A biostimuláns lombtrágyázás jelentősége szántóföldi növényeknél

Ha lombtrágyázásról beszélünk általában a mikroelemek hatékony pótlása jut eszünkbe. A búza réz-, a repce és a napraforgó bór-, illetve a kukorica cinkhiány megelőzésének és az ebből következő hozamvesztés elkerülésének leghatékonyabb módja.

A hatékonyság a célzott, közvetlen hatásnak köszönhető. Célzott, mert abban a fejlődési szakaszban juttatjuk ki, amikor arra a növénynek legnagyobb szüksége van. Közvetlen a levélfelületen szívódik fel, így nem adunk lehetőséget a tápelem lekötődés- és antagonizmusok okozta veszteségeknek. A Liebig féle minimumtörvény alapján a mikroelempótlást természetesen meg is hálálja a növény.

A lombon keresztül történő beavatkozás azonban nem csak a mikroelemek gyors bejuttatására nyújt lehetőséget. A tápanyagellátás területén folytatott számos kutatómunka egyre több eredményét találhatjuk meg a hazai lombtrágya palettán is. Kihasználva, a lombtrágyázással elérhető gyors hatást, ezen termékek bioloaktív hatóanyagai elsősorban a növényi fejlődésre gyakorolt aktiváló és szabályzó hatásukkal segítenek a termelékenység, illetve a stressztolerancia növelésében.

Gyakorlati jelentőségük megértéséhez a növények fejlődési szakaszait, és a szakaszok idején lehetséges veszélyeket, azok hozamra és minőségre gyakorolt hatását kell megvizsgálni. A növények indulása sok szempontból fontos. Két lényeges dolog minden növénynél alapvető. Ebben a fázisban a gyenge fejlődő növény sokkal érzékenyebben reagál a környezeti stresszhatásokra. Legyen az aszály vagy belvizes, hideg talaj a növekedés egyenetlen, nehézkes. A másik a műtrágyázás, illetve tápanyag ellátottság kérdése. Sajnos sok esetben a műtrágyázásból nem következik a jó tápanyag ellátottság. Egyrészt figyelni kell a talaj tulajdonságaiból következő tápanyag felvehetőségi problémákra, másrészt a felvétel intenzitását befolyásoló tényezőkre a növény oldaláról. A gyökéren keresztül zajlik a tápelem és vízfelvétel döntő hányada. Minél nagyobb a gyökérzet, annál nagyobb területről képes felvenni tápanyagot és vizet. Minél nagyobb a gyökérszőrök mennyisége annál nagyobb felületen és annál nagyobb intenzitással zajlik a tápanyagfelvétel.

A búza bokrosodása a tápanyag ellátottság függvénye. Kutatási eredmények igazolják a gyökérméret és a bokrosodás mértéke közti összefüggést. Egyes lombtrágyákkal növelhető a gyökérnövekedés gyorsasága a gyökérváltás időszakában, így a tápanyagfelvétel intenzitása, amely javítja a bokrosodás mértékét.

Repce esetében a búzához hasonlóan a tápanyag ellátottság mértékében várhatjuk a növekedés intenzitását és az oldalhajtások kialakulását. Azonban a lombtrágyázásnak ebben az esetben a regenerációban is hatalmas a szerepe. A repce jóval érzékenyebb a téli hidegre, mint a búza, ezért a regeneráció időszaka is hosszabb. Különösen a gyengébb állományok gyors megerősítése, sokat jelenthet a növekedés kezdetén. A megfelelő lombtrágyázással nem csak a tápanyagfelvétel és beépülés segíthető, hanem a gyors regeneráció is. Egyes termékek olyan hatóanyagokat is tartalmaznak melyek hatékony segítséget jelentenek a stresszhatások tolerálásában és az azt követő regenerációban. Az antistresszfehérjék közül a glicin-betain bizonyult a leghatékonyabbnak. Először magas sókoncentrációban vizsgálták, majd vízhiányos, illetve hideg környezetben is bizonyította hatását.

Idén az ország nagy területén jellemző belvíz késleltetheti a kukoricavetés idejét és vetéskor a lassan felmelegedő talajokon várhatóan az alacsony talajhőmérséklet lesz a meghatározó. A hideg talajba vetett kukorica rosszul reagál a növekedés korai időszakában jelentkező stresszhatásokra. Fejlődése lelassul és csökken termőképessége. A kikelt, de gyengén fejlődő növény meghálálja a gyors segítséget, mellyel egyszerre növelhető ellenálló képessége, javítható kondíciója és a tápanyagfelvétel intenzitása.

A fenti három példában az aktuális problémákon keresztül mutattam be a biostimuláns lombtrágyázás jelentőségét. Ezeken kívül természetesen a különböző hatóanyagok számos pozitív hatása jelenthet segítséget a növénytermesztésben sajnos mindig jelentkező rizikófaktorokkal szemben. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a jövő növénytáplálásában a biostimuláns hatóanyagoknak éppolyan nagy szerepe lesz, mint a tápelemek komplex kijuttatásának. Használatukkal növelhető a termésbiztonság és termelékenység.

Raj Péter
Timac Agro Hungária Kft.