Csak a bizonytalanság biztos – tréfálkoznánk, ha a gazdák-gazdaságok jövőjét érzékenyen érintő kérdés nem volna igazán komoly. De bizony a helyzet komoly: senki az égvilágon nem tudja még, lesz-e és ha igen, mennyi-milyen támogatás az agráriumban. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával (KAP) sorsdöntő lesz minden egyes gazda és gazdaság életében. De négy fontos dolgot már ma is biztosan tudni lehet?
Versennyel a csőd ellen
Mindenki tudja, hogy a mezőgazdaság lényegében világszerte a támogatásokból él hol jobban, hol gyengébben, és azt is tudja mindenki, hogy a hazai agrárium számos szereplője támogatás nélkül rövid távon becsődölne. Mi lesz itt 3-4 év múlva…?!
– A jövő jelentősen kisebb támogatásokról fog szólni, a hatékony stratégia a sikeres, versenyképes gazdálkodáshoz az üzemméret és/vagy a hozam növelése, a hatékony technológiák bevezetése – figyelmeztetett néhány hónapja Fórián Zoltán, a Takarékbank a Takarékszövetkezeti Bank vezető agrárszakértője egy szakmai konferencián. Ezt erősítette meg a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is év elején: a britek kilépésével csökkenni fog az elosztható agrártámogatások nagyságrendje. Mezei Dávid szerint ugyanakkor egy biztos: támogatás nélküli időszak nem lesz. Nagy István FM-miniszterhelyettes szerint az is némi bizakodásra adhat okot, hogy – mint lapunknak korábban fogalmazott – az EU történetében még nem volt arra példa, hogy egy közös politikának egy többéves EU-s pénzügyi fejezetnek drasztikusan véget vessenek, vagy a támogatásokat jelentősen kurtítsák.
Nem a kellemes meglepetések időszaka jön
Szakértők szerint a közvetlen támogatásoknál fokozott hangsúlyt kap majd a fenntarthatóság és a környezetvédelem, a beruházási támogatásoknál pedig nőhet a visszatérítendő források hányada. Mindezek szintén az versenyképesség-erősítő, innovatív technológiák felé terelik a fejlesztésben gondolkozó gazdaságokat.
A fejlesztések terén pozitívak a közelmúlt fejleményei – például a növekedésihitel-program (nhp), amely a földárak emelkedése, a föld mint stabil termelőtőke révén később is segítheti a gazdaságfejlesztéseket. Mindezt azonban némileg árnyalta Herczeg András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója, aki még év elején, az AgroMASH-on azt mondta: „nem a kellemes meglepetések és a pozitív fordulatok jellemzik majd a következő uniós költségvetési ciklust. Több éves trend, hogy a nyugat-európai államok mind kisebb támogatást nyújtanának a keletközép-európai tagországoknak.
Nagyon beleszólnánk
Aktívak voltak a magyar gazdálkodók az uniós Közös Agrárpolitikával (KAP) összefüggő konzultáció során: hazánkból érkezett a hatodik legtöbb vélemény a reform tervezéséhez. Ha csak a gazdálkodók válaszait nézzük, még előkelőbb, ötödik helyen szerepel hazánk, olyan népes agrártársadalommal rendelkező országoknál is aktívabban részt véve a véleménynyilvánításban, mint Lengyelország, Belgium, Olaszország vagy Románia – adta hírül az agrárkamara. A válaszadók közel kétharmada természetesen azt szeretné, hogy a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása megmaradjon.
Egy év múlva ítélet!
A jelenleg kalkulálható prognózis szerint a KAP szempontjából döntő jelentőségű konkrét jogszabályi javaslatokat az idei év végén, de legkésőbb elvileg 2018 tavaszára dolgozza ki az Európai Bizottság. Erről fog dönteni az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. Hogy ezekből a döntésekből, koncepciókból mi és hogyan valósul meg, hogyan alakulnak a 2021-től érvényes KAP-keretek, arról konkrétan csak két év múlva, a végleges KAP-rendeletek megjelenésekor fogunk értesülni.
Összeállította: Kohout Zoltán
Fotó: Bőség vagy ínség?
