A megújuló energiák által indukált társadalmi változások, „öko közösségek”

Korábbi cikkeinkben részletesen szó esett Földünk növekvő problémáiról, a kedvezőtlen klíma hatásokról és arról, hogy a megújuló energiák használata hogyan segíthet a problémák csökkentésében. Szólnunk kell azonban még egy – talán még ennél is fontosabb – dologról. Milyen társadalmi változásokat indukálnak a megváltozott energiahasználati lehetőségek.

Az energia átalakító eszköz – termékpálya

Ha megvizsgáljuk egy energetikai eszköz, például egy gázkazán vagy olajkazán teljes életútját, a következőket tapasztalhatjuk.

A vasércet/fémet kibányásszák, kohósítsák, finomítják, elkészül az acél alapanyag.

Ezután jön a feldolgozó ipar, a mérnöki tervek alapján elkészülnek a kazán alkatrészei, ezeket összeszerelik, beüzemelik, csomagolják, kereskedelmi forgalomba hozzák.

A kereskedő eladja, mi megvesszük, hazavisszük, hogy majd használjuk.

Ha össze akarjuk számolni, hogy hány cég, hány vállalkozás vett részt ebben, míg eljutott a termék eddig a pontig akár több száz is lehet.

Ez mind munkahely, mind hozzáadott érték, és „természetesen(?)” jelentős adófizetés is származik ebből. Idáig semmi gond nem lenne.

De a java még csak most jön. Ezzel az eszközzel így semmit nem tudunk kezdeni!

Hiába birtokolunk egy komoly értéket képviselő eszközt, mit sem érünk vele.

A fűtésre vettük ugyan, de hamar kiderül, hogy gáz(olaj) nélkül semmit sem ér, halott vaskupac.

És most következik a lényeg, a legfontosabb fázis.

Szükség van gáz (olaj) folyamatos ellátásra, amely már abszolút mértékben nem tőlünk függ!

Sőt éppen mi függünk ettől, egy eltéphetetlen örök kötelék, mely mindenkit függőségben tart!

A korábbi rabszolgatartó társadalmainkban a függőség, „a bilincs” megléte nyilvánvaló volt.

És most mi a helyzet? Sajnos azok az országok, akik birtokolják ezeket az egyre fogyóban lévő energiahordozókat, egyre agresszívabbá válnak.

Egyre többen élünk a Földön, egyre több energia és egyre több élelmiszer kell.

Ez a kincs egyre értékesebb, bizonyos kutatók szerint nincs messze az az idő, amikor az „energia=élelmiszer” cserearány mindennapossá válhat.

Ha megnézzük egy megújuló energia eszköz termékpályáját, sok hasonlatosságot találhatunk az előzővel párhuzamban.

A vége azonban sokkal vidámabb: nincs szükség az energiahordozó beszállítására, elosztására, ezért a függőség is más jellegű.

Nyilvánvaló, hogy a megújuló energiák tömeges elterjedése mélyreható változásokat fog eredményezni a világ teljes energetikájában, az energia birtoklásban, elosztásában és újra elosztásában.

Értékesebb az energia, mint az emberi élet?

Fontos, hogy mielőbb felismerjük a függőségeinket.

Az egyik ilyen függőség az energia termékpálya során jelentkező függőségek.

A fosszilis energiahordozók birtoklásáért a korábbi időszakokban sok százezer (millió?) embernek kellett meghalnia, és sajnálatos, hogy ez a folyamat ma sem ért véget, sőt várható, hogy a helyzet még feszültebb lesz.

Vajon a napenergiáért is meg kell halni embertársainknak?

A jövőben meg kell ölnünk majd másokat, hogy megszerezzük a szelet, hogy kihasználjuk a földhőt, környezeti hőt?

Érdekes következtetések adódhatnak, ha komolyabban elkezdjük elemezni, és főleg tovább gondolni a napjainkban világméretekben megindult folyamatokat.

Továbbá vegyük figyelembe, hogy az olaj, szén, gáz fontos ipari nyersanyagok.

Ma már helyettesíthetők zömében megújuló energiákkal.

Ezért mielőbb el kell kezdenünk a megújuló energiák felhasználását tömeges méretekben, körültekintőbben, óvatosabban kellene velük bánni, nem pedig feleslegesen elégetni.

Az égetés mindent megsemmisít, pedig lehet, hogy ha esetleg valamikor a bolygónk elhagyására kényszerülünk, pár száz év múlva „úti csomagként még jól jöhet”.

Autonom közösségek

Örvendetes hogy egyre több ember ismeri fel ezeket a problémákat és egymással szövetkezve új típusú közösségeket alakítanak ki.

Ennek lényeges elemei önellátás az élelmiszer ellátásban, önellátás az energia ellátásban, és ha „szükséges” önellátás a pénzben.

Hazánkban Sopronban, már évek óta használják „kékfrankost” helyi pénzként.

Hasonlóan önszervező, kiváló autonóm közösséget sejtet a hawaii Mesefalu[1], ahol a „Mesefalu tallér” látja el ugyanezt a feladatot.

Hazánkban is vannak ilyen formálódó közösségek, melyekben az odaköltöző emberek elutasítják jelen társadalmunk kötöttségeit, és az emberközpontú közösségben találják meg nyugalmukat, boldogulásukat.

Van hová menekülnünk a magunk építette társadalom elől?

A függőség és a veszélyek nyilvánvalók.

De szerencsére vannak számunkra ugyanilyen nyilvánvaló eszközök és menekülési útvonalak.

A kulcs a civil szerveződésekben rejlik.

Egy megfelelően szervezett és önakaratából egységes társadalmi szerveződés képes arra, hogy a jelenlegitől lényegesen eltérő fenntartható életformát alakítson ki.

Ehhez az kell, hogy a jelenlegi társadalmi berendezkedésünkben ma domináns függőségi formákat csökkentsük vagy teljesen megszüntessük.

Ezért is van arra szükség, hogy a megújuló energiákat társadalmasítsuk.

A „Megújuló Energiák Társadalmasítása”[2] egy komplex bonyolult folyamat, ezért megfelelő előkészítéssel és felkészültséggel kell hozzáfogni.

Mindenesetre azonnal el kell kezdeni.

Egy alátámasztásként álljon itt a világ egyik piacvezető pénzügyi csoportjának véleménye

„Amennyiben ezeket a lehetőséget megragadják az államok, akkor a klimatikus változás nem egy fenyegető veszély lesz, hanem egy lehetőség, a környezetvédők pedig a fogyasztásról való lemondást követelő, de senki által meg nem hallgatott Kasszandrákból a jövő innovátoraivá válhatnak .

Vélik a Deloitte elemzői, akik szerint naivitás azt hinni, hogy a politika önmagától erre az útra lép majd, a változást a közvéleménynek kell kikényszerítenie.”

Az itt bekövetkező változások további mélyreható változásokat indukálnak az építészetben, a közlekedésben, és a mindennapi gondolkodásunkban.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az emberiség a jelenlegi állapotból mielőbb eljusson a „Napkorszakba”.

Felhasznált források:

Gaiasolar, és Véghely Tamás korábbi előadások, műszaki tanulmányok

GAIA falu Galgahévíz – az új közösségi modell. www.gaiaalapitvany.hu

Krisna-völgy közösségi falu

„Mesefalu” naplója www.offgrid.blog.hu

Véghely Tamás

okl. villamosmérnök^[3],[4]

A cikksorozatunk a GAIASOLAR kft(www.gaiasolar.com) támogatásával készült.

[1] Az Mesefalu ház egyik prototípusa Károly herceg kertjében került felállításra az IBM és a Financial Times együttműködésével 2010-ben.

[2] A Megújuló Energiák Társadalmasítása” komplex program részletei interneten megtalálhatók, illetve kérésre megküldi a szerkesztőség.

[3] Véghely Tamás, okl. villamosmérnök, GAIASOLAR kft.

Megújuló Energia szakértő, Megújuló Energia Vezető Tanácsadó

[4] A Magyar Megújuló Energia Szövetség alapítója, az elnökség tagja, a Napenergia Tagozat vezetője