fbpx

A hatékony permetezés az alkalmazástechnika tükrében és még sok más… 8. rész

Írta: Szerkesztőség - 2019 augusztus 05.

Amikor ezek a sorok íródnak, javában tart a gabonafélék és más korán érő termények betakarítása a szántóföldön. Az aktuális gyümölcs betakarítás is folyik, már amit meghagyott a helyenként intenzív jégveréssel kísért özönvízszerű esőzés…

Szántóföldön már kevesebb a növényvédelmi teendő, de ha van, akkor azt nagyon célirányosan, hatékonyan (pl. belógatószárral) kell elvégezni. Népi bölcsesség, hogy az augusztus a trágyakihordás, trágyázás, tarlókezelés időszaka. Ilyenkor szokás az országosan elterjedt talajbaktériumok kijuttatása is, megfelelő permetező adapterekkel. Ezekről a következő cikkben szólunk részletesebben. A továbbiakban általánosabb és egyedi kijuttatási módokkal foglalkozunk mind ültetvényben, mind szántóföldön.

Növényállomány permetezése

A növényállomány kezelésénél a célfelület jellemzői, szórófejektől való távolsága igen eltérők. Az eltérő kultúrák a permetezőgépekkel szemben konstrukciós, permetezéstechnikai szempontból különböző követelményeket támasztanak. Jó permetfedést csak megfelelően megválasztott géptípus, beállítás, és szakszerű alkalmazás esetén érhetünk el. A hagyományos technológiáknál azonban a kijuttatás során jelentős (20-40%-os) veszteségek lépnek fel. A veszteségek csökkentésére több környezetkímélő, költség- és vegyszertakarékos eljárást fejlesztettek ki, melyek bevezetésének alapvető feltétele a cseppképzési mód helyes megválasztása, a lerakódási feltételek, valamint az üzemeltetési feltételek javítása.


Szőlő kezelése alagútpermetezővel

Szőlő- és gyümölcsültetvényekben a veszteségek egyik oka az, hogy a kezelt ültetvényekben általában nem egybefüggő és egyenletes a lombozat. A telepítési mód sajátosságai, a növényzet eltérő fejlettsége, tőhiányok miatt a folyamatos permetezésnél a permet jelentős része a talajra hullik, a többi elsodródik, elpárolog. Az elsodródás és a permetveszteségek radikális mérséklését teszik lehetővé az alagútpermetezők. Az egy vagy kétsoros gépeken a lombozatot burkoló elemekkel veszik körül, és ezek alatt történik a permetezés. A növényzetet elkerülő cseppek a burkoló felületen rakódnak le. A lecsapódott permetlé a lemezek alján lévő edényekben gyűlik össze, majd szűrés után visszakerül a gép tartályába. Kifejlett lombozatnál a visszanyert arány 20-30%, kisebb lombnál jóval nagyobb megtakarítás is elérhető. Előnye még, hogy a hagyományos eljárásoknál nagyobb, 4-5 m/s szélsebesség mellett is elvégezhető a permetezés.

A térszóráskor fellépő jelenség, a vakszórás elkerülésére fejlesztették ki a növényérzékelő ültetvény-permetezőgépeket. A vakszórás jellemző esete fiatal gyümölcsfák permetezése, amikor a gép a két fa között a levegőbe permetez. Az infravörös vagy ultrahangos érzékelőkkel működő rendszerek a szórófejek magasságában érzékelik a lombozatot, illetve annak hiányát, és ennek függ-vényében nyitják, illetve zárják a szórófejeket, így csak ott történik permetszórás, ahol ténylegesen van lombozat. A permetlé-megtakarítás fiatal ültetvényekben vagy a tavaszi első permetezéseknél 30-50%, összefüggő lombozat kezelésénél 5-20%. A berendezések alkalmazása a területteljesítmény 10-15%-os növelését eredményezheti. A növényérzékelő berendezések elterjedését elősegítheti, hogy nemcsak új, hanem használt gépekre utólag is felszerelhetők. A növényfelismerő rendszerek jelenlegi fejlesztési iránya a lombozat vastagságát érzékelő rendszerek kialakítása. A berendezés alkalmazásával lehetővé válik az ültetvény lombozatának megfelelően az adott magasságban, a működő fúvókák számának automatikus változtatásával a szükséges lémennyiség biztosítása.

A hagyományos ültetvénypermetezőknél a szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően kell irányítani úgy, hogy a lombozat belsejébe és felső részére is elegendő mennyiségű hatóanyag jusson. Ehhez vertikális eloszlásmérőpadot alkalmazunk, amely lehetővé teszi, hogy az egyes permetezőgép-típusok beállítási lehetőségeit a megkívánt eloszlási forma függvényében megállapíthassuk, értékelhessük.

Szántóföldi permetezőgépek hasonló konstrukciós követelménye a keretmagasság állíthatósága az állománypermetezés céljára szolgáló gépeknél 0,5-1,7 m között. A vegyszer-megtakarítás és környezetterhelés csökkentésére fejlesztették ki a szélarányos cseppképzési rendszert az aktív injektoros – a levegőt nyomással a permetező fúvókatestbe juttató – eljárás felhasználásával. A permetezőgépen kanalas szélsebességmérőt helyeznek el, innen az információ számítógépbe kerül, amely a mért adatok alapján meghatározza az elsodródás elkerülésére alkalmas cseppméretet, és ennek megfelelően ad parancsot a permetlé és a levegő nyomásának beállítására. A rendszer előnye, hogy közel állandó cseppméret biztosítható széles dózis- és sebességtartományban, a permetlé dózisa 100-200 l/ha-ra csökkenthető, a védekezés 4-5 m/s szélsebességnél is biztonságos.

Az elsodródás csökkentésének hatékony módja a cseppméret növelése, az ún. légbeszívásos fúvókák alkalmazásával, melyeknek ma már számos változatát fejlesztették ki. Az állományba való jobb behatolást, nagyobb és egyenletesebb permetfedettséget tesznek lehetővé a kettős lapossugarú fúvókák, amelyek szórásszöge legelterjedtebben 2×110°-os, de lehet akár 2×120°-os is.

A mechanikus cseppképzésű, forgótárcsás szórófejekkel egyenletesebb cseppeloszlás, kisebb cseppméretek, így vegyszertakarékosság érhető el, ugyanakkor rosszabb a cseppek penetrációja, nő az elsodródásveszély, kedvezőtlenebb a keresztirányú szóráskép. A Pannon egyetem Agrárműszaki Tanszékén vizsgált szórófejek esetében a hidraulikus cseppképzésnél szűkebb csepptartományt kaptunk, a cseppek térfogatának 80%-a a 90-120 μm közötti mérettartományba esett. Ezek a jellemzők általában kedvezők egy környezetkímélő technológia megválasztása szempontjából. A 100μm alatti cseppek térfogataránya 17% volt, ez az elsodródásra hajlamos nagyobb hatóanyagarányt mutatja.

Jelentős veszteségcsökkentés érhető el a permetezőszer elektrosztatikus feltöltésével, mellyel elsősorban a kisméretű cseppek elsodródása csökkenthető. Az elektrosztatikus feltöltés általában 20–70 kV feszültséggel történik. Többnyire két technikai megoldás alkalmazható: a korona-, illetve a kontakt feltöltés. Koronafeltöltésnél szórófejenként egy-egy elektróda ionizálja a teret, a kilépő permetlésugarat. Ha pl. a cseppek pozitív töltést kapnak, a lerakódás az ellentétes (negatív) töltésű növényzeten hatékonyabb lesz. Kontakt feltöltésnél a szórófejben vagy a permetlévezetékben – az azt körülvevő elektróda révén – közvetlen folyadékfeltöltés történik. Hátránya, hogy a rendszert szigetelni kell a környezettől.

Légbeszívásos, kettős lapossugarú fúvóka

A szántóföldi kultúrák védelménél eredményesen alkalmazott légzsákos permetezésnél nagy teljesítményű axiálventillátor nyomja a levegőt a szórófejek felett elhelyezett tömlőbe, a kilépő légáram a cseppeket a célfelületre szállítja, így azok az alacsonyan elhelyezkedő felületeket és a levelek alsó oldalát is elérik. Szabályozott a levegő mennyisége, sebessége és iránya, így 5-6 m/s szélsebesség mellett is megfelelően lehet védekezni. A légrásegítéses technológia másik változata a légszekrényes szórószerkezet. A levegő lemezből készült zárt térben jut a fúvókák fölött egy vagy két sorban elhelyezett kilépőnyílásokhoz, amelyek méretének csökkentésével és sűrűbb elhelyezésükkel a kiáramló levegő eloszlása a szórókeret teljes szélességében egyenletesebb. A szórószerkezet jobb behatoló képességet biztosít, a két oldalról kiáramló levegő eredményesebben védi a permetcseppeket az elsodródástól. Az elsodródás mérséklésére kialakítottak burkoló elemekkel ellátott szántóföldi szórószerkezeteket is. A szórófejek síkja előtt elhelyezett burkoló elemek kezelés közben árnyékolják a permetfüggönyt, ezen kívül elfektetik a növényeket, ezáltal sokkal kevesebb permetlé kerül a talajra, a védekezés kevésbé veszteséges.

Az ún. kenőgépek nem cseppképzéssel dolgoznak, hanem a permetlével átitatott kanóc, félig áteresztő falú tömlő-, henger- vagy kefeelemekkel a permetlét (nagy koncentráció mellett) a célfelületre kenik. Nem szélérzékeny, víztakarékos eljárás, egyes esetekben 50-80%-os vegyszer-megtakarítás is elérhető vele.

Sávos permetezés a kapásnövények gyomirtására alkalmas megoldás, ami mechanikai gyomirtással is kombinálható. A sávpermetezésnél alacsony fúvóka-elrendezés alkalmazható, mely jelentősen csökkenti a permet cseppek elsodródását.


Állománykezelésre szolgáló, védőernyős szórószerkezet


Háromszintes belógatószár

A sáv szélessége a szórófej magasságával és a szórófej elfordításával szabályozható. A növénysorok sávos kezelése vegetáció közben is lehetséges levél alá permetezéssel, ilyenkor legtöbbször védőernyőt alkalmaznak. Az alacsony, védőernyő alatti szórófej-elrendezés és a kis nyomás nagymértékben csökkenti az elsodródás veszélyét. A kultúrnövény sorok sávos kezelésére vegetáció közben is lehetőség van. Ekkor szenzorvezérelt levél alá permetezést alkalmaznak. Ebben az esetben célszerű aszimmetrikus szórófejet (pl. OC fúvóka) és levélterelő (védő) ernyőt alkalmazni. Az alacsony, védőernyő alatti szórófej elrendezés és a kis nyomás (1,5-4 bar) nagymértékben csökkenti a vegyszer veszteséget és növeli a védekezés hatékonyságát. Jelentősen javítható a vegyszeradagolás egyenletessége, ha a permetezőgép szórókeretén két vezeték van kiépítve, és cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez (DUS, By Pass). Ezzel a megoldással a kívánt üzemi nyomás a szórófejeknél állandóan jelen van, tehát bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlémennyiség kerül kiszórásra. Ellenkező esetben ott, ahol a permetezőgép elindul, a kezelés még nem történik meg, majd a táblán befelé haladva fokozatosan egyre eredményesebb a beavatkozás. A cirkulációs rendszer lehetővé teszi ennek a tábla széli hibának a kiküszöbölését. Kanyarodáskor a szórókeret külső, középső és belső szakasza másmás íven, és emiatt különböző kerületi sebességgel halad. Ezt a problémát küszöböli ki az ívkompenzációs szabályzás, ami kanyarokban automatikusan a belső íven kisebb, a külső íven pedig nagyobb fúvókát kapcsol be, ezzel a keresztirányú szórásegyenletességet és azonos l/ha értéket tudunk biztosítani.

A következő számban a korábban említett talajbaktérium kijuttatókról szóló ismertetésen kívül még tervezzük a Farmcenter Kft. által kifejlesztett rugós kivitelű három szintes belógatószár részletesebb bemutatását üzemi munkák tapasztalatai alapján.

Ez nem vicc!

A valóságnál nincsen szomorúan viccesebb saját tapasztalat, amikor a figyelmeztetés ellenére sem fogadjuk meg a jó tanácsot. Rohanva érkezik egy ügyfél a permetezéstechnikai céghez:

– Sürgősen kéne 1 db membrán a szivattyúmhoz, mert biztosan kiszakadt, és habzik a permetlé az olajtól, illetve az olajtartályból is jön ki a permetlé.

– Milyen típusú a szivattyú?

– Itt van a fotó róla, 6 membrános lehet,

Megtörténik a szivattyú beazonosítása, az egy darab membrán átadva. De óvatos figyelmeztetésként elhangzik, hogy jobb lenne egyszerre cserélni az összes membránt, mert hamarosan a többi is sorban ki fog hasadni, így többszörös szerelési gyakorlatot fognak tartani.

A válasz az, hogy félig van a gép permetlével és sietni kell, mert szolgáltatnak, és már várják máshol.

Este telefon az ügyféltől, hogy még két membránért jönnek, mert az is tönkrement.

A harmadik találkozásnál már visznek 6 db membránt, és megjegyzik, hogy most már rekordidő alatt tudják szét- és összeszerelni a szivattyút…

Epilógus: A jó pap is holtig tanul, de igyekszik nem a saját kárán. Sajnos, itt ez a figyelmeztetés ellenére sem így történt.

Huszár Jenő – Dr. Pályi Béla