A kukorica kereskedelme a világban

Írta: Szerkesztőség - 2011 július 07.

A következő pár sorban áttekintést kaphatunk a világ kukorica kereskedelméről, kik a legnagyobb exportőrök, importőrök és mindennek segítségével könnyebben állapíthatjuk meg, hogy mik is a kukorica magyar árának kialakító tényezői és hogyan tudunk felkészülni, pontosabb előrejelzést kialakítani magunknak termésünk értékéről.

A ma ismert kukoricát a mai közép Mexikóban valaha élt népnek köszönheti az emberiség, akik feltehetőleg több mint 7000 évvel ezelőtt nemesítették ki egy vad fűféléből, mely szinte alig hasonlított a mai modern kukorica formájára. Innen indult el világhódító útjára először az amerikai kontinensen, majd Kolumbusznak köszönhetően Európában és később a világ többi részén.

A kukoricát elsősorban a takarmányipar hasznosítja főként a tápok energia biztosításának céljából. Kisebb mennyiségben kereskednek vele ipari és élelmiszeripari felhasználás végett. Az utóbbi években azonban az etanol felhasználására termesztett kukorica mennyisége jelentős mértékben nőtt. Az Egyesült Államokban előreláthatólag 2020-ban az etanol előállítására termesztett kukorica mértéke beérheti a takarmánykukorica mértékét. Hazánkban is növekvő tendencia látható e téren, hiszen az egyik legnagyobb etanol gyártó cég, a Fagen most kezd bioetanol üzem építéséhez Dunaföldváron.

A világ legnagyobb kukorica termelője az Egyesült Államok

Ennek kiváló természeti adottságain kívül az is az oka, hogy az ottani gazdák a kukorica és szója termelésből érik el a legnagyobb hasznukat hektáronként. Az elmúlt 15 évben a nettó bevételük 300 és 1000 dollár között mozgott, a szójáé 300 és 800 között, míg a többi gabona közül a búza, árpa, cirok bevétele maximum 430 dollárt ütötte meg hektáronként a legeredményesebb években. A búza bevétele ráadásul átlagban nem haladta meg a 150 dolláros nettó bevételt. 2006 óta eltelt időszakban a piac megtapasztalhatta a kereslet alapú igényeknek megfelelő magasabb árakat is, míg az előző évek nagyrészt a kínálat alapú kereskedelmi tényezőkhöz szokott hozzá. Ez előreláthatólag az idei évben sem fog változni, noha nem lesznek olyan magas árak, mint 2 éve. A kínálat alapú kereskedelem visszatértéhez feltehetőleg várni kell pár évet, hiszen az átmenő készletek a világban lecsökkentek. Ugyan a mostani évben már 136 millió tonna ennek nagysága, ami 17,4%-nak felel meg a világ felhasználási igények kielégítésében, s ez a szám nagyobb, mint az elmúlt két év adatai (14,9%, illetve 16,4%), de még messze nem közelíti meg az előtte lévő 20 évben megszokott 25,5%-ot.

A 2009/2010-es termés nagysága 796,45 millió tonna az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) hivatalos adatai alapján. Az Egyesült Államok magasan a legnagyobb termelési adatokkal rendelkezik, éves szinten a 2009-10-es évben több mint 334 millió tonna kukoricaterméssel, míg átlagban az EU 27 tagja összesítve is csak a harmadik-negyedik helyen áll a világban Kína (155 millió tonna) mögött és Brazíliával (51) versengve. (1. kép). A hivatalos termelési adatokat bárki nyomon tudja követni a következő internetes oldal segítségével: http://www.usda.gov/oce/commodity/wasde/latest.txt

Az itt található adatokat rendszeresen frissítik, ezért időnként érdemes ellátogatni erre az oldalra és megnézni az adatok alakulását.

Magyarország előkelő helyen van az EU 27 tagállama között 7,5 millió tonna feletti terméssel. Az EU-ban így hazánk Franciaország (14,3 millió) és Olaszország (7,7) mögött a harmadik legnagyobb termelő egyelőre. Egyelőre, hiszen Romániában a termőterület kétszer akkora, mint itthon, így az átlagtermés javulásával rövid időn belül nem a harmadik, hanem a második legnagyobb termelői lesznek az Európai Uniónak.

Exportőr vagy importőr

A kereskedelem és az országonkénti árak kialakulásában azonban fontosabb szerepe van annak, hogy egy ország exportőr, vagy importőr. Éves szinten 80 millió tonna kukorica talál magának új otthont és felhasználást egy másik országban, ha az EU-n belüli kereskedelmet már nem számítjuk nemzetközi szinten. A világ legnagyobb exportőre kimagaslóan az Egyesült Államok, mely 62%-ot szakít ki magának a világkereskedelemből. A sort Argentína és Brazília folytatja. A két dél-amerikai ország 25%-os részesedéssel bír. Jelentősebb exportőrök még India (3%), EU 27 (2,5%), Paraguay (2%), Ukrajna (2%), Dél Afrika (1%), Kína (0,6) Thaiföld (0,6). A jövőben az USA aránya az exportból enyhén csökkenő tendenciát mutat majd, míg a dél-amerikai államok feltehetően erősödni fognak. Kína szerepe, kínálata és kereslete folyamatosan változik az ottani igényeknek megfelelően. 2002/2003-ban még Kína volt a második legnagyobb exportőr a világon. Azonban a kínai gazdaság bevételeinek növekedésével együtt nő a lakosság élelmiszer igénye is, egyre nagyobb és nagyobb húsfogyasztással. Annak ellenére, hogy Észak-kelet Kína termelése több lesz, mint az ottani igények, a déli országrész kukorica importra szorul majd.

Az EU-n belüli országok exportja alapján a rangsorban Franciaország vezet várhatóan 7 millió tonna feletti mennyiséggel. Magyarország a második legnagyobb exportőr pár tízezerrel kevesebb, mint 3,5 millió tonna exporttal, majd Románia jön másfél millió tonnával. A sort Németország (0,7 millió), Bulgária (0,57), Belgium & Luxemburg (0,44), Ausztria (0,39), Csehország (0,38) folytatja. Amióta az EU tagjai vagyunk jelentősen megváltozott a magyar kukorica export iránya. Mára szinte teljes mértékben az EU országaiba kerül a magyar tengeri. A 2009/10-es szezonban mindössze csekély 120000 tonna árú kerülhet harmadik országba. Az 1. táblázat bemutatja az EU-n belüli kereskedelmet a 2008/09-es időszakra vonatkozóan. Vízszintesen találhatóak az exportáló adatok, míg függőlegesen a fogadó országok. A számok 1000 tonnára vonatkoznak. Példaként vegyük Magyarországot. Látható, hogy Ausztriába 269000 tonna kukoricát exportáltunk, de ugyanakkor Ausztriából 11000 tonna árút importáltunk.

Az 2009/10-es időszakra várhatóan az EU-n belüli kereskedelem egy picit kevesebb lesz, számítások szerint 14 és fél millió tonna. Hazánkba előreláthatólag pár ezer tonnával kevesebb árú érkezik, de a határ menti forgalmak azért megmaradnak. Az elsődleges célország a hazai kukoricának Olaszország lesz ebben az idényben is. Ott versenyképes a magyar árú. De mielőtt megnézzük, hogy miként is alakulnak ki az árak az adott régiókban, tekintsünk rá a legnagyobb importőrökre a világban.

Japán messze a legnagyobb kukorica importőr a világban. Az idei szezonban 16,3 millió tonna tengerit vásárol. Japánnak szinte nincs termelése, de nagy állattenyésztő ország, akik nem nagyon változtatnak a jól megszokott receptúráikon, így szinte minden évben hasonló mennyiségű kukoricát importál a takarmányipara, míg az ipari termelés céljából az országba küldött mennyiség növekszik. Tradicionálisan a második legnagyobb befogadó ország Dél Korea. Ők azonban abszolút költséghatékonyan vásárolnak. Ha az árak úgy diktálják, akkor a tápok gyártási formuláit könnyen változtatva állnak át takarmánybúzára, vagy más alternatív alapanyagokra. Mexikó is nagy importőrré lépett elő az évek folyamán. Noha ők nagy termeléssel is rendelkeznek, de az ott termelt árú nagy részét emberi fogyasztásra szánják, így a takarmányiparnak egyre nagyobb mértékben importálnak kukoricát. A 2009/10-es évben Mexikó feltehetőleg átveszi a második helyet a ranglistán és 9,5 millió tonna mennyiséggel, míg Dél Korea 7,5 millió tonnával a harmadik helyre kerül. Tajvan és a délkelet ázsiai régió szintén nagy importőr a világban. Számítások szerint idén 4,3 millió tonna kukoricát terveznek vásárolni.

Régiók szempontjából Észak Afrika és a Közel Kelet is tradicionális vevőnek számít. Egyiptom a legnagyobb vevő a térségben 4,2 millió tonnájával. Kanada és az EU is kiegészíti igényeit harmadik országból importált kukoricával. Ebben az évadban 2,5 millió tonna áramlik majd Uniós térségünkbe elsősorban Szerbiából, a volt szovjet államokból és az USA-ból.

Az elmúlt években sokat változott a világkereskedelem képe és jelentősen átalakult. Kína exportáló országból importálóvá válik, a volt szovjet tagországok importáló régióból exportálóvá válnak, az EU belső piacot épít ki magának, a fejlődő országok ellátási igénye egyre nő.

A kereskedelmi árak alakulása

A kereskedelmi adatok alapján elmondható, hogy az Egyesült Államoknak meghatározó, domináns szerepe van a világban. Ebből kifolyólag szinte egyértelmű, hogy a kereskedelmi árak legnagyobb mértékben tőle függnek és a különböző kontinentális, regionális árak is az amerikai árakból alakulnak ki. Az USA belső piaci árai irányítják a világpiaci árakat. Ez főleg a jelen helyzetben igaz, mikor kínálat alapú árazásról beszélünk. Így történhet meg, hogy bármi időjárásbeli változás történik az amerikai termőterületeken a világ árai is lereagálják a pozitív, vagy negatív híreket. A világ többi részén kétféle árfekvés alakult ki. Az egyik az exportáló országoké, a másik az importáló országoké. Vegyük a Közel Keletet példának. Tegyük fel A szaúdi térségnek kukoricára van szüksége. Hogy alakul ki az ár? Természetesen az amerikai árhoz hozzá kell adni a szállítási költségeket. A példa és egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy Amerikában a hajóra felrakott ár 100 dollár, a szállítási költség Szaúd-Arábiába 30 dollár, akkor az arab kikötői ár 130 dollár lesz. Minél beljebb visszük utána az árút a szárazföldön annál jobban nő az ár, hiszen újabb logisztikai költségek adódnak rá. Kicsit leegyszerűsítve így alakul ki az ár az importáló térségekben. Mi történik viszont az exportáló országokkal? Ha más ország is versenybe akar szállni a szaúdi üzletért, akkor hasonló árszinten kell ajánlatot tennie, azaz vissza kell számolni az árat a célállomás árából kiindulva. Amennyiben mondjuk Argentínáról van szó, akkor a 130 dollárból kivonjuk a –példa kedvéért- 40 dolláros tengeri szállítási díjat, így az argentin partnál 90 dollárt ér a kukorica tonnája. Ez az ár azonban még nem az, amit az ottani gazda megkaphat ellenértékként az árúért cserébe, hiszen azt oda is kell szállítani a tengerparthoz a földekről. Ugyanígy alakulna ki a magyarországi árfekvés is, mint az argentin, amennyiben magyar kukorica versenyezne az üzletért. Ebben az esetben a 130 dollárból le kellene vonni a tengeri szállítási költséget, majd a dunai szállítási költséget és a magyarországi belföldi szállítási költségeket. A magyar árutőzsde újbóli megnyitása után a dunai kikötői árakat tükrözte, tükrözi.

Hazánk helyzete és a felvevő piacok iránya is megváltozott EU csatlakozásunk után

Az előző évtizedekben a magyar export nagy hányada a Szovjetunió és a Közel Kelet irányába ment. Mára azonban jelentős része az EU-ba, a belső piacra kerül. Az EU nagyban segítette a magyar gazdákat az intervencióval. Azonban kukoricára az intervenciót megszünteti az EU. 2007 június 12-én ültek össze a mezőgazdasági miniszterek és közösen megállapodtak abban, hogy 3 éves ütemben, a 2007/2008. gazdasági évtől 0-ra redukálják az intervenciós felvásárlásokat. Miért is határoztak így? A 2005/06-os év végére 5,6 millió tonnára nőtt az EU intervenciós készlete. Ennek a mennyiségnek túlnyomó többsége a magyar raktárakban volt. Abban az évben a jó termés alacsony kereskedelmi árakat hozott a világban, így a gazdák nem szívesen értékesítették volna kukoricájukat, hanem felajánlották a 101,31 eurót biztosító intervencióra. A nagy raktárkészlet hatására rögtön számolgatásba kezdtek az EU-ban és rájöttek arra, hogy ilyen tempóban 2013-ra már 14,1 millió tonna árú lenne a silókban. A nemzetközi kukorica áraknál magasabb intervenciós árak miatt a feldolgozóipar a térségünkben nem tudott versenyképesen alapanyagot vásárolni. Az ennek hatására született megállapodás szerint a 2006/07-es évben már maximalizálták a felajánlható kukorica mennyiségét másfél millió tonnában, a 2007/08-as évre 700000 tonnában, míg a 2009/10-es évre ezt a mennyiséget 0-ra húzták le. Így a magyar kukorica újból versenyképes áron kerülhet mind az EU belső piacára, mind a harmadik országok felé történő export piacokra. Mit is jelentett akkor ez a magyar gazdák száméra? Azt, hogy feltehetően újból versenyre kell kelni az amerikai árszinttel és nem garantált egy minimum ár a piacon, azaz egyszerűen lefordítva a kukorica ára a térségben csökkenni fog. Amire nem számítottak akkor a miniszterek, hogy pont egy évvel később indult be a piac átalakulása és a kínálati piac. A világkereskedelmi árak magasabbak voltak, mint az intervenciós ár. Ez a tendencia, mint már korábban taglaltuk még pár évig fennmaradhat, de ha újból elérjük világszinten az átmenő készletek bővülését, akkor visszatérhet a keresleti piac. Az olcsóbb hazai kukoricának a termelő gazdák nem örülnek annyira, de a felhasználó iparnak, az állattenyésztő ágaknak ez segíthet és ők fellélegezhetnek a nemzetközi versenyben.

Hogyan kövessük az árak alakulását?

Nagy kereskedő és termelő cégek, mint az ADM, Bunge, Cargill, stb. folyamatosan követik a világ kínálat-kereslet alakulását. Nekik szinte minden országban vannak képviseleteik, így országonkénti lebontásban, saját összegyűjtött adataik alapján állítják fel elképzeléseiket a világpiaci trendekről, a termés nagyságáról, az átlagtermésről, export mennyiségekről, import mennyiségekről, felhasználási adatokról, átmenő készletekről. Ezeket az adatokat titkosan kezelik és erre alapozva építik fel stratégiájukat. A nemzetközi árak alakulásánál szintén figyelembe kell venni a szállítási költségek változásait, a valuták ármozgásait, országonkénti import és export vámtételek nagyságát. A többiek a hivatalos adatokra tudnak támaszkodni, melyek nagyjából hasonló szinteken vannak, mint a magáncégek adatai. A már fent említett USDA adatokat bármikor meg lehet tekinteni a megadott web oldal segítségével. A magyar szempontból fontos valuták árfolyamait a Magyar Nemzeti Bank internetes oldalán nyomon lehet követni: http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=napiarfolyamok

Érdemes figyelemmel kísérni a Magyar Árutőzsde alakulásait is, ahol 15 perces késleltetéssel láthatjuk a napi kötések alakulását:

http://www.bet.hu/topmenu/kereskedesi_adatok/arupiac/hataridos_gabonatermek

A tengeri szállítások árait követni egy külön szakma, de a trendeket látni lehet követni a következő oldal segítségével:

http://www.investmenttools.com/futures/bdi_baltic_dry_index.htm

http://www.exchange.imarex.com/product-specification/category1066.html

A kukorica világpiaci árának változásait legjobban a Csikágói Árutőzsde segítségével lehet megtenni:

http://www.cmegroup.com/trading/commodities/grain-and-oilseed/corn.html

Az amerikaiak nem használják a nemzetközi mértékegységeket, így ennek könnyebb megértéséhez tudni kell az átváltási adatokat. A tőzsdei ár, amit látni lehet négyjegyű. Egy bushel, azaz egy véka árának felel meg. Olvasni a kukorica esetében úgy kell, hogy a négy jegyű szám első karaktere a dollár értéket adja meg, a második kettő a cent értéket, míg az utolsó számjegy vagy 0, vagy 2, 4, 6 lehet. A 2 negyed centet, a 4 fél centet, a 6 háromnegyed centet jelent, míg a 0 az nullát. Ha például az érték 3682, akkor egy bushel ára 3 dollár 68 cent és egy negyed cent. Hogy lehet ezt tonnára átszámolni? Egy tonna 1,10231 amerikai, úgynevezett „short” tonnának felel meg. Egy short tonnában 2000 font van. Egy bushelben, ami űrmérték, a gabona fajtájától függő font (súlymérték) fér el. A következő internet oldal segítségével könnyen átszámolhatóak az adatok:

http://www.spectrumcommodities.com/pdf/convfactY2K.pdf

Látható, hogy kukorica esetében 56 font van egy vékában, azaz bushelben. Az így kapott adatok alapján ki lehet számolni, hogy kukorica esetében a tőzsdei árat meg kell szorozni 39,37-tel. A fenti példánkat folytatva a 3682-es ár = USD 3,6825 / véka. Ezt szorozva 39,37-tel kiadja a 144,98 dolláros tonnánkénti árat. A tőzsdei ár azonban a Csikágói árszintnek felel meg. Mindenképpen fontos figyelni a trendek alakulásának követéséhez. Ahhoz, hogy a fizikailag exportálható árakat is látni lehessen a Mexikói Öböl árfekvését is érdemes ellenőrizni, hiszen a legtöbb kukoricát itt rakják hajóra. Az árak változása szintén elérhető az interneten:

http://www.ams.usda.gov/mnreports/bg_gr110.txt

A kalkuláció menete megegyezik a fent leírtakkal azzal az apró különbséggel, hogy itt már nem 0, 2, 4, 6 reprezentálja a negyed centeket, hanem kiírják őket. Tehát ha az ár itt 4,1225, akkor az tonnában 4,1225 x 39,37 = 162,3 dollár.

A fentiekből látható, hogy a magyar kukorica árak alakulása sokrétű és nem csak attól függ, hogy milyen volt a termés Somogy megyében, vagy a hajdúságban. Tulajdonképpen a hazai kukoricatermés nagysága csak kis mértékben befolyásolja a nemzetközi kereskedelmi árak kialakulását. Az előrelátó gazdák azonban megkaphatják a kellő segítséget, információt ahhoz, hogy saját maguk is előrelátó döntéseket hozzanak és a világcégek gondolkodásának elsajátításával fejlesszék saját üzletüket.

Tömösi Attila