A komposztok hatása a talajra és a növényekre

Írta: Agrárágazat-2022/05. lapszám cikke - 2022 május 16.

Legfőbb feladatunk a talaj egészségének helyreállítása. Fontos megértenünk, hogy mik az ebben a kontextusban vett egészséges és beteg talajok jellemzői. Az a talaj, melyen bármilyen formában megjelennek az erózió jelei, egy haldokló talaj. Mint ahogyan egy beteg embernek szüksége van segítségre, ugyanúgy támogatásra szorul az egészségtelen talaj is. Érdemes ezt a legjobb minőségű komposzton keresztül elkezdeni, mely jótékony hatású mikroflórát és stabil állapotú szerves szenet juttat a talajba.

A mai kor termőföldjeinek legnagyobb problémája a tömörödés. A sok menetszám, a rosszul időzített munkák, az öntözés, a szervesanyagpótlás hiánya, a vegyszerezések mind ezt a problémát segítik elő. A tömörödött talajok nem tudnak lélegezni. Az emberekhez vagy állatokhoz hasonlóan a talaj egy túlnyomóan aerob folyamatok által működtetett élő szervezet. Ugyanúgy szüksége van oxigénre, táplálékra és nedvességre, mint bármely más oxigénhasználó élőlénynek a bolygón. Az aerob mikroflóra, amely igényli az oxigént, az akadályozott légcsere miatt az összeállt talajban elpusztul. Ez a fő oka a talajélet elszegényedésének és fajszámuk csökkenésének világszerte.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a haldokló mikrobiális élet a talajokban az egyik legnagyobb veszély, mely az emberiség létezését fenyegeti a Földön.

A talaj egyetlen grammja több mint 2 milliárd mikroorganizmust is tartalmazhat. Ez a mennyiség napjainkban alig éri el a 20 milliót.

A talajok képesek a természetes módon történő morzsalékosodásra, azaz a porózus szerkezet létrehozására. Ehhez a fejlődéshez a következő feltételek szükségesek: hasznos mikroorganizmusok megfelelő egyedszáma, szerves anyagból származó táplálék, oxigén a légcseréből és nedvesség.

A legtöbb országban a talajok átlagos szervesanyag-tartalma az 1%-ot sem éri el, Magyarországon a homoktalajok többsége 0,1–1,5% közötti szervesanyag-tartalommal bír. Ezekben a talajokban már a viszonylag kevés – irányított folyamatból származó – komposzttal kitűnő eredményeket érhetünk el (kis mennyiség alatt 5 t/ha értendő). Arról nem is beszélve, hogy nagyobb mennyiségek kijuttatása, habár nem feltétlenül segíti gyorsabban a termékenység növekedését, kifejezetten ajánlott.

Mechanikai talajbontás és a mikrobiológiai talajépítés

Korunk konvencionális mezőgazdasági gyakorlata a talaj morzsalékossá tételét, azaz a megfelelő porozitás elérését talajművelő eszközökre alapozza. Jellemzően nagy tömbökből törünk, bontunk, zúzunk egyre kisebb darabokat egészen a kívánt állapotig. Gépek hada áll rendbe, hogy a munkát elvégezze: a szántás-tárcsa-tárcsa-henger-kombinátor sem ritka menetsor. A biológiai talajépítés ezzel szemben az apró talajrészecskékből – homok, iszap, agyag – és szerves anyagból épít mikro- és makroaggregátumokat, majd szemmel is jól látható morzsákat. A folyamat a gyökerek felszínén figyelhető meg legjobban, mivel jó esetben itt a legintenzívebb a talajélet. A két morzsatípus – azaz a mechanikailag bontott és a biológiailag épített – között jelentős különbség az aggregátumstabilitás: ez a morzsa ellenálló képessége a víz szétmosó hatásának, a vízhiánynak, a fagynak, a mechanikai beavatkozásoknak. Amíg a mechanikailag bontott morzsák könnyen szétesnek, leiszapolódnak, addig a biológiailag épített morzsák stabilak maradnak, tárolják a vizet és a tápanyagokat.

Komposztmorzsa

Az irányított komposztálódás során egyes mikrobacsoportok – jellemzően gombák – alkotóelemeikre bontják a szerves anyagot. Ezek a felbontott szerkezetek már hozzáférhetők a baktériumok és egyéb szaprofita gombák számára is, amik tovább bontják az anyagot. A bontás intenzív fázisa végével teljesen új mikrobacsoportok jelennek meg – baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek, mikroízeltlábúak stb. –, amelyek táplálkozási tevékenységük melléktermékeként biofilmet, egyéb ragasztóanyagokat választanak ki, amelyek összetapasztják a komposzt ásványosodott szerves összetevőit. Ezek végül aggregátumokká és morzsákká állnak össze. A kiváló humuszkomposztban a morzsákban már rövid szénláncú, friss humusz is megjelenik, ami tovább fokozza a komposzt stabilitását.

Egy kicsit közelebbről nézve a humuszos morzsákban és körülöttük is bőséges pórustér figyelhető meg. Ezeken a helyeken valósulhat meg a szükséges gázcsere, valamint nedvesség is tárolódik. Ez az egyik ok, ami kifejezetten alkalmassá teszi a komposztot a talajjavításra. Ezt az érett humusz biztosítja, amely rendelkezik a szükséges morzsás szerkezettel, és tápanyagokat raktároz.

Különösen érdekes a komposztmorzsa körül kialakuló diffúz folyamat. A komposztmorzsán belül az oxigén parciális nyomása alacsonyabb, mint a külső környezetben. A diffúzió elvei szerint a magasabb nyomású külső környezetből az alacsonyabb nyomású környezet felé áramlik az anyag. Mit jelent ez? A komposztmorzsa gazdag mikrobiológiai állománya felé folyamatosan áramlik a talajból az oxigén, a víz és a tápanyagok, azaz a komposzt mikrobái állandó utánpótlást kapnak, azaz a kedvező feltételek miatt felszaporodnak és kiáramlanak a talajba. Ahogyan ezek a mikrobák felépítették a komposztmorzsát, úgy fogják a talajban is elvégezni ugyanezt a tevékenységet: talajmorzsát építenek, és porózussá teszik a talajt. A víztartó képesség azonnal javul a porózus szerkezet által és az élő, azaz szerves szén segítségével, mely része a talaj, mikroorganizmusok és növény közötti anyagáramlási folyamatoknak.

Az élő humusz a talaj éléskamrája. A kialakult morzsák pedig a mikroorganizmusok élőhelyéül szolgálnak.

Kiváló komposzttal lehetséges a talajok folyamatos javítása, miközben elhagyjuk a hozamnövelőket, herbicideket és peszticideket

Jó példa erre az 1995-ben Európát sújtó szárazság, mely az évszázad legsúlyosabbja volt. Az akkori időszak alatt a minimális csapadék magas hőmérséklettel társult. Urs Hildebrandt komposztmester gazdaságában a növények jelét sem mutatták a nedvességhiánynak. A zöldségek bujábbak voltak, mint valaha, a juhok a gyepen pedig bőven találtak füvet, amit lelegelhettek.

Ez nem volt minden gazdaságban így. A legtöbb európai ország kormányának komoly összegeket kellett kifizetnie a gazdák kártalanítása céljából. Sok farmer kényszerült állatállományának 50%-os csökkentésére. A magyarázat, hogy miért nem voltak érzékelhetőek a szárazság hatásai a Hildebrandt-gazdaságban, a talajban nagy mennyiségben megtalálható élő humuszban rejlik.

A komposzt összetett szolgáltatásai

A már részletesen taglalt aggregátumépítő képességen túl számos szolgáltatást nyújt a komposzt:

• oxigénes kötésben stabilizálódott tápelemek teljes tárházát nyújtja, amihez a növény azonnal hozzáfér;

• a kiegyensúlyozott tápanyagkörforgás visszaszorítja az opportunista gyomnövényeket;

• a komposzt segítségével a talaj visszakapja öntisztuló képességét. A jótékony talajbaktériumokkal és gombákkal történő oltással a patogének és fertőzések száma csökken azáltal, hogy kijuttatjuk azok természetes antagonistáit;

• stabil szerves szenet juttatunk ki, ami a humusz alapanyaga;

• az antioxidánsok, vitaminok teljes tárháza tovább segíti az egészséges talaj épülését.

Csakis kiváló komposzttal lehetséges a talajok folyamatos javítása, miközben elhagyjuk a konvencionális hozamnövelőket, herbicideket és peszticideket. Az ellenőrzött folyamatból származó komposzt hozzáadása után a talajok sokkal porózusabbak, morzsásabb szerkezetűek lesznek, ellenállóbbak a vízerózióval, a tápanyag-kimosódással és tömörödéssel szemben.

Az ezeken a talajokon termesztett növények egészségesebbek és jóval ellenállóbbak a kórokozókkal és rovarkártevőkkel szemben, ami közvetetten komoly növényvédelmi megtakarítást is jelenthet. Ez a tény lehetővé teszi, hogy a konvencionális gazdálkodók rövid, 1–3 éves intervallum alatt áttérjenek a sikeres biológiai alapú gazdálkodásra.

Szőllősi Gábor
Agrofutura Kft.