Feldman: 4-5 hónap alatt elbírálunk minden pályázatot

Egyszerűsített bírálattal, gyorsított ügyintézéssel segítik a 2021-es pályázati dömping nyerteseit abban, hogy minél előbb megvalósíthassák a beruházásaikat. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára minden most meghirdetett vidékfejlesztési pályázatra 4-5 hónapos bírálati időt és a kifizetési kérelmek 70 napra történő teljesítését ígérte kedden, az OTP Agrár sajtóreggelijén.

 

OTP sajtoreggeli
Balról jobbra: Szabó István, Wolf László, Feldman Zsolt és Herczegh András (Fotó: OTP)

 

Júliustól lassítunk

Júniusban öt újabb felhívást hirdet meg az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében, a legnagyobb érdeklődésre a „kis” és a „nagy” élelmiszeripari beruházási pályázat, illetve a precíziós gazdálkodásra történő átállás ösztönzésére hirdetett kiírás számíthat. (Lásd laptársunk írásait: Három pályázat az élelmiszeripari fejlesztésekhez és Jön a digitális átállás támogatása: 250 millió kérhető.) Ezzel kilencre emelkedik az első félévben meghirdetett pályázatok száma. Júliustól lassít a szaktárca, és csak fokozatosan nyitja meg az újabb pályázati ablakokat, hogy ideje legyen feldolgozni a beérkezett kérelmeket. (Lásd cikkünket: Minden nagy forrásigényű pályázat most nyílik.) Egy biztos: az építőanyagárak és a munkaerő költsége máris drasztikusan emelkedik, szoros lesz a büdzséje mindenkinek, aki belevág a fejlesztésbe. Várakozni azonban nincs mire, hiszen a versenytársaink sem tétlenkednek, oda is megérkezett az uniós pénzeső.

 

Régiós versenyelőny

Az államtitkár kiemelte: 80 százalékos társfinanszírozást azonban egyik közép-európai versenytársunk sem garantált az uniós források mellé a most futó költségvetési ciklusban. A lengyelek eddig 35 százalékos társfinanszírozást vállaltak, míg mi csak 15-17 százalékosat, és elhanyagoltuk a feldolgozóipart. A tárca most szemléletet váltott: a nagyvállalatok és az élelmiszeripar is számíthatnak a támogatásra. Ettől azt reméli, hogy 2027-ben nemcsak közép-európai mércével mérve ugrik meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképessége, de a régi uniós tagállamokhoz is közelíteni tudunk. 2027 végére az agrárium termelékenysége a régi tagállamok átlagos szintjét 66 százalékban hozni fogja, míg most csak 44 százalékon teljesít – mutatott rá Feldman Zsolt.

Újságírói kérdésként elhangzott, hogy mennyire terheli meg az államkasszát ez a hatalmas költségvetési vállalás. Mint kiderült, évente 400-500 milliárd forintot fordít majd az állam az agráriumban futó uniós programok társfinanszírozására, ez pedig az éves GDP alig 1 százaléka. Plusz az állam megtérülő beruházásként tekint az ágazatba jutó forintokra, hiszen munkahely- és értékteremtő fejlesztések zajlanak belőle, amelyek gyorsan visszahozzák a befektetett összeget.

 

Virágozzék minden virág!

Feldman Zsolt kiemelte: már az új forrásokat költjük, de a régi támogatási ciklus szabályai szerint. Régi elem, hogy a horizontális kapcsolatok, a stabil beszállítói és értékesítési csatornák előnyt jelentenek a pályázatok bírálatakor, illetve kiemelten díjazzák a megújuló energia hasznosítását és az energiahatékonyság javítását. Újítás, hogy a kisebb értékű gépbeszerzéseket, műveleteket egyszerűsített rendszerben, költségátalány alapján számolják, így a projekt lebonyolítása és ellenőrzése is lényegesen gyorsabb. Szintén új elem, hogy megjelentek a kifejezetten nagy projekteket támogató kiírások is, ahol akár 5 milliárd forintot is nyerni lehet fejlesztésekre. Ez a bankrendszertől is paradigmaváltást követel meg – jegyezte meg Szabó István, a z OTP Agrár ügyvezető igazgatója. A gazdálkodók hitelállománya már most 1500 milliárd forintra rúg, de a következő két évben ez jó eséllyel megduplázódik, hiszen 900 milliárd forint pályázati pénzt osztanak szét, ami 50 százalékos támogatási hányad mellett legalább 1800 milliárd forint önerőt/hitelt követel meg – mutatott rá a szakember.

 

Minden második forint a banktól jön

„A gazdaságoknak továbbra is nagy szükségük lesz a Növekedési Hitelprogram forrásaira, ezt figyelembe véve is 15-20 éves hitelfutamidőkkel kalkulálunk, és azzal, hogy nagy igény lesz a támogatás-előfinanszírozásra. Fel is készültünk a várható komoly érdeklődésre és a pályázati logikához igazítottuk eljárásainkat, hogy a korábbinál is gyorsabb és rugalmasabb lehessen a hitelügyintézés” – fejtette ki az OTP Bank szakembere. Feldman Zsolt államtitkár rámutatott: a bankok részéről a járvány idején sem ingott meg a bizalom az ágazat iránt, a beruházási hitelállomány az elmúlt 5 évben a 2,5-szeresére nőtt, vagyis töretlenül zajlanak a fejlesztések.

A Vidékfejlesztési Program keretében a következő hét plusz két éves időszakban összesen 4265 milliárd forint uniós és állami támogatás hívható le az agrárium és a vidék fejlesztésére. Ebből az összegből már 2021/22-ben 1500 milliárd forintra lehet pályázni, ami önmagában is 200 milliárd forinttal több, mint amennyi az előző hét éves időszak egészében rendelkezésre állt. A bankrendszer általánosságban egy forintnyi támogatáshoz még egy forintot tesz hozzá, hogy a vállalkozások megvalósíthassák terveiket. Már egészen kicsi, 2,5-5 százalékos saját erő is elég lehet a banknak ahhoz, hogy megadja a kért hitelt, ha a támogatási hányad magas és hitelgaranciát is bevonnak a folyamatba.

A nyertes pályázatok 38 százaléka az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezessége mellett valósítja meg a projektet – mutatott rá Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a járvány sújtotta 2020-as évben csaknem 100 milliárd forintot helyezett ki az OTP az ágazatba az alapítvány segítségével, idén pedig máris több mint 58 milliárdnál tart, ami arra utal, hogy idén újabb rekordot dönthet a bank az agrárhitelezésben. Herczegh András kiemelte: az állam kezességidíj-támogatásának köszönhetően elenyésző a garanciáért kért összeg, a futamidő első két évében akár ingyenes kezességet is tud adni az alapítvány.

Wolf Lászlótól, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, hogy a hitelintézet agrár-hitelállománya 300 milliárd forintot tesz ki. A 2021/22-as évek pályázati dömpingje után, 2024 végére a bank duplázni tudja a gazdálkodókhoz kihelyezett összeget. Újságírói kérdésre elhangzott: ehhez plusz forrásbevonásra nem lesz szüksége a pénzintézetnek, viszont sokkal több embert kell alkalmazniuk ahhoz, hogy tartani tudják a bírálati tempót a beérkezett hitelkérelmekkel. A két átmeneti év tehát a gazdaság minden szereplőjét új kihívás elé állítja, nemcsak lehetőséget kínál. A saját felelősségünk, hogy a lehető legjobban éljünk ezzel a történelmi nagyságú pénzösszeggel.