Ezúton szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének és Mocz Andrásnak, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnökének podcast beszélgetését a hazai magánerdő-gazdálkodás helyzetéről.
A beszélgetés során elhangzott:
- Magyarország területének 20,8%-át, a hazai termőföld negyedét borítja erdő. A trianoni szerződéssel Magyarország erdőinek 80%-át elvesztette, hazánk jelenlegi területének csak 12%-át adta erdő, azóta ezt közel a duplájára sikerült emelni. A Nemzeti Erdőprogramban 27% a kitűzött cél.
- Az erdőgazdálkodás a magyar gazdaságból mindössze 0,2%-kal részesedik, de jelentősége ennél jóval nagyobb, hiszen az erdő – gazdasági szerepe mellett – védelmi és közjóléti funkciókat is betölt.
- A hazai erdőterület 56%-a állami, 43%-a magán, 1%-a pedig közösségi tulajdonban van. Az állami erdőket 22 állami gazdaság kezeli, a magánerdő-gazdálkodásban több mint félmillió tulajdonost tartanak nyilván, és 38-45 ezer között változik az erdőgazdálkodók száma. Magántulajdonba a nagy tömbök perifériáján elhelyezkedő erdők kerültek, a fafaj-összetételük kedvezőtlenebb az állami erőkénél.
- Az állami erdőknek gyakorlatilag a teljes területén gazdálkodnak, a magánerdők esetében viszont van 200 ezer hektár rendezetlen gazdálkodói jogviszonyú erdő, ez a hazai erdőterület 10%-át jelenti.
- A klímaváltozás az erdőgazdálkodást is érinti, a zónák eltolódnak, emiatt változik a fafaj-összetétel. A klímaváltozás kapcsán fontos megjegyezni, hogy a kitermelt fa fele ipari faként hasznosul, így az akár évszázadokig megköti a szenet.
- A koronavírus-járvány úgy érte az ágazatot, hogy annak helyzete egyébként sem volt kedvező. Az enyhe téli időjárás miatt nem fogyott a tűzifa, a hazai és külföldi bútorgyártók visszamondták megrendeléseiket vagy fizetési haladékot kértek.
- A fakitermelő, erdőápoló vállalkozások tőkeszegények, többen befejezhetik tevékenységüket, és azt nehéz lesz újraindítani. A többi ágazathoz képest lassabb kilábalásra lehet számítani. Ha a tisztítások, ápolások elmaradnak, az hosszú távon negatív hatással lesz az erdőállományra.
- Az erdőgazdálkodás több mint 20 ezer embert foglalkoztat, 70 százalékuk alacsonyan képzett munkaerő, számukra sok térségben egyedül csak az erdőgazdálkodás nyújt megélhetést. Az ágazatban dolgozó felkészült, speciális szaktudást igénylő dolgozókat – főleg a fakitermelőket – munka híján elcsábíthatják külföldre.
- Kivezetik a megbízásos szerződéseket, megszülettek azok a rendeletek, amelyek 2021. december 31-ig lehetővé teszik az átalakulást.
- Az erdőgazdálkodók helyzetének javítása érdekében fontos lenne a lakosság ösztönzése az előrehozott tűzifa-vásárlásra, illetve a tűzifa hasznosítása helyi fűtőművekben, valamint a pályázati források, támogatások gyors kifizetése.
- Az ipari fa közel fele – rönkként – külföldön talál vevőre. Fejleszteni kellene – az erdőgazdálkodók összefogásával – a hazai feldolgozóipart, ez számottevően csökkentené a kiszolgáltatottságunkat, és nagyobb hozzáadott értékű terméket exportálhatnánk.
Facebook: https://www.facebook.com/gyorffybalazshivatalosoldala/posts/254057525969066
Spotify: https://open.spotify.com/episode/18hjDi9SbHJpc4FGYv53rl?si=U3nT779-QgOWOYkPHvftjQ
Forrás: NAK
