Bezárás

„A csapatra vagyok a legbüszkébb”

Írta: - 2018 február 02.

Japán attitűdre voltam felkészülve a riportra menet. Ehhez képest büszke nosztalgiázásba, szakmázásba, leginkább egy élő emlékkönyvbe csöppentem, mikor Wirth Lászlóval és Dobos Judittal ültem le a SUMI AGRO Hungary Kft. mögött álló negyed évszázadról beszélgetni.


Ünnepi pillanat a 25. születésnapon

Induljunk a kályhától

Már a 70-es évek második fele óta találkozhattunk japán növényvédő szerekkel, akkoriban kezdte nálunk (és több más európai országban) is a működését a japán SUMITOMO Kereskedőház. Több szigetországi gyártó termékét képviselve, kezdetben 5-6 termékkel, majd egy évtizeddel később már a legnagyobb vezető japán növényvédőszer-gyártók egész széles portfólióját felállítva. – A rendszerváltáskor már közel kéttucat termékünk volt, az elsők között szerepelt például a tiofanát-metil hatóanyagú Topsin gombaölő szer, ami az idén már 40 éves fennállását ünnepli Magyarországon, – emlékszik vissza a kezdetekre Wirth László ügyvezető. Pedig ez a szer maga a történelem, különösen most, a hatóanyag-kivonások idején, mikor a rendelkezésünkre álló szerek között még ott van a korábbról is jól ismert, már csak egy termékben rejlő hatásmechanizmus továbbra is a termelők legnagyobb megelégedésére.

A történet ott kerekedett ki igazán, amikor a japán tulajdonos (inkább a szakmai vezetőség) hallgatott a jó szóra, azaz jelen esetben a magyar kérésre: önálló vállalatként szeretnék folytatni tevékenységüket. Így is történt, 1992 októberében meglehetős önállósággal és persze felelősséggel elindultunk, mint a SUMITOMO Corporation első Japánon kívüli agrokémiai vállalata.

Miért pont én, miért pont itt?

Mai kételkedő énünk egyből visszakérdezne: miért pont nekünk ne sikerülne. Beszélgetőtársaim, akik már korábban a vállalathoz kerültek (és azóta is együtt dolgoznak), a gazdasági változások, a rendszerváltás szelén egészen másképp élték meg mindezt. Kihívás lehetett a javából, mikor az új alapokon, szinte önállóan kellett felépíteni a működőképes céget, a tevékenységbe még bele kellett férnie a gyártásnak, a forgalmazásnak, a pénzügyi működtetésnek és a területi mérnök-üzletkötő munkának is. Mi volt a mozgatórugó? – „Kinyílt a piac, az a gazdasági környezet mindenkit inspirált, sőt a földtulajdoni-viszonyok is átalakultak, szabaddá váltak a piacok, tehát gyorsan rádöbbentünk, hogy ha meg akarjuk tartani piaci pozíciónkat, lépnünk kell” – emlékszik vissza, szinte egymás szavába vágva a két vezető.

Ehhez azért a japán anyacég hozzáállása is kellett, ugyanis teljes szabadkezet adtak a még kis létszámú magyar csapatnak: itt kellett kitalálni az országra igazított szervezeti struktúrát, az üzleti filozófiát, a termékek megjelenését, sőt, a cég arculatát is. Mi ez, ha nem kihívás!

„Beletanultunk, belejöttünk”

Az események felgyorsultak, így lett a hazai képviselet egyik feladata a központi európai vámszabad-terület irányítás is. Már innen kellett ellátni a környező országokat, közben koordinálni a gyártást, kicsomagolást vagy a megrendelőkhöz a kiszállítást. Bele kellett ebbe tanulni, saját bőrünkön kellett megtanulni, mi a különbség a hazai fuvarozás és a nemzetközi szállítmányozás között, ahogy Dobos Judit is fogalmazott: „egészen másképp zajlott, mint ahogy azt mi itthonról gondoltuk.”

A magyarországi üzleti modell sikeresnek bizonyult, hamarosan a környező országok is kedvet kaptak és pár éven belül kialakult az európai cégcsoport, először a lengyel, majd a francia, román, ukrán, bulgár vállalat alakult meg. Mára 10 európai országban dolgoznak, sőt már más kontinenseken (Közép- és Latin-Amerikában, Ázsiában) is működnek önálló vállalatok.

– Közben a központ (SUMI AGRO Europe) átkerült Londonba, ahol az adminisztráción túl már komoly fejlesztési munka is zajlik – mesélik már a jelen eseményeit, és látom, hogy a fejlesztési munkára személyesen is büszkék.

Nem tudtam kihagyni a magyar mentalitású feltételezésemet: ha mi találtuk ki a struktúrát, mi lehettünk az úttörők, akkor a környező országokban a többiek tőlünk vették a mintát, tőlünk tanultak? A választ hallva szinte a kérdést is megbántam, hiszen olyan kézenfekvő volt. – A mi feladatunk más volt, a szakmai képviselettel, a kísérletekkel, az engedélyezésekkel voltunk elfoglalva. a munkánkkal. Ha kérdeztek, persze válaszoltunk, segítettünk, akár találkoztunk is. De mindenki végezte a saját dolgát. Nyilván vettek át ötletet, de gondolom, azt ők is a saját környezetükre adaptálták.

Más szelek fújnak

Talán koruk, és persze a hatékonyabb marketing és üzleti fellépés elvárása lett az egységes arculat, közös név, logó vagy épp design. A SUMI AGRO 2010-ben hozta meg ezt a döntést. Azóta új szelek fújnak, nemcsak a külcsínben, hanem az üzletpolitikában is. A bővítési szándék maradt, most épp a balkán országokon a sor, de értékesítésben is stílust váltott a vállalat, a disztribúciós tevékenységből is ki kívánja venni a részét. A legszembetűnőbb változás azonban mégis a portfólióban van, ugyanis egy évvel ezelőtt egy jelentős spanyol bionövényvédő-szer- és biostimulátor-gyártó vállalat megvásárlásával a SUMI AGRO a bioszemléletet is követi, ezzel is arra törekszik, hogy minél jobban kielégítse a szakmai igényeket, ráadásul minél kisebb környezeti terheléssel érje el azt a bizonyos nagyobb hatékonyságot. – Nem volt ez váratlan, megéltünk mi már sok mindent.


Dobos Judit és Wirth László, ezúttal ünneplés közben

Emlékezzünk csak vissza, mikor a 80-as évektől vagy másfél évtizeden át a Bacillus thuringiensis alapú készítményekkel értünk el eredményeket. Milyen sikertörténet volt az! – És jegyezzük meg gyorsan, hogy ez óriási szakmai siker is volt, hisz a kezdetekben csak kukoricamolyra és erdészeti kártevőkre volt engedélye a készítménynek, de számos más kultúrában is kipróbálták és bevezették.

Dobos Judit

– A cég megalakulása óta itt dolgozom, amikor a SUMITOMO-nál fejlesztésre került sor, akkoriban jöttem szakmai segítségnek. Egy kutatóintézetet hagytam ott ezért a munkáért, de egyáltalán nem bántam meg. Ahogy a feladataim bővültek, úgy specializálódott a munkám. Hivatalosan most marketing manager a beosztásom, én felelek a cég arculatáért, ami a prospektusok, a katalógusok, a televíziós kampányok vagy rendezvényeink megtervezését jelenti. De szerencsés helyzetben vagyok, mert csapatban dolgozunk, az ötlet lehet, hogy az enyém, de a döntés és a kivitelezés már több ember keze munkáját dicséri – ami elég szerényen hangzott, mert rögtön kiderült a beszélgetésből, hogy van még pár feladat Judit vállán. Azok, amiket ő „csak” nem behatárolható feladatoknak nevez: pl. a nemzetközi szállítás, a veszélyes áruk besorolása, a szakértőkkel való kommunikáció, a vállalati IT, a honlap-készítés, az internet, a facebook, stb. – A legbüszkébb a vállalati háttérre, magára az arculatra vagyok – foglalta össze egy mondatban a legsikeresebb eredményeit.

Wirth László

– A pályámat 1985-ben kezdtem, az első öt évet a Kőbányai Gyógyszeráru Gyárban dolgoztam növényvédelmi fejlesztőként, majd 1990 januárjában csatlakoztam a SUMITOMO budapesti irodájához.

Idővel kereskedelmi igazgatóként dolgoztam, majd 10 éve ügyvezetőként irányítom a céget. Hogy mire vagyok a legbüszkébb? Egyértelmű: a csapatunkra. Ugyan csak 22-en vagyunk, amiből 10-en tudnak területen „szakmázni”, de ezzel a kis gárdával az elmúlt 7 évben megháromszoroztuk a forgalmunkat. Nagyratörő terveink vannak a jövőre is, amihez továbbra is ingergazdag környezetre, kreativitásra, és most már tényleg nagyobb létszámra lesz szükségünk.

„Mással voltuk elfoglalva. A munkánkkal.” Ez a mondat még sokáig vissza fog csengeni, ebben biztos vagyok, mint ahogy abban is, hogy ez a csapat még sokra, még ennél is többre hivatott.

Sándor Ildikó