A kihívás vezérel, és mindig előrefelé kell menni

Kritikus és biztató vélemények, tanulságos meglátások az „ország éléskamrájából”

Beutazta a fél világot, közelről tanulmányozta az USA-ban, Dél-Dakotában a marhatartást, számos növényfajtával ugyanúgy kísérletezik, mint az állattartással, és gazdasága építgetésében most ért el odáig, hogy belátható időn belül újra módja lesz hódolni a kikapcsolódás luxusának. Röviden így néz ki az az érdekes összefoglaló, amit a bő 400 hektáron gazdálkodó bácsalmási Piller Roland történetéből és jelenéből bevezetőként adhatunk.

Ember tervez, klíma végez

Tarsolylemez és Cowboy-csizma, nomád-lovas hunokra jellemző harcias copf és mobiltelefon, szekélykapu és nagyteljesítményű, de valódi, nem a városi divatot idéző terepjáró – már érkezésünkkor mesélnek a külsőségek Piller Roland színes világszemléletéről. Szavai nyomán egy a világot ismerő, kritikai érzékkel bíró, ugyanakkor a megoldást, az előrelépést kereső személyiség jellemrajza bontakozik ki, akit nem visszafognak, hanem inspirálnak a kihívások. S mivel kihívásból az idei évben volt elég, ezzel kezdjük el.

– Szokták mondani, hogy ebben a szakmában szerencsés lehetsz, de elég okos sohasem – céloz nevetve a negyvenes éveit taposó gazda. – Lehet beszélni precíziós gazdálkodásról, a vetőmag és a technológia fontosságáról, de azért mégiscsak egy döntő körülmény határoz meg mindent: az időjárás… – magyarázza meg az axiómát Piller Roland. – Mi három éve kapcsoltunk rá a precíziós gazdálkodásra, mert mindig is az volt a meggyőződésem, hogy előrefelé kell menni, korszerűsíteni kell, még akkor is, ha a korszerű megoldások alkalmazása nem is mutatkozik meg azonnal. Sokan talán ezért halogatják: nagy a ráfordítás, a plusz költség, amivel jár a digitalizáció, és ha bejön egy rosszabb évjárat, akkor semmi eredmény nem látszik a precíziós fejlesztésből. Én most kezdem tapasztalni az első eredményeket: kevesebb a vegyszer- és műtrágya-felhasználás, vagyis több pénzt és végül is időt takarítunk meg, mivel például a műholdas GPS-vezérlés, az automata kormányzás révén pontosabb a munka.

Valós kérdések

Piller Roland azonban nemcsak az időjárás egyre szeszélyesebb voltában, hanem a mezőgazdaság-irányítás szabályzásában és az ágazat globális piacain is komoly ellentmondásokat lát. – A precízió is a növekedést, a mind nagyobb terméseredményt célozza elsősorban, mivel folyamatosan azt halljuk, hogy túlnépesedés és élelmezési válság fenyeget. De közben a világon egyre több a megtermelt élelmiszer, a felesleg és a pazarlás…! Ráadásul a nagyobb terméseredmény egyre inkább a termény beltartalmi értékeinek a csökkenésével jár, vagyis több az alapanyag, de kevésbé tápláló az, amit megeszünk… – foglalja össze a kétségtelen rendszeranomáliák egyik körét a bácskai gazda.

Mégis, mint említette, követi a kor hívó szavát a modernizációra, hiszen a jövedelmezőség a minél kisebb területen, minél költségtakarékosabban megtermelt minél nagyobb terménymennyiségben van. – A durván 420 hektáros terület bő negyedén búzát termesztünk, méghozzá igen jó minőségben. Szerencsénkre korrekt és jó kapcsolatban vagyunk a helybéli malommal, amely méltányolja és megfizeti a minőségi alapanyagot. A búzánk majdnem fele malmi, javító, de legalábbis Euro-búza minőségű. Ez a növény nem annyira nyereséges, mint például az olajosok, de úgy tűnik, mi megtaláltuk azt a rést a mennyiségi és minőségi termés között, amivel mégis eredményesen végezhetjük a termesztést – mondja Roland, hozzátéve: nem annyira a fajtasoros kísérletek papírforma-végeredményére támaszkodik, amikor vetőmagot választ, hanem a saját tábláin próbál ki egy-egy ígéretes fajtát-hibridet. – Tíz-tizenpár hektáron, a többi mellett vetve, a valódi környezetben mutatja meg igazán a mag, hogy mit tud – vallja a szakember. A birtokán és küllemén tapasztalható patrióta szemlélet a fajtaválasztásban is tükröződik. – Ma divat áradozni a külföldi fajtákról, hibridekről, de én egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy csak a divatos vetőmagok hoznak jól Magyarországon. Lehet, hogy némelyik rekordmennyiségre képes, de annak nyilván olyan is a beltartalma… Én leginkább hazai és osztrák fajtákban látom azt, hogy mindkét elvárást teljesítik, kivéve az olyan évjáratokat, mint az idei, amikor ötven mázsát alig értünk el. Az időjárás szempontjából jó években viszont nem csalatkozunk a vetőmag-választásainkban: 7 tonna feletti átlagokat aratunk.

Olajozott bölcsesség

A Piller Farm másik fő erőssége a repce, amit Roland nemcsak gazdasági okokból termeszt, de, mint mondja, még szereti is. – Nem azt tapasztalom, amit lépten-nyomon hallani: hogy milyen nyűgös, nehezen termeszthető… Az biztos, hogy igényli a folyamatos figyelmet, a gondosságot, de hát az nem is gazda, aki nem jár ki a táblára, aki nem figyeli, hol tart, hogyan fejlődik, milyen állapotban van a növény. Az is biztos, hogy ősszel is rámegy néha a 3-4 permetezés, tavasszal meg nyilván legalább ennyi, de ezekkel, vagyis az olajnövényekkel lehet behozni azt a ráfordítást, amit a kalászosokkal esetleg elvisz az időjárás… – mutat rá a farm vezetője, aki úgy kalkulál, hogy az olajosoknál átlagban a ráfordított pénz harmada marad a szezon végén tiszta haszonként. – Ez, ha összejön, már tisztességes. De egyetlen gazdaságban sem bölcs dolog egyetlen év szintjén meghúzni a jövedelmezőség szintjét: három-négyéves távlatokban mutatkozik meg a gazdálkodás igazi mérlege.

Roland ezt azért is hangsúlyozza, mert itt is érvényesül, amit a piacok és a kiadások-bevételek alakulásának hektikus voltáról mondott. – Mert tudni kell hozzá – folytatja –, hogy tavaly és idén is közel harmadával alacsonyabb az olajnövények átvételi ára, mint, mondjuk, 5-6 évvel ezelőtt, miközben viszont a költségek köztudottan legalább a harmadával nőttek, akár az üzemanyagról, akár az inputanyagokról van is szó – mutat rá. Azt pedig már csak „zárójelben” teszi hozzá, hogy akárcsak a tej-, a zöldség- vagy a gyümölcságazatban, itt is tetten érhető, hogy miközben a gazdák alacsony árat kapnak a terményért, a felvásárlók néha óriási haszonnal adják azt tovább a vevőknek a boltok, szupermarketek polcain…

A cirok értéke(s)

Ami idén a Piller-birtokon is kiemelkedően teljesíthet, az a kukorica. – Az azért nem lesz igaz, amit próbáltak a sajtóban propagálni, hogy történelmi rekord születik, de az utóbbi 8-10 év átlagát vagy legjobb eredményeit sikerül talán felülmúlni – int mérsékelt derűlátásra a szakember. – Mi is várhatóan 10 tonna feletti átlagot aratunk, miután szerencsésen kapta el a szárazságot a növény. Ha előbb jön az a szikkasztó meleg, ami augusztus óta tart, akkor az megfektette volna a kukoricát, de így már elég erős volt, hogy átvészelje a nyarat.

Roland mégis azon van, hogy fokozatosan kiiktassa ezt a növényt a gazdaság vetési terveiből. – Az idei év oké, de hosszú távon a klímaváltozás úgyis erre tereli a folyamatokat: ezen a tájon nem fogja bírni a nyarainkat. A kérdés csak az, hogy mivel helyettesítsem, mert a jó vetésforgóhoz három növény nem ideális.

Idén a szemescirokkal kísérletezett: 15 hektáros táblán vetette el, és 7-8 tonnás átlaggal takarította be, amit jó eredménynek minősít. – Nemcsak a fehérjetartalma és a jó beltartalmi mutatói miatt ígéretes, hanem a szárazság- és melegtűrő-képessége folytán is. Afrikai növény, így várhatóan azokban az aszályos évjáratokban fogja igazán megmutatni az értékét, amikor a kukorica nem képes a tíztonnás eredményre. Máris vannak olyan környéki takarmányüzemek is, amelyek bevezetik a keverékekbe, miután toxinmentes, így kisebb költséggel és kevesebb gonddal feldolgozható.

Egyszerre két irányba…?

A Piller Farm tulajdonosa korábban szójával is próbálkozott. – Ma már inkább úgy érzem, csak a kihívás inspirált, mert ez a térség nem igazán kedvez ennek a fehérjenövénynek. Itt kevesebb a csapadékos, párás időszak, gyakoribb a légköri aszály. A legmélyebb fekvésű, vízzel jobban ellátott táblákon vetettem, és el is értem a 3 tonnás átlagot, de nem láttam érdemesnek folytatni. A mezőgazdaság rendszerének ellentmondásai közé ugyanis az is beletartozik, hogy nem lehet egyszerre, egyforma hangsúllyal megteremteni a környezetvédelem és a nagy termésmennyiség céljait: vagy ez érvényesül, vagy a másik. A kényes szójánál különösen igaz, hogy ha nem kap kellő növényvédelmet, azaz vegyszeres kezelést, akkor jönnek a gyomok, a kártevők. És ha már itt tartunk, némileg hasonló a helyzet az ökológiai másodvetésekkel is: ha mindent előírásosan csinálsz, akkor előfordulhat, hogy a keverékkultúrákkal évekre művelhetetlenné teszed a földed, mert a vegyszermentességgel felszaporodnak a gyomok, és a zöldtömeg a maradék nedvességet is kiszívja és elpárologtatja a mélyből – összegzi Piller Roland. Bár egyetért az EU környezetvédelmi törekvéseivel, a megvalósításban már nagyobb rugalmasságot látna indokoltnak, mert, mint mondja, nem lehet a nyugat-európai viszonyok közt, íróasztalnál kidolgozott technológiákat mindenütt egyformán bevezetni és elvárni.

A Piller Farm ezzel együtt is gondosan ügyel az átlagosan 20-30 aranykoronás talajai minőségére. Nemcsak a forgatás nélküli talajműveléssel óvják a termőföld állagát-állapotát, hanem folyamatos baktériumos kezeléssel is. – Ennek szintén nem látni azonnal az előnyeit, de páréves átlagban megmutatkozik a jótékony hatása: magam is tapasztalom a földjeim állapotán a folyamatos javulást. Régen ezt a térséget nevezték az ország egyik éléskamrájának, és most ugyanúgy igaz: jól művelhetőek a földek, kevesebb üzemanyaggal eljárnak a gépek, nem kell annyi lóerő, nem kell annyit szervizelni sem – mutat rá Roland.

Előre, az álmok ösvényén

Mindemellett 40 hektáron termel lucernát, és 22-23 hektáron tart fent füves kaszálót – Piller Rolandnak ugyanis kétévtizedes álma az állattartás. A farm célja 20-30 tehénből és szaporulataiból álló állattartás felépítése. – Most 7 tehén és a szaporulat van, teljesen ridegtartásban, saját forrású, bioalapú takarmányozással, és legfeljebb télen kapnak az állatok egy kis abrakot. Van továbbá 40 birkánk is, ami végképp inkább hobbi, mint gazdaságos tevékenység – teszi hozzá a farm tulajdonosa. Úgy véli, ha nem kapna AKG-s támogatást, és a termelésből kellene kivonni a legeltetésre szánt területeket, a ma már vérszegény hazai ridegtartásos állatágazat maradéka is felszámolódna. – Megérné elemezni, hogyan lehetséges, hogy Ausztriától Németországon át Hollandiáig megéri a parasztnak akár néhánytíz hektáron néhány tucat állattal foglalkozni, és itthon, ahol mindent elborít az értelmetlen, túlbürokratizált és igazságtalan mezőgazdasági rendszer, itt miért nem… – veti fel Roland. Aztán a rá jellemző eltökéltséggel vállat von, és ars poeticának is beillő tömörséggel hozzáteszi: „de előrefelé kell tekinteni, előre kell lépni!”.

Kohout Zoltán