A közétkeztetés minőségének javulása mindannyiunk érdeke

A közétkeztetésben jó minőségű, hazai és helyi alapanyagokat kell felhasználni, és a szolgáltató kiválasztásánál, a beszerzéseknél nem csupán a gazdaságossági szempontokra kell tekintettel lenni – fogalmazott Zsigó Róbert a Minőségvezérelt Közétkeztetés Program tapasztalatairól szervezett konferencián.

Nem véletlen, hogy a közétkeztetésről – akárcsak a labdarúgásról – a legtöbb magyarnak van véleménye, és szívesen „élezzük” a nyelvünket a menzai ételek színvonalán – mondta az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, aki szerint a kritikáknak sokszor van is alapja, éppen ezért elvitathatatlan a közétkeztetés szereplőinek felelőssége.

Fotó: Francz Ilona/FM

Az elmúlt évek vizsgálatai, a fogyasztói tapasztalatok, az egyre érezhetőbb társadalmi nyomás és saját józan belátásunk is azt mondatja velünk: a közétkeztetés minőségének és biztonságának javítása nem halogatható tovább. Manapság a szakmai belátások és a tudatosabb fogyasztói magatartás olyan találkozásának vagyunk tanúi, amely egy ágazat belső megújulásának pillanatát kell, hogy jelentse – fogalmazott az államtitkár.

A közétkeztetés összetett, többszereplős szolgáltatás, amelyben 3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős ember étkezik. Zsigó Róbert elismerte, a közétkeztetésben felszolgált ételek kapcsán az utóbbi időben egyre markánsabban és hangosabban jelentek meg minőségi kifogások, amelyek sokszor jogosak. A minőségromlást ugyanakkor véleménye szerint nem lehet kizárólag az árversenyre fogni, mert gyakran bebizonyosodik, hogy a silányabb minőség egyszerűen ismerethiányra, vagy indokolatlan igénytelenségre vezethető vissza.

A közétkeztetésben hatalmas tartalékok és az egész élelmiszergazdaságra nézve pozitív hatást ígérő lehetőségek rejlenek-mondta. A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal évekkel ezelőtt elhatározta, hogy a maga eszközeivel fölméri a közétkeztetés állapotát és megújításának lehetőségeit. Ennek egyik eredményeként az Országos Közétkeztetési Szakácsverseny (OKÉS) mára a szakma ünnepévé vált – fogalmazott Zsigó Róbert.

Fotó: Francz Ilona/FM

Hangsúlyozta: a lelkes, fiatal csapatok és a minden igényt kielégítő, ötletes és egészséges menük évről-évre perdöntő módon bizonyítják: a közétkeztetés képes és nyitott a megújulásra! Bizonyítják, hogy a hagyományos magyar ételeink is lehetnek egészségesek, ha megfelelő alapanyagból, hozzáértéssel készítik azokat.

A magyar közétkeztetésben eljött a megújulás pillanata – fogalmazott a minőségvezérelt közétkeztetés tapasztalatait taglaló konferencia résztvevői előtt az államtitkár. Mint mondta, a közétkeztetés szakmai színvonalának javulása az étkezési kultúra fejlődésével, az ellátottak, a társadalom elégedettségével, és a helyi termelők piaci szerepének növelésével járhat.

A NÉBIH 2015 októberében megkezdte a közétkeztetési főzőkonyhák élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szempontok szerinti minősítését, amely számos tanulsága közül az egyik: a jó minőségű alapanyag, a modern ételkészítési technológia, a közétkeztetés infrastrukturális hátterének fejlesztése mellett a képzett szakemberek jelenléte biztosíthatja az elvárható minőségű közétkeztetést.

(FM Sajtóiroda)