A gyöngytyúk kiváló rovarirtó és házőrző

A gyöngytyúk rendkívül éber madár, kiváló házőrző. Emellett feleszi kertünkben és udvarunkban a rovarokat. Persze akad néhány kellemetlenebb tulajdonsága is, de hát valamit valamiért.

A gyöngytyúk az egyetlen hagyományos házi baromfifajunk, amely Afrikából származik. Magyarországon a 13. században már jelen volt, elsősorban a kolostorok és a főúri vadaskertek tartották díszmadárként. A paraszti gazdaságokban a 19. század végén terjedt el, elsősorban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon.

A gyöngytyúk feltűnő, szép küllemű baromfi. Az apró, fejükön lévő sisak a kakasoknál nagyobb méretű. Kétoldali állebenyük fehér, vöröses szélekkel. Tollazatuk általában kékesszürke fehér, apró pöttyökkel.

Amennyiben a kertünket vagy udvarunkat rovarok és bogarak lepik el, akkor a gyöngytyúkok jó szolgálatot tehetnek. Szinte semmit nem kímélnek, ami eléjük mászik vagy röppen.

A gyöngytyúkok mellett nehéz úgy elmenni, hogy ne „szóljanak” erről gazdájuknak: jóval azelőtt jelzik egy vendég érkezését, hogy az a portához érne, olvasható az AGRÁRoldal honlapján. Sok ember konkrétan fél is a gyöngytyúkoktól: habár nem feltétlenül agresszív állatok, a kéretlen behatolók talán kétszer is meggondolják legközelebb, hogy érdemes-e bemerészkedni közéjük.

A gyöngytyúkok nem csupán a vendégek közeledtét érzik meg, de az esetleges ragadozókét is. A vidéken élők baromfiállományát olykor megritkíthatja néhány szárnyas ragadozó, de a gyöngytyúkok ezek közeledtét már messziről megérzik és jelzik. A gyöngytyúkok rámenősebbek a házi tyúkoknál, s szigorúan bánnak a többiekkel, még „békeidőkben” is. Ez azonban minimális ár védelmükért cserébe.

A gyöngytyúkok maguk is jól megvannak, és etetni is leginkább akkor kell őket, amikor a hűvösebb hónapokban eltűnnek a rovarok. Természetesen azonban érdemes mindig tápot és vizet biztosítani nekik, hogy tudják, hogy hová kell hazatérniük portyázásaik után. A gyöngytyúkoknak saját ólra sincs szükségük, mert elvannak egy tetőn vagy fán is, de persze nem árt, ha van egy fix búvóhelyük, ahová rossz időben behúzódhatnak. Viszont tényleg bárhol elalszanak, ahol kedvük tartja. Csak biztosítani kell számukra, hogy a porta egy kellemes, biztonságos hely legyen számukra, ahol mindig kedvükre ehetnek: ekkor biztosak lehetünk abban, hogy nem kóborolnak messzire.