazása

Ezeknek a termékeknek az alkalmazása számos olyan kedvező hatást biztosít, melyek egyaránt jelentősen hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, talajaink minőségének tartós megőrzéséhez, illetve a termesztés költségeinek csökkentéséhez.

A talajoltók legfontosabb biológiai hatásai a következők:

• a szerves növényi maradványok bontása és aktív részvétel a humuszképződésben, ami segíti a szervesanyag-gazdálkodást;
• a talajban fellelhető, illetve talajba juttatott tápanyagok (pl. műtrágyák) hasznosulása fokozódik, így fajlagosan csökkenthető a kijuttatott műtrágya mennyisége;
• az őshonos mikrokonzorcium egyensúlyi állapota kedvező irányba tolódik, ezáltal változatosabb lesz a talajflóra;
• javul a talajszerkezet, ezáltal a talaj levegő- és vízháztartása is;
• káros növény-patogén szervezetek visszaszorítása, ami hozzájárul a peszticidterhelés csökkentéséhez;
• valamint a talajban lévő peszticidmaradványok bontásával egy „tisztább” talajt hagynak hátra.

Bár a gazdálkodók számára a talajoltók alkalmazásából származó szerteágazó biológiai előnyök elsősorban a termesztés gazdaságossági és költségcsökkentő kérdéseiben mutatkoznak meg, az alkalmazás sikerességét azonban további jelentős kérdések is meghatározzák. Az egyik a megfelelő céltermék kiválasztása, hiszen a talajoltás által elérni kívánt hatást más-más baktérium-összetétel biztosítja megfelelően. Míg egy tarlókezelőben a szármaradványok gyors és hatékony lebontására alkalmas célbaktériumok dominálnak, addig a hüvelyes kultúrák alá alkalmazható talajoltók esetén a N-gyűjtő fajok vannak túlsúlyban, az általános talajoltók pedig különböző, akár speciális talajigényekre szabott termékekkel állnak a gazdák rendelkezésére. Külön érdemes figyelmet fordítanunk arra a tényre is, ami a termesztett növényfajták kiválasztásánál is igaz: a hazai mindig jobban teljesít. Előnyös tehát olyan magyar fejlesztésű talajoltó terméket választani, mely a hazai talajokból izolált fajokat tartalmazza, így a baktériumtrágyák alkalmazása során biztosan nem juttatunk ki tájidegen szervezeteket a termőföldre. Ezek a helyi eredetű fajok a kijuttatást követően mindig gyorsabban alkalmazkodnak az éppen aktuális életfeltételekhez, és további élettevékenységük is jóval aktívabb lesz. Ráadásul a hazai termékekkel biztosan nem hurcolunk be olyan invazív vagy agresszív fajokat, melyek a talajéletet jelentősen átalakítják vagy a meglévő baktériumflórát elnyomják.

CÍMKÉK