A gazda ámul, a vevő fizet: ki nyer a brutális árakon?

Tény, hogy az időjárás és a járvány is hatott a gyümölcspiacra, de elsősorban a piaci harc következménye az eldurvuló árak. Egy biztos, a vevő ritkán jár jól – ha nem francia…

 

Kiló körtét ezresért…?

7-800 forintos almáról is hallani a főváros környékén, 900 forintos körtéről, 5-600 forintos szőlőről. Miközben az átlagos élelmiszerár-emelkedés a nyár második felére majdnem 8%-ot produkált, addig a friss gyümölcsök árában akár 50%-os(!) emelkedés is tapasztalható. Mi a fene folyik itt?

 

 

Írd ki, mennyiért vetted!

– A piac sokkal összetettebb annál, mint hogy egy szereplőre vagy szektorra rámutatva megmondhassuk, hol szabadulnak el az árak. Kétségtelenül egy átlagos 35-45 százalékos kereskedelmi árrés volna az, ami tisztes jövedelmet biztosítana a termelő és a felvásárló között, és akkor a fogyasztók is elérhetőbb áron jutnának a termékhez. Ugyanakkor tény, hogy például egy áruházláncnak egy sor olyan költsége merül fel az értékesítésig, ami növeli az árakat: a versenyhelyzet, a veszteség, az előírások betartása… – vázolja Ledó Ferenc. A FruitVeb ágazati szakmaközi szervezet elnöke szerint a friss termékek esetében a felvásárló tudatában van a gazdák kiszolgáltatottságának, hiszen egy barackot, málnát, paradicsomot vagy uborkát nem lehet sokáig tárolni: el kell adni „bármilyen” áron. – Sokat segítene és tisztázná a viszonyokat a fogyasztók tájékoztatása – teszi hozzá sokat sejtetően a szakember. Franciaországban ugyanis a fogyasztói ár mellett a kereskedelmi egységben fel kell tüntetni a beszerzési árat is…

 

Ne fogd a nyuszira!

Ennek lenne visszhangja Magyarországon is a vevők körében. Vári Attila, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója szerint ugyanis előfordul, hogy az idén a termelőtől 200 forint plusz áfáért átvett étkezi almát átlagosan már 700 forintért teszik ki a polcra. Ez már nem 40, hanem akár több száz százalékos árrés (ha az áfával is kalkulálunk). A szakember szerint erre nem magyarázat az időjárás. Arra azonban sajnos igen, hogy a fagyok, özönvízszerű esőzések, a terméskiesés is növelték az árakat. Emellett a vendégmunkások elmaradása és az inputanyagok is gyarapították a költségeket.

 

 

Szedd magad, ahol lehet!

A piaci küzdelmek és magatartás tisztulása persze termelői oldalon is napirenden van (kellene, hogy legyen). Köztudott, sok termelő intézményesen arra utazik, hogy a termőföld mellől adja el a terményét – akár dinnyéről, akár paradicsomról vagy más zöldségekről-gyümölcsökről van szó. Számla nélkül, logisztikai költségeket megspórolva nyilván olyan haszonra, versenyelőnyre tehetnek így szert, ami a szigorúbban ellenőrzött viszonteladóknál már nem hozzáférhető. Egy biztos: az a vásárló, aki nem például Szedd magad!-akcióban vagy feketén vásárol, az általában ritkán jár jól, amikor szezonális zöldséget-gyümölcsöt vásárol…

agrár agrárium árak árrés drágulás friss gyümölcs mezőgazdaság zöldség