A hazai mezőgépgyártás jövője

Írta: Szerkesztőség - 2013 április 17.
A szakmai program színvonalát emelte az a tény, hogy első alkalommal került átadásra „Az év magyar mezőgépe innovációs díj”. Az innovációs díjat a Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztálya és a Magyar Mezőgazdaság Kft. alapította a hazai mezőgépipar fejlesztési eredményeinek elismerésére.
A díj évente egyszer a legrangosabb mezőgazdasági gépkiállításon kerül odaítélésre és átadásra.
Az ünnepélyes díjátadás tehát jól illeszkedett a „Hazai mezőgépgyártás jövője” c. konferencia programjába, annak ünnepélyes megnyitásaként.
A kiállításon résztvevő 28 hazai gépgyártó újdonságaiból került kiválasztásra az elismerésben részesülő díjazott termék.
A kiválasztást meghatározott kritériumok alapján a mezőgépgyártó szakmában a kutatásfejlesztés, és a gyakorlatban elismert szakemberekből álló hattagú bíráló bizottság első körben 10, majd 3 termékre szűkítette az értékelésben maradt géptípusokat.
A Linamar Nyrt. 16-soros (76,2 cm sortávolságú), fix vázkeretű Oros Cornado 16.634 típusú kukorica csőtörő adaptere 12 m-es munkaszélességével egyedülállónak tekinthető.
A munkaszélesség 25%-os növelése a gyakorlatban már elfogadott, 12-soros adapterekhez képest közel ilyen arányú területteljesítmény javulást eredményezhet a nagy motorteljesítményű (500-650 LE) arató-cséplőgépek kukorica betakarításban történő leterhelése mellett.
A Farmgép Kft. Gem-Trak 4200 vontatott szántóföldi,  permetezője is számos újdonságtartalmat vonultatott fel.
Többek között 40 km/h sebességhatárú lengés csillapított, rugózott és traktor nyomkövető futómű, a 12-20-24 m-es új generációs terepkövető szórókeret, a végeken 2 m-es több irányban kitérő tagokkal.
A gép TeeJet vagy GPS kompatibilis automatikával szerelhető fel. A Kühne Zrt. KRT-6 típusú rövidtárcsája szállítási helyzetben 3 m-re összecsukható, 6 m munkaszélességű.

A 150 mm munkamélységben dolgozó gép a tarlóápolás, szántáselmunkálás, magágy előkészítés gépeinek választékát bővíti.

Az új fejlesztésű rövidtárcsa az alkalmazott, különböző lezáró hengersorok használatával a talaj vízháztartásának javításában is jelentős szereppel bírhat.
Ezen túlmenően aprómag szórvavető adapterrel is felszerelhető.
Végül a zsűri a Kühne Zrt. KRT-6 rövidtárcsáját részesítette a díjazásban.
A díjat, az elismerő oklevelet és a serleget dr. Kiss Péter a GTE Mezőgépipari Szakosztályának elnöke és Horváth Roland a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketing igazgatója adta át Süli Csabának a Kühne Zrt. vezérigazgatójának (1. ábra).
Az ünnepélyes díjátadás után dr. Kiss Péter a GTE Mezőgépipari Szakosztály elnöke a megnyitójában hangsúlyozta a mezőgazdasági termelésnek a volumen és minőség tekintetében növekvő igények kielégítése céljából történő folyamatos fejlődés csak a magas szintű mezőgépgyártás támogatásával lehetséges.
A mezőgép gyártók és fejlesztők folyamatos innovációs tevékenysége folytán egyre több és egyre korszerűbb, a hagyományos, a fenntartható és a precíziós mezőgazdasági termelést szolgáló, pl. GPS szolgáltatást használó gép kerül a felhasználókhoz.
Ennek a folyamatos innovációs tevékenységnek a kifejező eszköze a jelen rendezvény is.
1. ábra
1. ábra

A program első előadójaként Lőrincz László, mint a MEGOSZ elnöke „A hazai mezőgépgyártás helyzete, eredményei napjainkban” címmel tartott előadást.

Az előadás kitért a hazai mezőgazdasági gépgyártó vállalkozások tulajdonviszonyára, miszerint a belföldi magántulajdon 43,4%, a külföldi tulajdon 56,4%, az egyéb tulajdoni arány 0,2%.
A vállalkozások méretére vonatkozóan megtudhattuk, hogy a hazai mezőgépgyártás területén a kis- és középvállalkozások vannak többségben, ez különösen igaz a hazai tulajdonban lévő cégekre, míg a külföldi tulajdonú cégek döntő többségét 5-7 cég képviseli.
A vállalkozások területi megoszlására vonatkozóan a statisztikai adatok is azt bizonyítják, alátámasztják azt a szlogent, hogy „A mezőgazdasági gépgyártás a vidék ipara”.
A termelési volumen és az ehhez kapcsolódó létszámadatok azt mutatják, hogy a 2008-2010. mélypont után ezek a mutatók a korábbi évek 2001-2003. kedvező szintjére álltak be.
Mindezzel függ össze és örvendetes, hogy a 2010-2011. éveket tekintve Magyarország mezőgazdasági gépek tekintetében – figyelembe véve az erőgépimportot is – nettó exportőr.
Lőrincz László összefoglalója szerint a hazai mezőgépipari vállalkozások zöme, 85%-a a KKV szektorhoz tartozik, a mezőgépipar a vidék ipara, növekvő létszám és termelés jellemzi, és jelentős a nettó export.
Ugyanakkor a hazai mezőgépipart a tőkeszegénység, elhúzódó értékesítési nehézségek, csökkenő jövedelmezőség és technikai színvonal, a keresetek alacsonyak, hiány van a jól képzett szakemberekben, különösen a gyártmányfejlesztés területén, hiányzik a gyártásfejlesztési beruházások támogatása is (2. ábra).
2.ábra
2.ábra
Dr. Hajdú József OBEK műszaki igazgató részletes és pontos statisztikai adatokat tartalmazó előadásából képet kaphattunk a hazai mezőgépgyártásnak a nemzetközi porondon való elhelyezkedéséről „A hazai mezőgépgyártás helye a világban” címmel.

Az előadásból kitűnt, hogy a világ mezőgépipari termelésében meghatározó nagy cégek is összefognak.

A statisztikai adatok mutatják, hogy a világ mezőgépiparának termelésében is a 2009. évi mélypont után 2010-ben már egy kisebb – a korábbi évek szintjéhez hasonló – emelkedés, majd 2011-ben dinamikusabb növekedés volt a jellemző.
A világ mezőgazdasági gépgyártásának döntő többségét az EU (35%) és az észak-amerikai régió adja.
Azt tapasztalhatjuk, hogy ezen a területen egyre nagyobb teret követelnek Kína, India, Törökország.
Ezek szerint további növekedés ezen területeken várható.
Ehhez kapcsolódóan az előadás szemléletesen mutatta be a nagy mezőgazdasági gépgyártók részesedését a világtermelésből, miszerint a John Deere 23,1%, CNH 13,6%, Agco 8,4%, Claas 3,8%, SDF 1,4%, Agro 0,6%, a fennmaradó 49,1% jut a többi gyártónak.
Az előadás kitért a mezőgépgyártás EU-n belüli megoszlására is.
A legnagyobb mezőgépgyártó volumennel (25%) Németország rendelkezik.
Azt is láthattuk, hogy az új EU-s tagállamok közül Lengyelország, Csehország és Magyarország rendelkezik jelentős mezőgépgyártással, de csak Magyarország nettó exportőr.
Igaz, hogy mi elsősorban alkatrészek, a kész gépek egyes komponenseinek beszállítói vagyunk, különösen a betakarítógépek adaptereinek gyártása jelentős. (3.ábra).
3. ábra. Hazánk is részesedik az EU mezőgép gyártásából
3. ábra. Hazánk is részesedik az EU mezőgép gyártásából

Az előadás kitért a mezőgazdasági gépek piacára is.

Az EU-s piaci helyzetet – az előadás szerint – a termeléshez hasonlóan 2009. és 2010. körüli visszaeső forgalom, majd 2011-ben, és előre jelezve 2012-ben jelentős növekedés jellemezte, de nem érte el a 2008. évit.
Az előadás kitért a legnagyobb traktorpiaccal rendelkező nyugati országok piaci részesedésére, a vezető itt is Németország volt, akit Franciaország és Olaszország követett.
A nyugat-európai traktor piacot jórészt 14 márka fedi le, ennek kb. felét a John Deere 19,7%, a New Holland 15,3%, a Fendt 8,6%, a Case IH/Steyr 7,4% gyártmányok alkotják.
Átfogó képet kaphattunk a világ és Nyugat-Európa betakarítógép piacának alakulásáról, ezen a téren nem találkozhattunk dinamikus változásokról (4.ábra).
A következő előadásban dr. Fenyvesi László VM MGI főigazgatója ismertette a hazai mezőgépipar hosszú távú koncepcióját.
Az előadásból – az előzőekhez hasonlóan – kiderült, hogy a hazai mezőgazdasági gépgyártásnak jelentős távlati perspektívái vannak.
A hazai mezőgépipar távlati fejlesztési programjában támaszkodhat a hazai kutató-fejlesztő intézetek támogatására, és a szaktárca is kiemelten kezeli a „Vidékfejlesztés stratégiai program”-ban.
Fontosnak ítéli a mezőgazdaság magas műszaki színvonalú, megfelelő ár-értékarányú gépekkel történő ellátását.
Ezt segíti az Intézet gondozásában és kezelésével folyamatosan frissített, és korrekt adatokat tartalmazó MVH-s gépkatalógus is.
Ugyanakkor hangsúlyozta a hazai körülményekhez igazodó, a mezőgazdasági gépek használati értékre vonatkozó korrekt vizsgálatok fontosságát a gazdatársadalom információ ellátása céljából.
4. ábra
4. ábra

Felvázolta egy, a hazai traktorpark megújítását is elősegíthető magyarországi traktorgyártás újraindításának gondolatát is.

A hazai mezőgépgyártás nem nélkülözheti a jól képzett szakembereket, különös tekintettel a felsőfokú végzettségű szakemberek foglalkoztatására.
Ebből a szempontból nagy jelentősége van a felsőfokú oktatásban a BSC asz MSC végzettségű szakemberek magas szintű képzésének, és az ezt követő PhD fokozat megszerzésének (5. ábra).
5. ábra
5. ábra
A hazai mezőgazdasági gépgyárak képviseletében Süli Csaba a Kühne Zrt. vezérigazgatója előadásában ismertette az 1856-ban Kühne Ede által alapított – ma 600 dolgozót foglalkoztató – gyár tevékenységét, mely beszállítói gépgyártásra, mezőgép és pótalkatrészgyártásra, és a több lábon állás szempontjából fontos autóbuszgyártásra és értékesítésre terjed ki.
A hagyományos mezőgépgyártás révén a különböző munkaszélességű ágy- és váltva forgató ekék, a hagyományos nehéz tárcsák mellett, a most díjazott rövidtárcsa közép- és mélylazítók, magágykészítők, mulcs kultivátor, aprómag- és mikrogranulátum kijuttatóval is felszerelhetők, gabona sorvetőgépek folyamatos fejlesztése és gyártása zajlik (6.ábra).
Emellett a cég életében fontos szerepet tölt be a Citadel városi, az Econel városi- és elővárosi, az Inovell elővárosi vagy városközi közlekedésre alkalmas, és az Optinell emelt szintű szolgáltatásokat nyújtó autóbuszcsalád tagjainak gyártása, illetve forgalmazása.
Mindezek mellett a pótalkatrészgyártás is folyamatosan fejlesztésre kerül.
6. ábra. A Kühne díjazott KHT-6 rövidtárcsája
6. ábra. A Kühne díjazott KHT-6 rövidtárcsája

A magyar mezőgépiparban – az első előadás szerinti – külföldi tőke 54,3%-os részesedése mindenképpen forrást-, gyártmány- és kutatás-fejlesztési lehetőséget teremt.

Csanádi Tamás Claas Hungaria Kft. fejlesztési igazgatója „A Claas Hungaria Kft. (CcH) Fejlesztési Központjának szerepe a Claas mezőgép fejlesztési hálózatában” című előadása is ezt támasztotta alá.
A hazai mezőgazdasági gépgyártás és kutatás színvonalát jellemzi a Claas-magyar együttműködés, mely 40 éves múltra tekint vissza.
A Claas gabona üzletág K+F tevékenységében a Claas Hungaria fontosnak tartja a piaci igények pontos ismeretét, a Claas-on belül a fejlesztés szinkronizálását.
A fejlesztés szinkronizálását Harsewinkel (Németország), Omaha (USA) kukoricaövezet, Krasznodar (Oroszország), Ghandighar (India) és Claas Hungaria (Magyarország) szintjén kell bonyolítani.
A K+F Claas Hungaria 2000-ben két konstruktőrrel alakult, majd 2003-ban 4 fő konstrukciós osztály, 2005-ben K+F Osztály, 2009-ben termékköröknek megfelelő átalakulás, 2012-ben Fejlesztési Centrumot avattak.
Fontos a piaci igények, a vevői igények, versenytársak helyzetének ismerete.
Fejlesztési tervek készülnek 10 éves gyártási, gépfejlesztési programokkal, előfejlesztés, szériafejlesztés történik. Fontos feladat a vágóasztal és szállítókocsi fejlesztés.
A fejlesztés szinkronizálására a vágóasztal lerakási probléma került bemutatásra.
A fejlesztésbe fontos a perem feltételek biztosítása, a Kutatási Fejlesztési Centrum, video, web konferenciák.
Új kezdeményezés a heti megbeszélésekhez a „kreatív szoba”, melyben különleges ülőhelyek és csak papír van (7.ábra).
Pozitívak az eredmények.
Fontosnak tartja a magyar mérnöki kreativitást, a BSC végzettségű jó szakembereket inspirálni kell az MSC magasabb fokozat elérésére.
7. ábra
7. ábra
Az érdekes és színvonalas előadásokat tartalmazó konferencia gördülékeny, és szakmailag is hibátlan levezetését a Szakosztály elnökhelyettesének Antos Gábornak volt köszönhető.
Zárszóként megállapították, hogy a mezőgazdaság perspektivikus ágazat, ezért a mezőgépgyártóknak is van jövője.
A mérnöki kreativitás – a meglévő, elsősorban finanszírozási nehézségek ellenére is – jól érvényesülhet, az egyébként nagy múlttal rendelkező hazai mezőgépgyártásban.