A mezei pocok 2014. évi kártétele

Az Atlanti-óceántól a Bajkál-tóig elterjedt eurázsiai faj, Magyarországon szinte mindenütt előfordul.

Rendkívül sok tápnövénye ismert, melyek közt szinte valamennyi termesztett növény előfordul. Főként a zöld növényi részeket fogyasztja, de a virágot, magot, termést, gyökeret, gumót, hagymát és a fák kérgét is károsítja táplálkozása során.

Kárképe

Kárképe jellegzetes. A talaj felszínén kanyargó járatok, földtúrással körülvett lyukak, valamint a lyukakba behúzott növényi részek jelzik a kártevő jelenlétét az adott területen. A kártétel hatására a növényállomány kiritkul. Őszi kalászosokban a szárat összeaprítja a kalászig, ősszel a zöld növényi részeket lerágja, a föld alatti járatai miatt a tövek kifagynak, évelő pillangósokban a gyökerek téli elrágása következtében a növényállomány nagy része nem hajt ki, a hagymás és gumós növények estében pedig a gyökereket megrághatja. Ősszel betelepszik az állókultúrákba, lekérgezheti a fák gyökerét és törzsét. Télre behúzódhat a tárolókba, károsítva a tárolt terményeket. Állandó rágásra a folyamatosan növekvő fogai miatt kényszerül.

Évi 5-6 fialás akár 8 egyeddel

Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja a faj szaporodását.

A gyors felszaporodás oka részben a faj biológiájából ered. Szaporodási időszaka kora tavasztól, február második felétől novemberig tart. Ez idő alatt 5-6 fialás is lehetséges, fiallásonként akár 8 egyed is a világra jöhet. Megtelepedésének kedveznek a gyepes árokpartok, töltésoldalak. Télen főleg nappal, nyáron inkább éjjel aktív. Az egyes egyedek akár 2 évig is elélhetnek.

Az áttelelő populációban a hímek vannak túlsúlyban, de tavasszal a szaporodás megindulás következtében a hímek egymás közti harca miatt az ivararány eltolódik a nőstények javára. A tavaszi nemzedék feladata a gyors szaporítás, ezzel szemben az őszi nemzedéké az áttelelés.

Évről évre nagyobb mennyiségű állat telel át, emiatt akár 3 évente kialakulhat egy nagyobb mértékű felszaporodás. A kemény hideg, a hótakaró hiánya, enyhe és hideg periódusok gyakori váltakozása csökkenti a gradáció kialakulását. Az enyhe tél, a száraz tavasz és nyár kedvez a pockok felszaporodásának. Idén azonban a csapadékos nyár ellenére is jelentősen felszaporodott.

Tél végén az árokpartokon, füves-bozótos területeken, elhanyagolt álló kultúrákban fordulnak elő, ezek az úgynevezett rezervoár területek, ahonnan később benépesítik a szántóterületeket.

A mezei pocok szereti a közepes magasságú, összefüggő növényzetet. Üregeit főként lejtőn vagy a talajfelszín kiemelkedései alatt készíti. Vannak fészkelő, táplálkozó és éléskamra üregei. Ezekről a területekről népesülnek be az akkumulátor-területek, a pillangósok és gabonafélék. Itt rendkívül nagy egyedsűrűség jöhet létre rövid idő alatt. Ezt követően a populáció számára kedvezőtlenebb területekre, úgynevezett depresszor-területekre is eljutnak.

A gradáció később magától összeomolhat, mert a nagy egyedsűrűség olyan stressz hatást vált ki, melynek hatására viselkedésük megváltozik, és tömegesen pusztulnak el.

Természetes ellenségek

Természetes ellenségei közül a madarakat és az emlősöket érdemes kiemelni. A madarak éves pocokfogyasztását 1,2 milliárdra becsülik, egy gólya napi 44 pockot is elfogyaszthat. Az emlősök közül leghangsúlyosabb fajok: a róka, menyét, görény, vakond és a cickány.

A mezei pocok gradációjának előrejelzése:

A legelterjedtebb módszer az adott területen történő lakott járatok számlálása alapján meghatározható a fertőzöttség mértéke.

Pocok egyedszám – lakott járat/100 m²
Fertőzés mértéke	Gyenge	Közepes	Gradáció veszély
tavasz	< 2	2 -5	>5
ősz	< 5	5-10	>10

Védekezési módszerek:

Agrotechnikai védekezés:

Jelenleg a nem művelt területeken, gyümölcsösökben, repcékben figyelhető meg a kártevő, de az őszi kalászos kultúrákban is várható a megjelenése. Az ellenük való védekezés részben agrotechnikai és mechanikai megoldásokkal lehetséges. A mélyszántás, a pockok járatainak, fészkeinek beszántása, a tarlóhántás, a pillangósok feltörése, gyümölcsösökben a gyepes fasoros művelés jelentősen csökkentheti egyedsűrűségüket, csakúgy, mint a csapdázás, facsemeték gyökerének dróthálóval való burkolása, valamint a fák mellőli rendszeres hó eltakarítás. A nagy táblák kialakításával csökken a földutak, mezsgyék területe, ami a pockok áttelepülését segíti.

Az agrotechnikai és mechanikai módszerek azon kívül, hogy önmagukban is elég hatékonyak, növelik a többi módszer (biológiai, kémiai) hatékonyságát is.

Kémiai védekezés:

A leghatékonyabb, ám legveszélyesebb módszer is egyben a növényvédő-szerrel történő védekezés, mivel szelektív, csak a pockokra ható készítmény jelenleg nem ismert.

Megemlíthetjük a pocokjáratok gázosítását (kalcium-foszfid), ami a föld alatti járatok légterére hat, azonban jelenleg ez a készítmény (Polytanol) nem beszerezhető.

A szükséghelyzeti védekezéssel kapcsolatban megjelent 04.2/10112-2/2014. számú engedélyokirat módosítás (1. számú melléklet) a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer használatáról továbbra is hatályban van 2014. október 31-ig, sőt további kiterjesztése várható.

Hatóanyaga a klórfacinon, egy véralvadásgátló vegyület, amely vérzékenységet okoz az állatokban. Nagy mennyiségű zöld növényi rész fogyasztása esetén (nagy mennyiségű K vitamin szervezetbe jutása) hatékonysága jelentősen lecsökken.

A Redentin 75 RB felhasználásához növényvédelmi szakirányító alkalmazása szükséges, valamint a hasznos élővilág védelme szempontjából vadgazdálkodási szakember vagy a helyi vadásztársaság segítségét is igénybe kell venni, gondoskodni kell a vadak riasztásáról. Gyümölcsösökben és ruderális területeken a kezelések kizárólagosan járatkezeléssel végezhetők el.

A kezelés elvégzése után a területet két héten át külön jelöléssel kell ellátni. A területen esetleg elhullott állatok esetén meg kell előzni, hogy ragadozó, illetve dögevő állat elfogyaszthassa azokat.

Természetvédelmi terület határától 300 m-es védőtávolságot kell tartani.

A Redentin 75 RB használatához az engedélyokirat mellékleteként megtalálható adatlapot kitöltve, a helyben működő vadgazdálkodó szervezet képviselőjével ellenjegyeztetve kérjük, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságára eljuttatni.

Ülőalkalmatosság a ragadozómadarak számára, hatékony megoldás a rágcsálók ellen.

Mezei pocok elleni védekezésre felhasználható az Arvalin LR készítmény, csalétekre felhordott erős méreg (cink-foszfid), mely kis kiszerelésben szabad forgalmú, bárki által beszerezhető, 250 g-os kiszerelés felett azonban már II. forgalmi kategóriába kerül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Arvalin RL mezei pocok gyérítésére csupán lakott területen kívül, kizárólag járatkezeléssel alkalmazható.

Biológiai védekezés:

Biológiai védekezésként szóba jöhet a T-alakú ülőfák kihelyezése, ragadozók búvóhelyeinek kialakulásának elősegítése, valamint erdősávok kialakítása. Azonban ragadozó madarak részére kihelyezett ülőfákkal ellátott területen a Redentines kezelés nem végezhető el.

Gyulai Balázs, Klupács Helga, Zsolnai Balázs