A kukoricatermesztésünk sikerét a hibrid jó megválasztása mellett a talaj, a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem, a lehetséges öntözés és maga az évjárat is befolyásolja. A növényvédelem szerepének a jövedelmünkben jelentkező hatását foglaljuk össze olvasóinknak, ezúttal a DuPont 23. Növényvédelmi Konferencián elhangzottak alapján a kukoricára és a kukoricamolyra fókuszálva.
A változás az egyedüli állandó – még kukoricában is
A kukorica gyomnövényeit valószínűleg mindannyian ismerjük, apró szulák, mezei acat, fehér libatop, fakó muhar, közönséges kakaslábfű és még sorolhatnánk. Ez a sorrend viszont az 1950-es években volt helytálló, azóta már az ürömlevelű parlagfű és a szőrös disznóparéj is a lista elejére került. Gondolták volna, hogy az a köles, ami most szinte minden kukoricatermesztő életét megnehezíti, az 50-es években csak 119. volt az országos gyomfelvételezési listán? A gyomirtásban épp ezért nem hagyatkozhatunk a berögződéseinkre, de még az eddigi tapasztalatainkra sem feltétlen, hisz az elérhető hatóanyagok is folyamatosan változóban vannak a piacon – hangsúlyozta Dr. Kádár Aurél, a gyomok elismert hazai szaktekintélye.
A DuPont™ Principal® Plus Gold gyomirtó szer eddigi 5 éves hazai eredményeit összegezve azt emelték ki a szakemberek, hogy e termék a hagyományos posztemergens gyomirtó szerek felhasználásában (a kukorica 5-7 leveles fejlettségénél) már három éve a második helyen áll, függetlenül attól, hogy száraz, vagy csapadékos volt az adott évjárat.
Rekordmennyiségű kukorica – kukoricamollyal
A kukoricamoly kártétele súlyosan, átlagosan 5-15%-kal is csökkentheti a termésátlagunkat, és ez is függ az évjárattól, a rajzáscsúcstól és a rajzások számától is.
Hazánkban ugyanis egyre gyakrabban jelenik meg a nyár végi agresszív második nemzedék. A kukoricamoly által okozott szárkártétel mennyiségi, a később jelentkező csőkártétel pedig ismételt mennyiségi és minőségi kárt is okoz, így jöhet ki a 15%. A DuPont országos felmérést végzett, vállalkozó kedvű és mindenképp „kukoricamoly ellenes” termelők segítségével annak kiszámítására, hogy egy jól időzített kukoricamoly elleni kezeléssel mennyi termést (és ezzel bevételt) nyerhetünk betakarításkor. Minden kísérletben a DuPontTM Coragen® rovarölő szerrel kezelt és kontroll táblák terméseredményeit hasonlították össze. Az eredmény sokatmondó: ami Berettyóújfaluban hektáronként 0,4 tonnát jelentett, az Derekegyházán 1,4 tonnát, Berzencén az egyik táblán 0,56 a másikon pedig 0,67 tonnát, a szekszárdi 11 táblás kísérletnél pedig átlag 769 kg-ot hektáronként.
A kukoricamoly károkozása tehát igenis megfigyelhető, a védekezés elemei pedig már a rendelkezésünkre állnak, a DuPontTM Coragen® rovarölő szerre alapozott kezelés megtérülő jövedelmezőséget biztosít. Ugyanakkor a termelő felelőssége sem hagyható figyelmen kívül, a rajzáscsúcs megfigyelésével, ill. erről való tájékozódással, hiszen a rajzáscsúcsot követő 5-7. napon tud eredményes lenni a kezelés. A védekezés eredményessége tehát több tényezőtől is függ, de összességében elmondható, hogy 23%-os átlagos kukoricamoly fertőzés mellett 9%-os, közel 700 kg terméstöbblet érhető el hektáronként.
A 23. DuPont Növényvédelmi Konferencia a hatóanyag-kivonások idején is olyan örökérvényű gyakorlati kérdéseket feszegetett, mint költségek és eredmények, eredetiség és hatékonyság. A kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő – a már szlogenként közismert mondat nem véletlen hangzott el a konferencián sem, és cikkünkben sem: megoldást kell találni minden problémára. A növényvédelemben is.
Márciusi lapszámunkban a repcetermesztők kedvében járunk, a konferencia repcetermesztési és növényvédelmi kérdéseit ott elevenítjük fel.
Sándor Ildikó
