A kálium és a magnézium szakértője

Partnertalálkozóra volt hivatalos szerkesztőségünk, Olvasóink által is jól ismert Dr. Zsom Eszter tápanyag gazdálkodási szaktanácsadó, a K+S KALI GmbH magyarországi képviselője invitált minket egy bajor hangulatú találkozóra, ahol a nyers só bányászatától egész a késztermékig, azaz a műtrágyáig megismerkedtünk a folyamattal. A szélsőséges gazdasági és természeti körülmények befolyásolták a mai (relatív) magas terményárakat, a még tartó válság és a velejáró kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek nagyfokú bizonytalanságot eredményeztek a mezőgazdaságban (is). 

Ennek ellenére a műtrágyák előállítói és kereskedői is bizakodóak, mivel világszinten évente 80 millió emberrel kell többet táplálni, amihez az agrárium hatékonyságának folyamatos erősítésére van szükség.

Szűkebb környezetünket vizsgálva is ugyanez a helyzet, a magasabb termésátlagok és arányaiban alacsonyabb ráfordított összeg érdekében nélkülözhetetlen a tápanyagellátás szakszerű megszervezése és lebonyolítása.

Mindez csak elméletnek hangzik, ezek nyomatékosítására növénytermesztő üzemek költség- és jövedelmezőségi mutatóit számszerűsítette előadásában Pesti Csaba, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője.

 A legsikeresebb (25%) és legkevésbé sikeres (25%) tesztüzemek összehasonlítása alapján a vizsgálat a következő eredményeket hozta (csak részleteket áll módunkban helyhiány miatt közölni, a teljes adatsorral kapcsolatban keressék olvasóink bizalommal az AKI szakembereit):

• alsó 25% felső 25% támogatások (1000 Ft/ha)49 73,2
• vetőmagköltség (1000 Ft/ha) 15,2 19,8
• műtrágyaköltség (1000 Ft/ha) 22,3 31,2
• növényvédőszer-költség (1000 Ft/ha) 13,5 21,4
• üzemanyag költség (1000 Ft/ha) 19,6 31,1
• személyi jellegű ráfordítások (1000 Ft/ÉME) 1254,5 1658,4
• nettó hozzáadott érték (1000 Ft/ha) 38,8 161,8
• bruttó termelési érték (1000 Ft/ha) 194 397,3

A tapasztalataink és a látott adatok valószínűleg fedik egymást, de a száraz számok egymás mellett elgondolkodtatóak, bár teljes joggal most egyre többen a költségekre, a szűkülő lehetőségekre, szó szerint a pénztárcára hivatkoznak, de erre is megadja a választ a fenti adatsor: a nagyobb ráfordítás nagyobb hasznot hoz.

A további számolást már Önökre bízom, már csak azért is, mert egy kézzelfogható, gyakorlatias újdonságot még feltétlen szeretnék az Olvasóinknak bemutatni: Képes zsebkönyv főbb termesztett növényeink tápelem-hiánytüneteiről.

Gyakorlatilag mindent el is mond a cím róla, zsebkönyv, tehát praktikusan (akár szó szerint zsebre vágva) a tábla szélén tudjuk – fotók segítségével is – beazonosítani a napraforgónk, kukoricánk, repcénk, gabonánk és burgonyánk egyes hiánytüneteit.

Ugye mindenki kimondta már (nem ebben az évben), hogy hát a szárazságtól sárga, vörös, foltos, apró, stb. a levélzet. Pedig más áll a háttérben: minden egyes tápelem hiánya esetén az lesz a termést limitáló tényező, tehát ilyenkor semmi más ráfordítás nem lesz képes növelni az eredményünket. Gyakran csak N-ellátásban gondolkodunk, pedig a kálium, kén és magnézium, bór is fontos a termékenység befolyásolásában.

És hogy miért van szüksége a növényeknek erre a tápanyagra?

A kálium az enzimek aktivátora, növeli a növények fagyállóságát, a termés mennyiségét, elősegíti a gyökérzet és az erőteljes törzs kialakulását, lassítja az elöregedési folyamatot, javítja a tárolhatóságot és még sorolhatnám.

Olvasóink figyelmébe épp azért ajánlom a zsebkönyvet és a K+S hazai kollégáit, mert bizonyított, hazai kísérletekkel támasztják alá eredményeiket és termékeiket, legyen az granulált műtrágya vagy levéltrágya egyaránt.

Mindezekről és további tápanyagellátási kérdésekről bővebb felvilágosítást kérhetnek vendéglátónktól – Zsom Eszter (30/232-01-54) [email protected]. Mi pedig köszönjük a meghívást a vendéglátást és a tájékoztatást!