Aki ma nagyüzemi szántóföldi növénytermesztésben gondolkodik, egyre ritkábban engedheti meg magának, hogy a növényvédelmi vagy regulátorozási döntéseket „majd meglátjuk” alapon kezelje. A május végi csárdaszállási szántóföldi bemutató éppen erre világított rá: a hozam nem a betakarítás előtt dől el, hanem jóval korábban, sokszor néhány napos technológiai időzítéseken.
Már ötödik alkalommal fogott össze a BASF Hungária Kft., az Isterra Közép-Európa Kft., és a Yara Hungária Kft., hogy a nagyüzemi termelést végző termelőknek minél komplexebb, gyakorlati tapasztalatokkal és kísérleti eredményekkel teli szakmai tudást nyújtson. Az Agrárágazat a BASF meghívására érkezett a szántóföldi bemutatóra. A Csárdaszállás és Mezőberény közötti parcellák elsősorban azt mutatták meg, hogyan lehet kalászosban és napraforgóban a növényvédelem, a csávázás és a növekedésszabályozás eszközeivel nagyobb technológiai biztonságot teremteni. A szakmai programon az Isterra és a Yara blokkjai természetesen a fajta-, illetve tápanyag-gazdálkodási kérdésekhez adtak hátteret. A dél-alföldi időjárási viszonyokat, a térséget sújtó aszályt is meghazudtoló parcellák kapcsán a szervezők még a bemutató elején tisztázták, hogy a terület öntözött volt a kísérlet érdekében.
Napraforgó: nem elég elvetni, meg is kell védeni
A napraforgó vetésterülete az idei évben ismét jelentősen nőtt, ami önmagában is felértékeli a technológiai fegyelmet. A kultúra jövedelmezősége erősen függ attól, hogy a termelő mekkora terméspotenciált tud ténylegesen realizálni, az árakra és az időjárásra ugyanis korlátozott a ráhatásunk, a növény állapotára és a technológia időzítésére viszont annál több.
A bemutatón is kiemelték az előadók a korai gyomkonkurencia veszélyét. A napraforgóval együtt kelő gyomok ugyanis ugyanabból a gyökérzónából veszik fel a vizet és a tápanyagot, ráadásul árnyékolnak is. A kezdeti időszakban akár néhány napos késés is érzékelhető termésveszteséget okozhat, ezért a gyomirtás nem lehet tűzoltás. A BASF technológiájában a Spectrum® alapkezelés és a Pulsar® Plus felülkezelés szerepét külön is bemutatták. Az alapkezelés célja, hogy a gyomok lehetőleg ki se keljenek a kultúrnövénnyel együtt. A gyakorlat azonban sokszor nem ideális: ha a kezelés után nincs elég bemosócsapadék, vagy ha a területen újabb kelési hullám indul, felértékelődik a rugalmas felülkezelés. A Pulsar® Plus ebben a helyzetben azért fontos elem, mert széles hatásspektruma mellett a kétszikű gyomok későbbi kelési hullámát is segíthet féken tartani, például parlagfű vagy disznóparéj esetében. Az egyszikű gyomokkal szemben azonban nincs talajon keresztüli hatása, emiatt az alapkezelés szerepe továbbra sem hagyható figyelmen kívül.
Rejtett bimbó, látható döntési kényszer
A napraforgóban a következő kritikus pont az intenzív szármegnyúlás időszaka. Kívülről a növény még sokszor „csak” erősen fejlődő vegetatív állománynak tűnik, miközben a generatív szervek kezdeménye már jelen van. A bemutatón is hangsúlyt kapott, hogy a BBCH-skála pontos értelmezése nem adminisztratív részletkérdés: amikor a rejtett bimbós állapot megjelenik, már nem egyszerűen a levelek számolása a döntő. Ebben az időszakban a növény hormonháztartása is átrendeződik. A gibberellin-termelés fokozódásával a napraforgó egyre inkább a szár növekedésére fordítja energiáit, miközben aszályos évjáratokban éppen az erőteljesebb gyökérzet lenne az egyik legfontosabb biztonsági tényező. A BASF Architect® + Turbo® technológiájának szerepe itt kettős: a magasság mérséklése mellett segíthet abban, hogy a növény ne csak felfelé, hanem a gyökérzet irányába is dolgozzon.
Ez különösen ott lehet értékes, ahol a növény a májusi időszakban még jó kondícióban van, de a termelő számol a későbbi vízhiánnyal. A regulátorozás azonban nem stresszkezelés utólag. A legfontosabb szabály: akkor szabad beavatkozni, amikor a növény még jó állapotban van, rendelkezésre áll víz és tápanyag, és a kezelés nem egy már szenvedő állomány további terhelését jelenti.
Gombaölő védelem: a preventív gondolkodás ára és értéke
A napraforgó gombabetegségei, különösen a szárat és a tányért érintő kórokozók elleni védelem meghatározó a technológiában. Ha a fertőzés bejut a szárba, onnan a növény már nem „kezelhető ki”, ezért a gombaölő kezeléseket nem a tünetekhez, hanem a fenológiához kell igazítani. Ezért a Pictor® Active sem csak a klasszikus gombaölő hatása miatt került szóba Csárdaszálláson, hanem a növény élettani támogatása miatt is. A zöldítő, állománykondíciót javító hatása aszályos vagy hőstresszes időszak előtt különösen fontos lehet, feltéve, hogy a növény még nincs stresszállapotban. A preventív kezelés költsége ilyenkor nem önmagában értelmezendő, hanem ahhoz képest, mennyi termést vihet el egy későn észlelt fertőzés.
Kalászosban újra felértékelődik a csávázás
A kalászos blokk egyik legérdekesebb része a csávázószeres kísérlet volt, ahol nem általánosságban hallhattunk a csávázás fontosságáról, hanem mesterséges fertőzéssel beállított parcellákon is megmutatták, hogy milyen különbséget jelenthet a vetőmag védelme. Az árpa levélcsíkossága, az árpa porüszögje, valamint a búza kőüszögje ma sok termelő számára már nem mindennapi látvány. Ennek egyik oka éppen az, hogy a szisztemikus csávázószerek hosszú időn át háttérbe szorították ezeket a mag- és csíraeredetű betegségeket. A hatóanyag-kínálat várható szűkülése miatt azonban a téma újra előkerülhet. Így a Systiva® szerepe is túlmutat a csávázószer szerepén, a bemutatott parcellákon a fluxapiroxad-hatóanyagú technológia nemcsak a korai fertőzésekkel szembeni biztonságot illusztrálta, hanem azt is, hogy a kalászos növényvédelem nem a tavaszi permetezéssel kezdődik, hanem a vetőmagnál. A csávázás minősége meghatározhatja, milyen állománnyal indul a termelő a télbe, majd a tavaszi intenzív növekedési szakaszba.
Regulátorozás: nem csak szárat rövidítünk
A kalászosok növekedésszabályozása sok gazdaságban még mindig a technológiai lista végén szerepel, védekeznek a gyom, a rovar és a gomba ellen, és ha marad idő és pénz, csak akkor jöhet a regulátorozás. A bemutatón viszont azt hangsúlyozták a BASF szakértői, hogy intenzív termesztésben a regulátorozás a termésbiztonság része, ugyanis a dőléskár nemcsak esztétikai probléma. Ha az állományt a betakarítás előtt a földről kell „felszedni”, a korábban jól elvégzett növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási munka értelmét is vesztheti. A regulátorozás első célja ezért a dőlés megelőzése, a második, egyre fontosabb cél pedig az, hogy a növény kedvező kondícióban, erősebb gyökérzettel, stabilabb szárral és jobb stressztűréssel készüljön fel a későbbi időjárási szélsőségekre. A BASF Medax® Top + Turbo®, Medax® Top és Medax® Max technológiát bemutató parcellák pont ezt a különbséget szemléltették. A Medax® Top + Turbo® esetében a Turbo® komponens szerepe az, hogy a hatás gyorsabb indulását segítse, ami a modern, intenzív genetikák mellett különösen fontos lehet. A célidőpont a BBCH 31 körüli állapot, amikor az első szárcsomó megjelenik, . A Medax® Max erőteljesebb, gyorsabb beavatkozási lehetőséget adhat olyan helyzetekben, amikor a termelő később dönt a regulátorozás mellett, vagy amikor magasabb dőléskockázatú állományról van szó. A legintenzívebb technológiákban az osztott kezelés jelentheti a legnagyobb biztonságot: korai Medax®Top + Turbo®, majd szükség esetén Medax® Max a következő fenológiai lépcsőben. A regulátorozásnál azonban ugyanaz az alapelv érvényes, mint napraforgóban: a jóból lehet kiválót csinálni, a stresszes állományt viszont már nem szabad tovább terhelni.
A technológia legdrágább eleme a rossz időzítés
A csárdaszállási bemutatón is látszott, hogy a növényvédelem értékét a fenológia, az állomány állapota és az időjárási kockázat együtt határozza meg. Napraforgóban a korai gyomkonkurencia, a rejtett bimbós állapotban meghozott regulátorozási döntés és a preventív gombaölő védelem időzítése külön-külön is termésszintet befolyásoló tényező. Kalászosban a csávázás és a növekedés-szabályozás azt mutatja meg, hogy a termésbiztonság nem tavasszal kezdődik, és nem is csak a látványos tünetek alapján irányítható.
A nagy hozamokhoz ma már nem elég a jó fajta, a megfelelő tápanyagellátás vagy egy-egy erős növényvédő szer. A döntő kérdés az, hogy a termelő mikor és milyen állapotban avatkozik be.
Agrárágazat Tudástár: Növekedésszabályozás (regulátorozás) – A növekedésszabályozás olyan termesztéstechnológiai beavatkozás, amely a növény fejlődésének irányításával javítja a termésbiztonságot. Kalászosokban elsősorban a megdőlés kockázatát csökkenti, miközben erősebb gyökérzetet és stabilabb szárat eredményezhet. Napraforgóban segítheti a kedvezőbb növényfelépítés kialakulását és a stressztűrés javítását. Hatékonyságának kulcsa a megfelelő fenológiai időzítés.
