Egy százéves múltú növényvédőszer-gyártó a cégfelvásárlások és hatóanyag-kivonások küszöbén – körülbelül ezekkel a szélsőségesnek tűnő gondolatokkal készültem riportalanyomhoz. Amivel szembesültem, az pedig egy várakozásokkal teli, mindenképpen pozitív életszemlélet, szakmai magabiztosság és persze csapatjáték. Elcsépeltnek tűnő fogalom, sokszor használják az újságírók: a szemlélet. Salamon Györggyel, a Nufarm Hungária Kft. ügyvezetőjével beszélgettem pontosan erről a szemléletről.
– Induljunk a kályhától, azaz jelen esetben az új-zélandi földekről, hiszen alapvetően onnan származik a vállalat.
Száz évvel ezelőtt az új-zélandi farmerek nem is sejthették, hogy termelői összefogásuk hova vezet. De valószínűleg a későbbi cégalapító, Max Fremder sem remélte, hogy a század közepén már fenoxi-herbicidek értékesítésére szakosodott cége Ausztráliában piacvezetővé válik, meghódítja Ázsiát, és hamarosan európai, amerikai terjeszkedésbe kezd. Új-Zélandra gondolva sokunknak az ökológiai elkötelezettség, a természetóvó növénytermesztés és állattartás jut eszébe. A természet tisztelete és a fenntarthatóság a korszerű mezőgazdaságban is egyre nagyobb hangsúlyt kap, és vannak cégek, amelyek ennek mentén építik fel üzletpolitikájukat. Például a Nufarm. Így lesz egy jó gondolatból növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó nagyvállalat.
– Változott valamiben az eredeti csapásirány?
Ez attól is függ, hogy mit nevezünk eredetinek. A mai Nufarmot generikus növényvédőszer-gyártónak, -forgalmazónak gondolhatnánk, ennél viszont sokkal több. Nem egyszerűen lemásoljuk a termékeket, hanem mindig igyekszünk valamilyen értéket hozzáadni, teremteni, amely hasznos a gazdáknak. Épp ez a hozzáadott érték a mi innovációnk. Cégünk 23 százalékos tulajdonosa a Sumitomo Chemical, amely viszont köztudottan eredeti hatóanyagok fejlesztője és gyártója. Ezzel a háttérrel és támogatással termékkínálatunk is bővülni tudott. A világ ráadásul folyamatosan változik, ami a mezőgazdaságra is igaz, gondoljunk csak a termesztéstechnológiákra. A növényvédelem pedig maga az „állandó változás”. Újabbnál újabb kórokozók, kártevők és gyomnövények jelennek meg, és akkor a jogi háttérről, a piaci szereplőkről nem is beszéltünk még. Ezekre viszont különösen gyorsan és rugalmasan reagál a Nufarm.
– Ha már a változásnál tartunk: a közelmúlt cégfelvásárlásoktól, összeolvadásoktól volt hangos a szakmában. Érintheti ez a Nufarmot is?
Nincs ilyen információnk, találgatásokba viszont nem is lenne szerencsés bocsátkozni. Most szakmailag fontosabb változások foglalkoztatnak minket. A hatóanyag-kivonások kapcsán kötelességünknek érezzük a gazdák megfelelő tájékoztatását és felkészítését. A glifozát kivonása például nem érte a szakmát váratlanul, régóta tudni lehetett az uniós előkészületekről. A termelőknek pedig megoldást kell nyújtani, hogy az eddig megszokott és jól ismert márkákat pótolni tudják. És ha már a változásoknál tartottunk, a Nufarm világszinten belső átalakuláson megy át, ami persze rendkívüli izgalommal, várakozással tölt el mindenkit. A változást pedig épp a naggyá válás generálta. Nem is egy hagyományos értelemben vett multinacionális cég lett belőle, mert hatékony és valóban egységes gondolkodásmódot, vállalati kultúrát képvisel. És szemléletet, hisz a közös gondolkodás ugyanazt fogja jelenteni ezentúl Új-Zélandon, Amerikában, Ázsiában vagy akár itt, Magyarországon.
– Megkerülhetetlen a kérdés: mennyire kapnak majd önállóságot mint Nufarm Hungária?
Bizonyos sztenderdizált folyamatokat be kell vezetni, hogy azonos arculattal, hasonló portfólióval jelenjen meg a cég a világon mindenütt. Eközben lehetetlen, hogy száz százalék önállósága legyen egy leányvállalatnak, mert a céges irányelveket be kell tartani. Egyébként ezek az elvárások nem új keletűek, két éve deklarálták a Nufarm-értékeket, azokat a viselkedési normákat, amelyektől igazán nufarmer leszel. Meggyőződésem, hogy piaci részesedésünk – és annak megjósolható növekedése – részben ennek köszönhető.
– Nem kis büszkeség érzékelhető abból, amit mond. Úgy látom, jó érzés nufarmos-nak lenni. Milyen a hazai gárda?
A Nufarm Hungária 2008 januárjától működik. Ma már 16-an vagyunk, nyolc területi szaktanácsadó és egy kolléga, aki a kiemelt ügyfelekkel tartja a kapcsolatot. Alapvető a Nufarmnál, hogy nem pusztán kereskedők vagyunk, hanem komplex megoldásokat adunk különböző növényvédelmi problémákra. Ez az új szemlélet és belső értékrend, maga a modell a garancia a működésünkre és arra, hogy tényleg jó érzés nufarmosnak lenni.
Mely kultúrában a legsikeresebb a Nufarm?
A kalászosokban egyértelműen jelentős a szerepünk, ami részben annak az eredménye, hogy a fenoxi-herbicidek csak nálunk elérhetőek, de a gombaölő és rovarölő szereinknek is nagy sikerük van. A piaci részesedésünk három-négy százalékos Magyarországon, de kalászosokban már hat-nyolc százaléknál tartunk, hisz olyan eszközök vannak a port-fóliónkban, mint a Mezzo Forte Mystic S gyomirtó-, gombaölő- és rovarölőszer-gyűjtőcsomag, az évek óta sikeres Mystic Pro gombaölő szer és a Sumi Alfa rovarölő szerünk. És még sorolhatnánk, és persze nemcsak kalászosokban, hisz ott vagyunk kukoricában, repcében, napraforgóban, de még a kertészeti kultúrákban is.
– A napirenden lévő hatóanyag-kivonások újra felkavarták a közvéleményt. Nemrégiben a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesülete sajtótájékoztatóján találkozhattunk a zöldek által képviselt ellenséges, már-már feltüzelt közhangulattal. Mi a véleménye erről?
Ez nem a közhangulat. Kétségkívül vannak véleménykülönbségek, de inkább információhiányból erednek. Növényvédő mérnök, növényvédőszer-forgalmazó vagyok, de nekem is van egy 19 és egy 22 éves lányom, én sem felperzselt földeket kívánok hagyni nekik, és ugyanúgy nem akarok kipufogógázokkal szennyezett levegőt vagy olajfoltokban úszó vizeket sem. Jelenleg a növényvédelmi szakma ázsióját látom veszélyben. Vannak a növényorvosok, és vannak a környezetvédők, akik a kommunikációjuk alapján mintha állandóan háborúban állnának velünk. Olyan színben tüntetnek fel bennünket, forgalmazókat és a mögöttünk álló kutató-fejlesztőket, mintha lelketlen profithajhászok lennénk, a másik fél pedig maga az élő lelkiismeret. Úgy érzem, úgy érzi a szakma, hogy a hangsúly és a figyelem aránytalanul eltorzult. Ott vannak például a humán gyógyászatban alkalmazott, sokak által ismert és használt körömgomba elleni készítmények vagy a korpásodás elleni samponok. Ugyanolyan hatóanyagokat tartalmaznak, mint egyes azoltartalmú növényvédő szerek! A körömgombakenőcs tíz milligramm azolt tartalmaz, amelyet egy hónap alatt juttatunk a bőrünkre, nem is szólva az azoltartalmú samponról – miközben ennyi azolt az élelmiszer-termelésből, az ételből egy év alatt sem „fogyaszthatunk” el!
Mi lenne a megoldás?
Nem feltétlenül az anyagokkal van a baj. Szemlélet- és magatartásváltozásra van szükség, mert ha rosszul használja fel az ember, a legszelídebb szer is kárt tud tenni, lásd például az alkohol vagy az üzemanyag problematikáját.
Ez inkább a felhasználó felelőssége?
A felelősség közös. A felhasználó felelőssége abban van, hogy a szereket úgy használja, hogy például ne pusztítsa el a méhet, ne kerüljön a Balatonba, ne legyen szermaradék a növényben. Tehát a gyártót, a forgalmazót, a felhasználót, az engedélyező hatóságot, a politikát és a médiát is felelősség terheli. Ezért is végtelenül hosszú és költséges folyamat az engedélyeztetés. A fogyasztói kosárra tekintve például fontos, hogy az étkezési szokások alapján bizonyos hatóanyag hogyan bomlik le. A toxikológiai vizsgálatokból kiderül, hogy az adott hatóanyagból a szervezetbe bevitt mekkora mennyiség okoz kárt, és mennyi az, amit bármeddig eszel, nem lesz semmi bajod. Ebben a kosárban megnézik a termékek megengedett szermaradékértékét, a százszoros biztonsági szorzó és toxikológiai vizsgálat alapján állapítják meg a megengedett hatóanyag-maradékot, és utána meg kell nézni, milyen permetezési technológia mellett garantálható, hogy azt a szermaradvány-mennyiséget nem érik el. Ez is egyfajta szemlélet, de már sokkal nagyobb „hatósugarú” és felelősebb.
