A magyar gazda tényleg jobban teljesít!

Nemcsak belföldön emelkednek a grafikonok: a világba is nagyobb a magyar agrár-kivitel

Gyarapodó állatállományok, egyes területeken sokszorosára növekvő élelmiszer-, termék- és állatkivitel – röviden ez jellemzi a magyar mezőgazdaság elmúlt bő egy évét. És úgy tűnik, a trend nem törik meg idén sem.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év első 10 hónapjában folytatódott a 2014-ben megnyílt trend: 1,3%-os exportnövekedést produkált a magyar mezőgazdaság. Több termékosztály nemcsak egyes elemeiben, de összességében is növekedett – ilyenek például az élő állatok, a zöldségfélék, a gyümölcsök, a gabonafélék és malomipari termékek, illetve a magasabb feldolgozottsági fokot képviselő élelmiszeripari termékkörhöz tartozó kategóriák (többek között a húskészítmények, italok, állateledelek-takarmányok, élelmiszeripari melléktermékek).

A leggyorsabban a gabonafélék és a malomipari termékek exportja bővült 2015-ben. A teljes kivitel mintegy 20%-át képviselő exportárbevételű termékegyüttes révén a gabonafélék és feldolgozott termékei húzták a tavalyi agrárkivitelt. A gabonakivitel adta a 2015 első 10 hónapjában az agrárkivitel 17,5%-át, és a bővülő export-termékcsoportok összegének 31%-át – írja lapunk, az Agrárágazat márciusi számának piaci elemzője, Szabó Jenő. A melléktermékek szegmensének 7%-os bővülése és az ugyancsak nagy exportértéket képviselő különböző ehető készítmények csoportjának 10%-os bővülése, nemkülönben az ugyancsak 10%-kal növekvő exportot hozó, húsból, halból készült ételek csoportja is része annak, hogy tavalyi agrár-exportunk 56,5%-át sorolhatjuk a bővülő kiviteli kategóriába.

Felvételünk csak illusztráció! Agrárágazat-archív

Emellett bővülés jellemezte például a takarmánykukorica, az élő marha, a darabolt sertéshús és az árpa kivitelét is. Kukoricánk

minden uniós tagállami partnernél piacra talált:

893 ezer tonnát Románia, 800 ezer tonnát Olaszország, további cirka fél-félmillió tonnát Hollandia és Németország vett meg. Élőmarháink legjelentősebb vásárlója Törökország, amit Oroszország és Ausztria után Libanon és Horvátország követ. Darabolt sertéshúst – e nagysági sorrendben – Románia, Olasz- és Horvátország, Hollandia, Lengyelország és Tajvan vásárolt tőlünk.

Az Agrárágazat márciusi számából az is kiderül, hogy a növekvő kivitel mind nagyobb termékpalettát jelent, továbbá nő a feldolgozott élelmiszeripari termékek részaránya, ami nagyobb jövedelmezőséget feltételez, mint a feldolgozatlan mezőgazdasági termékkör áruféleségei).

Jó hír továbbá az is, hogy a világ népesség- és gazdaságnövekedésének legnagyobb motorjai, az ázsiai és afrikai országok is mind több élelmiszert (vagy más agrárterméket) vásárolnak tőlünk, de növekedés figyelhető meg az amerikai kontinensen is.

Kohout Zoltán

(További izgalmas részletek, táblázatok és elemzések az Agrárágazat márciusi számában!)