Bezárás

Talajtakarás és természetes talajjavítás a gyümölcsösökben és szőlőskertekben

Írta: Agrárágazat-2022/3. lapszám cikke - 2022 március 15.

A klímaváltozás következményeként nemcsak az éves csapadék mennyisége csökkent, de a csapadékelosztás is egyenetlenné vált. A talajtakarásnak nagyon fontos célja a föld nedvességtartalmának megőrzése, de ugyanilyen jelentősége van a talajjavítás tekintetében is. A természet arra törekszik, hogy valamivel befedje a csupasz részeket.

Mindegy tehát, hogy takarókultúrának, zöldtrágyának vagy sorköztakarónak nevezzük, a lényeg ugyanaz: talaj ne maradjon csupaszon. A természet arra törekszik, hogy valamivel befedje a csupasz részeket – és mennyivel könnyebb a dolgunk, ha az a „valami” olyan növény, amelyet mi tudatosan, meghatározott okkal és céllal tettünk oda!

A természet arra törekszik, hogy valamivel befedje a csupasz részeket

Szemléletváltás a gyümölcs- és szőlőtermesztésben

Hosszú évtizedekig követtük a talajpusztulást okozó munkamódszereket, mély talajműveléssel, komoly kemizálással a növényvédelemben és a tápanyag-visszapótlásban egyaránt. Mára egyértelművé vált, hogy ezzel több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk, hiszen kizsákmányoljuk, gyakorlatilag elpusztítjuk a talajt. Egyre többen ébrednek rá, hogy egyetlen megoldás van: vissza kell térnünk a természet komplexitásához és körforgásához. Azaz el kell hagyni a monokultúrát, helyette a terület adottságainak megfelelő kultúrákat kell vetni. Ha lehetséges, fajgazdag társulásokban kell gondolkodnunk, amelyek a terület teljes élővilágát megváltoztatják, természetszerűvé és így hosszú távon fenntarthatóvá teszik. Ez nemcsak a szántóföldek esetében igaz, hanem a nagyüzemi gyümölcsösökben és a szőlőskertekben is – hiszen ezek is monokultúrás telepítvényeknek számítanak.

Talajtakarás és természetes talajjavítás

A mi klímánkon a természet az erdő kialakítására törekszik: ez egy sok szempontból ideális ökoszisztéma, állandó talajfedéssel, nagyon jó talajviszonyokkal és hatalmas szervesanyag-termeléssel. A gond az, hogy emberi felhasználásra a produktum igen kis mértékben hasznosítható, miközben tudjuk, hogy ezek a viszonyok az optimálisak egy tökéletes talajállapot fenntartásához. Viszont a mezőgazdasági területeken mást szeretnénk termelni, és az a tapasztalat, hogy ez a hagyományos, megszokott módszereket követve a talaj pusztulásával, erózióval és idővel a termelés visszaesésével is jár.

Mi ennek az oka, és hogyan lehetne elkerülni?

Egy fedetlen talajú gyümölcsösben, ahol sok gépi munkának és taposásnak van kitéve a talaj, a gyep védő funkciója elmarad, a talaj kevésbé élő, a kimosódás oldalára fordul el a mérleg, a talaj szegényedik, jellemző az erózió. Ráadásul egy növényzet nélküli talaj extrém módon fel tud hevülni a nap hatására, ugyanekkor egy akár elhalt növényi szerves anyaggal takart, mulcsolt talaj is már több mint 20 fokkal hűvösebb! Márpedig ez a hőmérsékletkülönbség a talaj felső rétegében élő élőlények részére az élet és a halál közti választást jelenti. Ne vegyük félvállról azt, hogy 50 Celsius fok feletti hőmérsékleten a víz 100%-a elpárolog: egyrészt a jövő mezőgazdasága számára a víz megőrzése legfontosabb kérdés, másrészt azért is fontos, mert rengeteg talajban élő mikroorganizmus valójában a talaj pórusaiban lé-vő vízben él, tehát ha nincs víz, ők is pusztulnak. Az ő életterüket úgy tudjuk megtartani, ha a vizet megtartjuk a talajban. Az optimális gyümölcsösben a talaj fedve van növényzettel, a gyökerek lazítják a talajt, a föld feletti növényzet fedést ad, a megtermelődött szerves anyag helyben marad, az esetleg kijuttatott trágyával, műtrágyával kiegészülve jut be a talajba.

A szerves anyagok lebomlásában a talajban élő állatvilág és a mikroorganizmusok segítenek. Ha a talaj élő, a lebomlott tápanyagok igen kis része fog kimosódni, amit a helyben élő növények nem vesznek fel mint tápanyagot, azt az agyag-humusz komplex felülete tárolja, illetve humuszanyagokként is megőrzésre kerülhet.

Jobb, ha befolyásoljuk, mintha egyfolytában küzdenénk ellene

Milyen problémákra jelenthetnek megoldást a takarónövények?

A jól megválasztott és jól gondozott takarónövény képes arra, hogy a talaj problémáit orvosolja. Fontos a növényi takarás fenntartása és a pillangósok visszacsempészése a takarónövényzetbe. A vegyszerek, a műtrágyázás, a mechanikai beavatkozások ugyanis ideig-óráig javítják a növények életkörülményeit (a vegyszerek és a talajmunka gyommentesít, a műtrágyák tápanyagot szolgáltatnak), de arra nem képesek, hogy jó fizikai állapotban, szerkezetileg optimális minőségben, azaz élve tartsák a talajt. Márpedig a talajélet az alapja minden, hosszú távon is fenntartható gazdálkodásnak.

Milyen a megfelelő talajtakaró kultúra?

Nincs olyan, hogy ideális zöldtrágyanövény vagy talajtakaró kultúra. Az optimális megoldás gazdaságról gazdaságra változik, és egyedileg kerül összeállításra. Általános ismérvek természetesen vannak. A legfontosabb: ne tegyünk kárt. A cél az, hogy a kultúra igényeinek megfelelően javítsuk a talajt, és orvosoljuk azokat a problémákat, amelyeket a gazdálkodó partner elmondása és a szemlézés alapján megismerünk.

A megfelelő talajtakaró kultúra véd, tápanyagot szolgáltat, és javítja a talaj hibáit: lazít, javítja a talaj szerkezetét, takarja a talajt az erózió, a gyomosodás, a túlmelegedés ellen. És ami szintén rendkívül fontos: beilleszthető a gazdaság technológiai rendszerébe.

A gyümölcs- vagy szőlőtermesztők esetében kiemelt jelentőségűek a sorköztakaró kultúrák, melyek könnyebbé teszik számunkra a gépi munkát is, hiszen a növénnyel fedett sorközben sokkal könnyebb a gépi munkavégzés. Fontos tényező ez esetben a taposásállóság és a szárazságtűrés.

Melyek a kiválasztás fő szempontjai?

Mindenekelőtt az ültetvény korát és állapotát kell figyelembe venni: abban a ritka és ideális esetben, ha a talajjavítás még az ültetés előtt elkezdődik, érdemes egy többéves regeneráló vetőmagkeverékkel kezdeni a munkát. Ültetéskor komposztált trágya használatát javasoljuk – ezt azonban nem szabad a talaj anaerob rétegébe beforgatni. Fiatal ültetvénynél az állandó talajtakarás helyett az áttelelő zöldtrágya mulcsolva a legjobb megoldás. Beállt ültetvénynél javasolt az állandó sorköztakarás, a speciális sortakarás és a talajlazító, elfagyó zöldtrágyakeverék egymást váltó használata.

Miért alkalmazzunk gyümölcsszőnyeget?

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni a személyre szabott szakmai konzultáció jelentőségét, hiszen ennek során nemcsak a talaj és az ültetvény tekintetében legcélravezetőbb megoldást dolgozzuk ki, hanem a termelő számára a legköltséghatékonyabb módszereket is.

Miért van szükség talajfedésre? 
• Csökkenti az eróziót.
• Jó állapotban tartja a talajfelszínt.
• Mérsékli a talaj hőmérsékletét, és így a talaj felszínének kiszáradását, illetve túlvizesedését.
• Nem engedi az ellenőrizet- len gyomflóra megtelepedését – a talajon mindig nő valami, jobb, ha befolyásoljuk, mintha egyfolytában küzdenénk ellene.
• Egyes vizsgálatok szerint javítja az ültetvény egészségi állapotát.

Általánosságban azonban összefoglalhatók a legfontosabb érvek a gyümölcsszőnyeg vagy szőlőtakaró alkalmazása mellett:

– Szem előtt tartva azokat az adottságokat, melyeken nem tudunk változtatni – a talaj jellege, az ültetvény kora, érzékenysége vagy éppen az, hogy van-e lehetőség öntözésre –, megnézzük, mi az, amit a cél érdekében módunkban áll befolyásolni – ez a takarónövényzet összetétele: állandó növényzet vagy zöldtrágya és az ezen belüli modalitások és azok kezelése, például szárzúzás vagy hengerezés.

– A gyümölcsszőnyeghez vagy szőlőtakaróhoz érdemes alacsony növésű, többéves kultúrát választani, mely tartalmaz többféle pillangós növényt és füves keveréket. Mivel a szőlőben és a gyümölcsösben nagy a taposási kár, a dús gyökérzet tudja ellensúlyozni a tömörödést. Ezt néhány év után érdemes feltörni, és ősszel felülvetni talajlazító hatású zöldtrágyakeverékkel.

– Fiatal ültetvénynél minden második sorközbe, beállt ültetvény esetében minden sorközbe vessük. Vetése a fűtelepítésekkel egy időben, tavasszal és ősszel lehetséges. Kertszerűen elmunkált, hengerezett aprómag, illetve fű vetésére alkalmas talajba vessük, és – ha nincsenek tömörítőhengerek a vetőgépen –a vetés után újra hengerezzük – ezzel segítjük, hogy jól beálljon a kultúra. Ha néhány év múlva filcesedik, erre alkalmas eszközökkel (fogas, lazítókéses eszközök stb.) meghasogatjuk. A fent leírt keverék alacsony növésű, nyáron kaszálni sem kell, csak hengerrel lefektetni, viszont a keverékben lévő virágok odavonzzák a méheket.

– Komposztált trágyát időszakosan érdemes kijuttatni a területre, ezáltal tudjuk visszavinni az életet a talajba.

De zárszóként vissza kell utalnunk arra, hogy mindig az adott helyzetre: területre, terményre, problémára és a partnerre kell megkeresni a legmegfelelőbb megoldást.

3-4 évente fel kellene törni a szőnyeget, és egy gyors zöldtrágyakeverékkel bevetni a helyét

Tapasztalatok első kézből

Termelői visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy az iránymutatásunk alapján telepített gyümölcsszőnyegek traktortűrő és megújuló képessége, aszálytűrése kiemelkedő, és a gépesítést jobban szolgálja, mint a csupasz talaj. A talajtakarás sokat jelenthet a fagytűrésben, aszályban is segíthet egy jó mikroklíma kialakításában, oldja a légköri aszályt. Azért is jó ez a több, különböző fajból álló sorköztakarás, mert a gyümölcsös is egy monokultúra, és mint tudjuk, ez nem előnyös a termesztés során, mert a természet nem így alkotta meg a világot.

Csizmadia György, a „Venyim gyümölcse” kertészet (Nagyvenyim) tulajdonosa évek óta a partnerünk, tapasztalatai rendkívül értékesek számunkra. 
Honnan indultunk? – 20-30 éve még a szőlő és a gyümölcsös sorát tisztára kapáltuk és legereblyéztük, mert ha a gyom ott maradt, megszóltak bennünket. Ma a facsíkban ott marad a tyúkhúr, hogy takarjon, mert véd a kiszáradástól. A venyigét, ágakat lehordtuk, eltüzeltük – csak néztük, hogy az osztrákok beledarálják a sorközbe. Most mi is ezt tesszük. Ma már azon gondolkodom, hogy a sorközt lekaszálom, betakarítom, megetetem a tehenekkel, és a trágyát visszaviszem a sorközbe. A talajlazítást meg kell oldanunk, mert a magas nyomással történő lazítás nehéz művelet. 3-4 évente fel kellene törni a szőnyeget, egy gyors zöldtrágyakeverékkel bevetni a helyét, majd a bedolgozás után újratelepíteni az egészet. Azért is fontos és sürgős feladat a lazítás, mert talajaink annyira levegőtlenek a sok gépi taposástól, hogy emiatt nem tud fejlődni a fák gyökérzete, enélkül viszont nem várható az ültetvény termésnövekedése. Évek óta nincs kézi munkaerő a metszésre, azaz a síkfalmetszés még inkább előtérbe került, ehhez fontos a gyümölcsszőnyeg egyenletessége. Ne féljünk a henger alkalmazásától, ha nincs idő a kaszálásra. A henger után (mivel elfekteti a növényzetet) megáll a vegetatív fejlődés, szinte „megszűnik” a párologtatás, hiszen „szigetel” ez az élő mulcs, és közlekedni is tudunk a gyümölcsösben.

Aranyoss Éva
Takács Jánosné Zsuzsa
Sersia Farm Kft.