fbpx

A KALÁSZOS NÖVÉNYEK ŐSZI NÖVÉNYVÉDELME

Írta: Szerkesztőség - 2011 augusztus 05.

Az őszi kalászosok növényvédelmi munkáinak zömét tavasszal kell elvégezni. Azonban napjaink környezeti és gazdasági változásai a kalászos termelésben is bizonyos átalakulásokat indukáltak. Egyre gyakoribb a korábban megszokottól melegebb ősz, az enyhe, hótakaró nélküli tél, amely kedvez a kalászosokban károsító kártevőknek és az őszi gyomkelésnek.

Az időjárás lassú átalakulása mellett a kalászos ágazatban is elindult egy technológiai korszerűsítés, részben vagy egészen megújult az alkalmazott géppark, a precízebb talajművelő eszközök és vetőgépek alacsonyabb vetőmagnormák alkalmazását teszik lehetővé. Megjelentek az első hibrid búzák is, amelyeknél a hektáronkénti vetőmagnorma akár 100 kg-nál is alacsonyabb. A más termőtájakról behozott, vagy honosított fajták elterjedésével a megszokottól korábbi kalászos vetés is egyre gyakrabban alkalmazott megoldás. Amennyiben alacsony vetőmag mennyiséggel vetünk, akkor már nem engedhetjük meg a kalászosokban sem a tőszám kiesést: minden magból bokrosodó, sőt termőképesnövényt szeretnénk. A korábbi és különösen a ritka térállású kalászos vetés is kifejezetten kedvez a levéltetvek és egyéb vektorok által terjesztett erős vírusfertőzések kialakulásának, valamint az őszi gyomkelésnek.

A gabonában előforduló vírusok terjesztéséért a levéltetvek (gabona-levéltetű, zöld gabona-levéltetű, zselnice meggy-levéltetű)és a kabócafélék (törpe gabonakabóca, csíkos gabonakabóca, fekete foltos gabonakabóca, sárgasávos gabonakabóca) a felelősek. Ezek a rovarok a friss vetések közelségében lévő gyomnövényzeten, füves részeken, a sok helyen előforduló gabona árvakelésen, illetve a még kint lévő kukorica táblákon táplálkoznak. Éhesen és türelmetlenül várják, hogy a zsenge, üde, vízzel teli őszi búza, őszi árpa növénykék kibújjanak a földből.

Ellenük a rovarölő szeres vetőmag csávázása leghatékonyabb megoldás, amely, mint az első, kifejezetten a fiatal növényvédelmét szolgáló növényvédelmi beavatkozás, rendkívül fontos szerepet játszik.Ennek eredményeként az intenzív termelők részéről egyre gyakrabban vetődött fel a szélesebb hatásspektrumú fungicid csávázószerek mellett a rovarkártevők ellen is hatékony csávázószerek iránti igény. Ez esetben olyan csávázószert érdemes választani, amely egyrészről a csírakori kórokozók széles csoportjával szemben igen hatékony, és a fuzárium gombafajok elleni kimagasló hatékonysággal is kiegészül (pl. fludioxonil). Másrészről felszívódó rovarölő hatóanyagot is tartalmaz (pl. tiametoxam), amely véd a kelést követő időszak rovarkártevői ellen. Szívó kártevők elleni hatásának eredményeként a levéltetvek és kabócák által terjesztett vírusfertőzések gyakorisága és erőssége mérséklődik. A szívókártevők mellett eredményesen alkalmazható a drótférgek, az őszi gabonalegyek és a csócsároló ellen is.

Amennyiben nem rovarölő szeres csávázószerrel kezelt vetőmag került elvetésre, akkor a vírusvektorok ellen már csak állományban lehet védekezni. Az általában használatos piretroid tartalmú készítmények kontakt típusúak; rövid tartamhatásuk miatt a kártételt csak időlegesen tudják visszaszorítani, és a később, újra betelepedő egyedek ellen már nem hatásosak, így a védekezést meg kell ismételni. Ilyenkor legcélravezetőbb kettős hatással rendelkező kontakt és felszívódó típusú hatóanyaggal rendelkező rovarölő szer használata (pl. lambda-cihalotrin+tiametoxam). Ezek a készítmények a gyors hatás mellett hosszú tartamhatással bírnak. A kontakt hatóanyag hatására, a permetezéskor a növény felületén lévő kártevők hamar elpusztulnak, a felszívódó hatóanyag a permetezés után megjelenő levéltetvek, tripszek ellen is hatékony, valamint a növény belsejébe szívódva a permetezés után nőtt, friss levelekbe, hajtásokba is eljut, nem marad védtelen föld feletti rész.

Hazánkban elsősorban a tavaszi gyomirtás jellemző, amely a területek 80-85%-án valósul meg, de az ősszel elvégzett gyomirtás is számos előnyt biztosít. Ezt felismerve a termelők egyre nagyobb hányada már ősszel védekezik a gyomok ellen. Ezek az előnyök következők:

  • A gyomkonkurencia korai kikapcsolása, illetve az egész szezonra kiterjedő gyomkelés megakadályozása, aminek köszönhetően magasabb a termés, nő a termésbiztonság.
  • Tavasszal az őszi kalászos gyomirtásával már nem kell számolni. Így a tavaszi munkacsúcsok csökkennek, nem lesznek megkésett kezelések, gyomirtatlan táblák.
  • Hatékony védelem a korán tavasszal virágzó, ún. T1, T2 gyomok ellen, költségtakarékos megoldás a nagy széltippan ellen
  • Nincs taposási kár.
  • Kisebb az energia- és időigénye, mint a tavaszi gyomszabályozásnak.
  • A kultúrnövénynek kezeléskor nincs árnyékoló hatása.

Időjárási és a korábban említett termesztéstechnikai (pl. az őszi káposztarepce-terület növekedésével) okok miatt hazánkban, az utóbbi években az ősszel -, kora tavasszal csírázó T1-es, T2-es gyomnövények egyre nagyobb kalászos területet hódítottak meg. Ezek elsősorban a nagy széltippan, mezei szarkaláb, mezei árvácska, pásztortáska, pipitérfajok, veronika félék.

Szembetűnő a nagy széltippan előretörése. Már nemcsak a hagyományos „széltippanos”körzetekben okoz problémát, hanem a korábban még nem fertőzött táblákon is fertőz. Agresszív, jelentős terméscsökkentő tulajdonsággal rendelkezőgyomnövény, ellene való védekezésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ősszel is felhasználható és széltippan ellen hatékony gyomirtószer őszi kijuttatásával olcsóbban és akár jobb eredménnyel lehet ellene védekezni, mint egy speciális egyszikűirtó készítmény tavaszi kipermetezésével.

Szintén egyre nagyobb problémát okozó gyomnövények a már tél végén, kora tavasszal virágzó gyomok(pl. veronikafajok, tyúkhúr, mezei árvácska, pásztortáska, stb.). A korszerű gyomirtó szerek nagy többsége felszívódó típusú készítmény, amelyek a gyomnövényekbe csak azok virágzása előtti, ún. vegetatív fázisában képesek felszívódni. Mivel ezek a gyomok már kora tavasszal virágot hoznak, a megszokott, áprilisban, májusban elvégzett gyomirtás már hatástalan ellenük.Ezek az ősszel kelő gyomok már tél végén-kora tavasszal virágba borulnak, magot szórnak, a tavaszi védekezés sok esetben megkésett, hatástalannak bizonyul ellenük. Nem beszélve a megerősödött őszi kalászos növények árnyékolóhatásáról, ami megakadályozza, hogy a permetlé jó fedettséggel a gyomnövények felületére jusson. A kontakt típusú herbicidek tavaszi kijuttatása korlátozott, részleges hatással rendelkeznek a gyomnövények ellen. Viszont eredményesen védekezhetünk e gyomnövények ellen egy levélen és talajon keresztül is hatásos gyomirtószer őszi felhasználásával.

Az ősszel felhasználható kalászos gyomirtó szerrel szemben a felhasználóknak a tavasszal kijuttatott készítményekhez képest más, speciális elvárásai vannak. Alapvető követelmény,hogy hosszú tartamhatással rendelkezzen annak érdekében, hogy gyomirtó hatása tél után is kitartson, ne kelljen tavasszal újabb kezelést végezni. A hosszú tartamhatás párosuljon széles hatásspektrummal, képes legyen hatékonyan irtania már ősszel kikelő gyomokat és a tavasszal csírázókat is. A triasulfuron hatóanyag tartalmú készítmény a fenti követelményeknek megfelel. A megbízható tartamhatással rendelkező szerek esetében az előírt vetéskorlátozásra ügyelni kell.

KampJános, Kurtz György

Syngenta Kft.