Mit tehetünk a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzésére és annak növelésére?

Ha befejeződik a repce és a gabona aratása, következik a tarló szakszerű kezelése, és itt az ideje a másodvetésnek, a zöldtrágya-technológia megvalósításának.

Miért is fontos a termőtalajok szervesanyag-tartalmának megőrzése, „esetleg” növelése?

A talajok szervesanyag-tartalma alapvetően talajtípusonként változó, mennyisége, minősége, különösen a pótlás kérdése sok esetben nehezen megválaszolható kérdéseket vet fel. A szerves anyag a talajok organikus alkotóeleme, egyértelműen a termelés sikerességének is meghatározó tényezője. Mennyiségének „szinten tartása”, fokozása és minőségének javítása több okból is kiemelkedően fontos.

A talaj szerves anyagai jelentősen javítják a tápanyag raktározási és felvehetőségi mutatókat. Segítségükkel fokozható a talaj pufferkapacitása, ezáltal például a savasodás mértéke is csökkenthető.A talaj szerves anyagai pozitív irányba befolyásolják annak szerkezetét. Ily módon segítik az erózió elleni védelmet, javítják a víz beszivárgását és megtartását, a növényzet és a talajlakók számára is jobb életteret biztosítanak.

Biológiai szempontból elsődleges szénforrásnak nevezhetők, energiát és tápanyagokat biztosítanak. A fentieknek megfelelően a talajlakók aktivitását növelik, emelik a biodiverzitás mértékét.

Milyen szerepe van a zöldtrágya technológiának? Tévhitek – tegyük rendbe!

Hazánk talajának nagy szüksége van az egyre tudatosabban termelő gazdákra, ugyanis az intenzív műveléssel sokszor párosuló nem okszerű tápanyag-utánpótlás és a „kizsigerelő” talajhasználat következtében a termőföld minősége romlott. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a talaj tápanyaggal, illetve szerves anyaggal (istálló- és almos trágya, zöldtrágya) való feltöltése technológiai elem volt, mára ezen elvek szinte el lettek feledve – köszönhetően annak, hogy mind a nagyüzemi, mind pedig a háztáji állattenyésztésünk messze nincs olyan, mint régen.

Satex aprító henger (forrás: Kőrös-Welt Kft.)

Ez eredményezte azt, hogy talajaink jó részének tápanyagkészlete jóval alacsonyabb lett, de ez ellen tehetünk. Korszerű anyagok, technológiák állnak a hazai inputanyag előállítók és értékesítők mögött, melyek segítségével növelhetjük a talajaink szervesanyagbázisát, továbbá tápanyagkészletét. Ennek – úgy gondoljuk – senki nem lehet ellensége, hisz a talaj, a termőföld az első lépés a gazdálkodás terén.

Rengeteg alternatíva létezik a talaj javítására. Az egyik módszer a gyors és költséghatékony szervesanyag készlet emelésre a zöldtrágyanövény telepítése kalászos, vagy például repcetarlón. Nagyon jól alkalmazhatók, a gyorsan fejlődő, és akár pillangós fajokat is tartalmazó zöldtrágya-keverékek, amelyekkel néhány év alatt látványos, mérhető és minőségi javulás érhető el.

Tarlóhántást követően vetőgéppel, vagy szórva is kijuttatható – akár egy menetben – a vetőmagkeverék, egy hengerrel visszatömörítve pedig segíthetjük a gyors kelést. Szórva vetést alkalmazhatunk tarlóhántással egy menetben a hengerezést megelőzően, illetve tarlóhántást követően is, akár egy műtrágyaszórót alkalmazva. Ez utóbbi nagy precizitást igényel (azonos magméretnél javasolható). Hektáronként mintegy 20-25 kg vetőmagkeverék elegendő lehet, bár van néhány kivétel, ahol a norma a 30 kg-ot is elérheti, hogy az egységes borítottságot elérjük. A 60 napos fenntartási idő is úgy gondolom, hogy helyes kényszer rendelkezés, mivel, ha már költünk a területre, akkor használjuk ki a zöldtrágyázás előnyeit. Továbbá a keverékek zömének a 60-90 nap kell is, hogy nagy tömeget produkáljanak. A 60 nap elteltével – amint a technológia úgy kívánja – egy mulcsolással, aprítóhengerrel, vagy akár tárcsával felapríthatjuk a szárrészeket, ezáltal könnyebben tudjuk bedolgozni, továbbá a baktériumok is könnyebben tudják végezni a feladatukat, mivel a szármaradványok felületét megnöveltük. A mulcsolást, aprítást követően, amint megfonnyadt a szárapríték, könnyen be is tudjuk dolgozni akár egy gruberrel, akár egy szántást alkalmazva.

És hogy mit is ad nekünk a másodvetés? Jegyezzük meg, hogy nem egy szükséges rossz dolog ez a plusz technológiai elem. Miért is?

Előnyök:

• nem marad fedetlenül a talajfelszín (csökken a kipárolgás és az erózióveszély);
• javul a szervesanyag készlet és a vízmegkötő-képesség (a humuszkolloid 3-3,5-szer több vizet köt, mint például az agyagkolloid);
• javul a talaj biológiai aktivitása (hasznos talajlakók gyarapodása: giliszták, baktériumok, hasznos gombák, stb.);
• lazultsági állapotot tudunk fenntartani (keverékek esetében eltérő mélységben is);
• megállítjuk, vagy lassítjuk a tápanyag kimosódást (amit a zöldtágyanövény felvesz, azt a bomlását követően az utóvetemény hasznosítja);
• optimális időben vetve robbanásszerűen kel és fedi a talajt, nem fog szárítani;
• pillangós fajok (bíborhere, alexandriai here, borsó…) alkalmazása esetén hektáronként számottevő nitrogén-hatóanyagra tehetünk szert (míg lábon van a zöldtrágya, akár 20-50 kg/ha), melyet az utóvetemény a kelést követően majd hasznosítani tud;
• egyes fajoknak (mint például a mustár), a gyökérváladékai nematóda gyérítők;
• fémzárolt vetőmagkeverék vetése esetén nem szaporítjuk fel a gyomokat a területünkön.

Hátrány:

• nem jellemző, bár a rossz technológiákat ismerve mégis csak jelezném, hogy ha száraz időben vetünk, van esély a csíranövények pusztulására. Hisz gondoljunk bele, hogy például egy homoktalajba vetett mag csírája nagyjából hány foknak van kitéve, illetve mennyire száraz az a felső néhány cm. Tehát törekedjünk nedves talajba való vetésre;
• rosszul megválasztott zöldtrágya-keverék esetében, például keresztes (repce) kultúrát követő vagy megelőző zöldtrágyázásnál ügyeljünk arra, hogy keresztesekre semleges keveréket alkalmazzunk, mert ha keresztes keveréket (mustár, tavaszi repce, olajretek) vetünk, fel fognak szaporodni a kórokozók és kártevők a területen;
• nem fémzárolt – bizonytalan eredetű – magkeverék alkalmazása esetén a gyomosodás (akár addig nem jellemző káros, karantén, nehezen irtható gyomok) garantált!

60 napos Dóra olajretek (forrás: Sz. Á.)

Mit jelenthet a baktériumos szárbontás? Hogyan működik a BIOFIL Szárbontási technológia?

A kalászos és a repce aratása után a szántóföldön maradt növényi maradványok szakszerű kezelése a tarló ápolás egyik kiemelt célja. A szár, a gyökér és a levél jelentős mennyiségű tápelemet tartalmaz a következő kultúra számára, fontos szervesanyagforrást jelent. Javítja a talaj szerkezetét, így annak víz- és hőháztartását is. A szármaradványok szakszerű elbontása azonban a talaj- és növényegészség, a patogén gombák szempontjából is kiemelt jelentőségű. A BIOFIL Szárbontó technológiában javasolt BIOFIL Szárbontó baktérium készítmény olyan törzseket tartalmaz, amelyek kiváló hatékonyságú celluláz, xilanáz és glükozidáz enzimeket termelnek, így jól és gyorsan bontják a növényi szöveteket. A termékben a pentozán hatás kivédésére nagy nitrogénkötő kapacitással rendelkező baktériumtörzs is található. A készítmény – a tartóhántással egy menetben a növényi részekre kipermetezve és beforgatva – 1-2 hónap alatt teljesen elbontja a szármaradványokat. A BIOFIL Szárbontó technológia javaslat szerint repce vagy kalászos tarlóra hektáronként 0,5 l BIOFIL Szárbontóhoz tankmixben adjunk (a következő növénykultúra érdekében) 0,5 l BIOFIL Talaj pH-specifikus készítményt, és permetezzük ki a tarlóra 50-400 liter vízzel. Ezt követően vagy ezzel egymenetben végezzük el a tarlóhántást. Fontos a viszonylag rövid időn belüli beforgatás, mert a készítményben lévő baktériumokat az UV sugárzás és a kiszáradás nagyban veszélyezteti. Nagy mennyiségű szármaradvány esetén emeljük meg a BIOFIL Szárbontó dózisát 1 literre hektáronként. Abban az esetben is célszerű elvégezni a szárbontást, ha a visszamaradó szárrészeket a területről lehordtuk. Napraforgó és kukorica után, ha még abban az évben valamilyen utóveteményt tervezünk, akkor 1 l/ha BIOFIL Szárbontó mellé adjunk 0,5–1 l/ha BIOFIL talaj pH-specifikus készítményt. Amennyiben vetést nem tervezünk, akkor 1 l/ha az ajánlott Szárbontó mennyiség.

Miért nem igaz az a megállapítás, hogy elegendő csapadék esetén is gyorsan elbomlik a tarlón maradt növényi maradvány?

Kutatások igazolták, hogy az intenzíven művelt termőtalajokban a talajélet szegényes, jelentősen csökkent a baktériumok száma is. Így a bontási folyamatok is lassabban folynak. A fuzárium gomba ugyan az egyik leghatékonyabb cellulózbontó, viszont elszaporodása komoly növényvédelmi és talajegészségi gondokat okozhat.

Másik tévhit az, hogy a kiszórt nitrogén műtrágya is elegendő a maradványok elbontására.

A műtrágya adagolásával az esetlegesen fellépő pentozánhatás valóban kezelhető. De a BIOFIL Szárbontó készítmény alkalmazásával olyan bontó baktériumtörzseket juttatunk a talajba, melyek egyrészt ott addig nem voltak jelen megfelelő számban, másrészt hatékonyan képesek megkezdeni a szerves anyagok bontását. A bontási folyamatot aztán már az őshonos bontó törzsek hatékonyan tudják tovább folytatni.

Ma már a szárbontásra javasolt talajoltó készítményekben nitrogénkötő baktérium is van, használatukkal így a pentozán hatás elkerülhető összetételükből adódóan.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy mind a baktériumos talajoltás, mind pedig a zöldtrágyázás szerepe fontos, és be kell építenünk a korszerű gazdálkodásba, a megfelelő terméshozamok és termésminőség elérése érdekében. Nem a szárbontás vagy a zöldtrágyázás teszi drágábbá a termelést, hanem sokkal inkább a sok, drága és felesleges munkaművelet, és a nem okszerű inputanyag felhasználás. Azért, hogy átlagot meghaladó termésmennyiséget, illetve jó minőséget érjünk el, higgyék el a kedves Olvasók, hogy a talajjal többet kell foglalkozni és komplexen kell látni a termelést! Meg kell találnunk a vetésforgóban, a munkaműveletek között azt a rést, ahova a talajoltás vagy a zöldtrágyázás beilleszthető. Mert mint azt már tudjuk, szervesanyagok és talajélet nélkül nem fogunk tudni megbirkózni a káros hatásokkal!

Dr. Pénzes Éva

Terragro Kft. – ügyvezető

Szűcs Ádám

Pannon-Mag-Agrár Kft. – szaktanácsadó