2016. évi kukoricatermesztési helyzetelemzés

Magyarországon 2016-ban 1054 ezer hektáron vetettek szemes kukoricát a gazdálkodók. A december 5-ei állapotfelmérés szerint 98%-os betakarítási arány mellett a termésátlag 8,68 t/ha és az összes termés 9,013 millió tonna volt (forrás: NAK Mezőgazdasági Igazgatóság). Az országban a legnagyobb területen termesztett növény a szemes kukorica.

Pártatlan fajtakísérletek a jó választásért

A Nemzeti Fajtajegyzéken 354 hibrid és 11 (nem genetikailag módosított) változat szerepel, és az EU-listán regisztrált hibridek (5227) is megkaphatók a kereskedelmi forgalomban. A rendkívül nagy választék megnehezíti a gazdálkodók helyzetét abban, hogy a számukra legoptimálisabb hibridet kiválasszák. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetég Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által kivitelezett és értékelt posztregisztrációs kukorica-fajtakísérlet ebben a választásban hivatott segítséget nyújtani azáltal, hogy egy olyan fajtasor állít össze, amely segít egy objektív képet alkotni a hazai gazdálkodók számára. A Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja a kísérletek szakmai felügyeletét. A kísérletben szereplő hibridek a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolásra kerülnek, ami biztosítja a kivitelezés és az értékelés pártatlanságát. A visszakódolása a kiértékelt eredmények közzététele, azaz a fajtatulajdonosok részére történő megküldés után történik.

Kik vehettek részt?

A posztregisztrációs kísérletbe való bejutás négy alappilléren nyugszik. Az első pillér alapján a 2016-ban állami elismerésben részesülő, de a piacon bizonyítani még nem tudó hibridek részt vehettek a kísérletben. A második pillér alapján a fennmaradó fajtaszámot az előző években a GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérletekben legjobban szereplő hibridek töltik ki. A harmadik pillér értelmében a nemesítő házak lehetőséget kaptak arra, hogy az általunk ajánlott hibridjüket lecserélhessék a szerintük jobb piaci megítélés alá eső termékükre. Ez lehet EU-listán szereplő hibrid is, amelyet vizsgálatba állítottunk egy előkísérletben a NÉBIH-nél, mely során meghatároztuk a hazai körülmények közötti érésidőt jelző FAO-számot. Létrehoztunk egy kompenzációs listát, amely lehetőséget biztosít a kisebb nemesítő házaknak arra, hogy versenybe kerülhessenek a hibridjeikkel. Ez alkotja a hibridkiválasztás negyedik pillérét.

A 2016-es évben összesen 28 hibridet vizsgáltunk három éréscsoportban, amelyek a következők: korai éréscsoportban 16, középérésű éréscsoportban 7 és a késői éréscsoportban 3 hibridet. Két hibridet állítottuk be az igen korai éréscsoportba, de ezek közül az egyik tenyészideje alapján korai hibrid, ezért az említett két hibrid eredményeit külön táblázatokban a FAO szám megjelölésével közöljük.

Helyszínek és körülmények

Lefedve az összes nagyobb régiót az országban, 12 helyszínen (Szombathely, Jászboldogháza, Nyíregyháza, Tordas, Eszterágpuszta, Debrecen, Kaposvár, Mezőhegyes, Iregszemcse, Székkutas, Szolnok és Jánoshalma) állították be a posztregisztrációs fajtakísérleteket. Minden kísérleti helyen beállították mind a négy éréscsoportot. A szolnoki kísérleti helyet kizártuk az értékelésből a betakarítás során felmerült nehézségek miatt. A 2016-os évben két helyen került beállításra kódolatlan, bemutató céljára vetett fajtasor. A NÉBIH és a NAK közös szervezésében 2016. szeptember 13-án Szombathelyen, és 2016 szeptember 20-án Gyulatanyán rendezett fajtabemutatókat nagy érdeklődés övezte.

Az átlagosnál melegebb és szárazabb tavaszt a megszokottnál hűvösebb és csapadékosabb nyár követte. A nyár folyamán egy alkalommal adtak ki II. fokú hőségriasztás június végén, míg júliusban közel kétszerese esett a sokéves csapadék átlagnak. Az országban több alkalommal is regisztráltak jégesőt, ami három kísérleti állomásunkon (Eszterágpuszta, Székkutas és Szombathely) is előfordult a tenyészidőszak elején, de nem okozott olyan mértékű kárt, ami a betakarított termésben mérhető lett volna. A jelentős mennyiségű csapadék és a meleg nyár kedvezett a kukoricának, így a jó termékenyülés után a szemek telítődtek, ami kedvező termésátlagokat eredményezett. A FAO 300-as éréscsoportban 13,28 t/ha (betakarításkori nedvességtartalom 18,42%), a FAO 400-as éréscsoportban 13,90 t/ha (betakarításkori nedvességtartalom 19,36%) és a FAO 500-as éréscsoportban 14,49 t/ha (betakarításkori nedvességtartalom 20,17%) termésátlagot értünk el.

A kukorica posztregisztrációs kísérletben a Magyarországon állami elismerésben részesült legújabb, illetve a fajtatulajdonosok szerint legnagyobb tételben forgalmazott hibridek vesznek részt. Azonos éréscsoporton belül a terméseredményekben kimagasló különbségek nincsenek, viszont egy-egy hibrid különböző adottságú termőhelyeken eltérő módon viselkedik. Egyes hibridek jobban tűrik a meleg homoktalajt, míg kevésbé jó termést produkálnak egy jó tápanyag-gazdálkodású csernozjom talajon. Más hibridek meghálálják a magas humusztartalmú talajokat, és kevésbé viselik az aszálynak jelentősen kitett kísérleti helyeket. Ezen különbségeket szemléltetik a táblázatok éréscsoportos bontásban, a betakarított szemtermések átlagának csökkenő sorrendjében.

Szemtermés

(megtekintés nagyobb méretben IDE kattintva)

Szemnedvesség

Betakarításkori eredmények

Az ábrákon a szemtermést ábrázoljuk a betakarításkori szemnedvesség függvényében. A vízszintes tengelyen a csökkenő szemnedvesség-tartalmat, míg a függőlegesen a növekvő szemtermést láthatjuk. A két tengely négy negyedre osztja a grafikont. A grafikon jobb felső negyedében helyezkednek el azok a hibridek, amelyek nagy szemterméssel és viszonylag alacsony betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A bal felső negyedben helyezkednek el azok a hibridek, amelyek nagy szemterméssel, de magas betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A jobb alsó negyedben helyezkednek el azok a hibridek, amelyek alacsonyabb szemterméssel, de alacsony betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A bal alsó negyedben pedig azok találhatók, amelyek alacsonyabb szemterméssel, viszonylag magas betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be.

A vizsgálataink során elért eredmények és az általunk szervezett fajtabemutatók segíteni igyekeznek a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodókat megfelelő mennyiségű és minőségű információval ellátni a növénytermesztés biológiai alapját képző növényfajták és szaporítóanyagok vonatkozásában.

Joszt-Takács Nóra
kukorica GÉV témavezető
NÉBIH
Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság
Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály