A Bircsák Farm Kft.-nél immár 12 éve bizonyít a Phylazonit

Nógrád megyében, Ecsegen találkoztam a Bircsák Farm Kft. két ügyvezetőjével, Bircsák Jánossal és fiával, Bircsák Félixszel, akik elmondták tapasztalataikat a Phylazonit készítményekkel kapcsolatban, illetve azt is megtudhattam, hogy ők voltak hazánkban az elsők, akik újszerű technológiai javaslattal éltek a termék kijuttatásához.

Bircsák János és Bircsák Félix

− Annak idején a volt tsz-ből alakult meg cégünk. A rendszerváltáskor a komoly, 2800 hektáros gazdaság szétaprózódott, és amikor én 2007-ben átvettem, akkor már csupán 400-500 hektárt művelt ez a szövetkezet. 2007-ben kértek fel az elnöki posztra, majd Cserhátalja Kft. néven folytattuk a tevékenységünket. Idén februárban pedig a családi nevünkből adódóan Bircsák Farm Kft. lettünk.  2007-től 2014-ig nagyon nehéz időket éltünk meg… Ám az időszak végére ide jött a cégbe mellém nagyobb fiam, Félix dolgozni, aki azóta a növénytermesztés teljes körű irányírási jogát és az ügyvezetőséget is megkapta. Így ketten lettünk ügyvezetők − foglalta össze az első időszak történetét az édesapa, Bircsák János, majd hozzátette: − 2014-től családi gazdaság lettünk. Jelenleg egy elég komoly fejlődési pályán vagyunk. Nagy büszkeséggel mondhatom, hogy 2014-től a nagyon gyenge teljesítményű növénytermesztésünk terméseredményben odáig jutott, hogy az országos átlagot bizonyos kultúráknál – például olajosoknál – bő 30%-kal meghaladjuk, úgy, hogy csak 20 aranykoronás földeken gazdálkodunk.  A nagyon jól elvégzett precíz szakmai munka mellett nagyon nagy jelentősége van, hogy mi tudunk szerves trágyát is használni, mivel szarvasmarhát is tartunk, illetve sokat köszönhetünk a Phylazonit baktériumtrágyának is.

− Miért döntöttek a Phylazonit mellett? 

− Már a kezdetektől, 2008-tól partnerek lettünk. Gépipari végezettségemnek, műszaki beállítottságomnak köszönhetően mi voltunk az országban az elsők, akik a vetőárokba a mag mellé csöpögtettük a Phylazonit Talajoltót. Mi nem kipróbáltuk, hanem elhatároztuk, hogy használni fogjuk ezt a készítményt. Az ok, hogy akkoriban nem rendelkeztünk a szerves trágya kihordásához megfelelő műszaki ellátottsággal, illetve nem is volt még akkora az állományunk, amennyi trágya kellett volna, így a területünk egy részére nem tudtunk szerves trágyát kijuttatni. Úgy gondoltuk, hogy mindenképp trágyázni kell ezeket a részeket is, hiszen az elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy a talajélet „nulla” volt. Növényvédelmi előadáson voltam, mikor egy reklámszóróanyagot láttam a termékről. Felhívtam a képviselőt, tudtam, hogy a mi nagyon rossz állapotban lévő talajainknak pont ez kell.  Akkoriban még csak a talajoltó készítményük állt rendelkezésre, mára már több mindent használunk tőlük.

− Ezek szerint egyből bevált a Phylazonit Talajoltó? Melyik terméket használják még?

− Még abban az évben csináltunk egy mintatáblát, ekkor még a talajoltó kijuttatása kipermetezéssel történt, ez nem vezetett eredményre. Tudtam, hogy nem a termék a problémás, hanem a kijuttatást, a technológiát kell átgondolni. Még azon a télen becsöveztem a vetőgépeinket, a tárcsára pedig felszereltük egy 1000 literes tartályt, az már a tárcsa előtt közvetlenül permetezte ki a készítményt. Ez jó megoldásnak bizonyult az őszi szárbontáshoz is.  A Phylazonit Tarlóbontó baktériumkészítményt azóta használjuk, mióta a fiam, Félix ide jött dolgozni. Szemes kukorica után hatalmas szártömeget kell kezelnünk, ám a tarlóbontónak köszönhetően abszolút nem látható maradvány, ráadásul a búza, ami követi a vetésforgóban: gyönyörű.

Szóval, mi voltunk az elsők, akik a Phylazonit Talajoltót a vetőágyba csöpögtetve juttattuk ki, és ezt a technológiát javasoltuk a cégnek is. A készítményeket rendszeresen alkalmazzuk, minden talajunk minden évben immár 12 éve Phylazonittal kezelt.

− Ismertetne egy-két adatot?

Ha azt nézzük, hogy az országos átlag repcében 2,9-3,1 t, akkor büszkén mondhatom, hogy nekünk azért a 4 tonna megvolt, sőt, két éve a 4,5 tonnát is elértük! 12 év tapasztalata után biztosan állítom, már 1-2 év alatt látható a Phylazonit talajbaktérium pozitív hatása. Természetesen folyamatosan fejlesztettük a technológiánkat is. Amióta a fiam átvette a növénytermesztést, több beruházást végrehajtottunk, és áttértünk a szántás nélküli talajművelésre.

− Hogyan hat a növénytermesztésük sikere az állattenyésztésükre?

Az állattenyésztési ágazat már évtizedek óta nem lenne, ha a növénytermesztésünk nem bizonyulna ilyen sikeresnek. Két éve van egy jó szakemberünk, aki a párjával együtt magas szakmai színvonalon látja el a tenyésztési, telepvezetési feladatokat. Eközben itt is komoly fejlesztésekbe fogtunk. Érkezik 70 darab vemhes üsző, és nagyon örülök, hogy a múlt hónapban átvettük az első helyet a megye tejtermelésében. Olyan szinten sikerült szakmailag rendbe tenni a tejelőszarvasmarha-tartásunkat, hogy eddig örültünk, ha megtartjuk, most azonban már fejlesztünk: a 300 fölötti állomány, jövő év végére pedig a 400-as létszám a cél.

− Milyen pozitív hatásokat tapasztaltak a termőföldjeiken, mióta használják a Phylazonitot? 

− Többek között javult a vízgazdálkodásunk, a talajélet, megjelentek a giliszták – vette át a szót Bircsák Félix. – Mindez köszönhető annak is, hogy a talajbaktériumok alkalmazása mellett elhagytuk a szántást, és a forgatás nélküli talajművelés összefonódott a mulcstechnológiával. Ez így komplexen adta meg a pozitív irányt. Ami még nagyon érezhető, hogy az üzemanyag-felhasználásunk jelentősen csökkent. És nem utolsósorban a szerves trágya bekeverésével egy időben Phylazonitot is kijuttatunk. Csak a tavaszi kapás növények alá tesszük ki, még ősszel vagy az előző nyár végén. A foszfor, kálium alaptrágyákat ezeken a területeken teljesen el is kellett hagyni. Nos, hogy mennyire ragyogóan működik együtt a két trágya, azt a napraforgótábla mutatja, amelynek mindenki a csodájára jár. Most először ősszel adtunk neki szerves trágyát, majd idén tavasszal a talajoltóval megspékelve egy csodálatos napraforgóképet láthatunk. Szó szerint elveszünk benne. De beszéljenek a fotók helyettem!

− Próbáltak még egyéb Phylazonit-terméket?

− Igen. Az Energia Humint és az Energia Pluszt napraforgó- és gabonatáblában használtuk. Eddig minden a „nagykönyv” szerint halad, de csak ősszel, a betakarításkor lesznek kézzelfogható eredményeink. Találgatni nem szeretnék, majd a mázsa dönt! A talajoltó és a tarlóbontó mellett a Phylazonit Talajregenerálót is beépítettük már a rendszerünkbe, amivel a Sclerotium gombákat tudjuk normál szinten tartani. Folyamatosan kísérletezgetünk, befogadóak vagyunk és innovatívak. A fejlődés nem állhat meg. Várjuk az újabb Phylazonit-fejlesztéseket!

Köszönöm a beszélgetést! További sok sikert kívánok Önöknek!

További hírek, érdekességek, képek, csak egy kattintásra:  FACEBOOK      INSTAGRAM