Országos helyzetkép
Az időjárástól függően évente 5-15 millió tonna terményt szükséges szárítani.
Ehhez a mezőgazdasági üzemek mintegy 1.500 különböző típusú és évjáratú zömmel földgáz üzemű szárítóval rendelkeznek.
A szárítás során az átlagos elvonandó víz mennyisége 7-15%.
A szárítók korszerűségüktől függően 1 kg víz elvonásához 4-6 Mj hőmennyiséget használnak fel.
E számokból következik, hogy a szárításhoz évente 74-235 millió m3 földgázt használnak fel, ami a jelenlegi árakon számolva 8 – 26 milliárd forint energiaköltséget és 140 –450 000 tonna CO2 (eq) ÜHG kibocsátást jelent.
Törekvések
Már voltak kezdeményezések a szárítók földgáz fűtésének biomasszával való kiváltására. A jelenlegi szárítóberendezések általában óránként 9 000 –14 000 Mj hő vesznek fel, ezzel – az elvonandó nedvességtartalomtól függően – 15-40 tonna órakapacitással dolgoznak.
A szárítók döntő többségében a hőt közvetlen lángbefúvással az ún „léghevítőházba” kapják és a szárító levegő hőmérsékletének beállítását, szabályozását magának a berendezésnek az automatikája végzi el.
Így aztán nincs akadálya annak, hogy a léghevítőházba a meglévő gázégő mellé biomassza kazán hőkimenetét is becsatlakoztassuk.
A szárítók szükséges hőigényét – típustól és kapacitástól függően – 2-5 MW teljesítményű kazánokkal ki lehet elégíteni. Erre alkalmas különféle tüzelőanyagok felhasználását lehetővé tevő kazánokat Magyarországon a BIOLÁNG Kft. fejlesztett ki.
A biomasszát egyrészt bálázott, vagy szecskázott formában lágyszárú tüzelő berendezésben lehet elégetni. A hőközlés módja lehet direkt, vagy indirekt.
A környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében a tüzelőrendszer füstgáztisztító berendezéssel van ellátva a 23/2001 KöM rendeletben meghatározott határérték alatti emisszió biztosítása érdekében.
A telepítendő tüzelés- és kazánvezérlő automatika lehetővé teszi a szolgáltató rendszer vezérlését.
| SZENNYEZŐ ANYAGOK |
Kibocsátási határért. (mg/m3) |
|
Szilárd anyag, TZL |
150 |
|
Szén-monoxid (CO ) |
250 |
|
Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) |
650 |
|
Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) |
200 |
|
Elégetlen szerves szénvegyületekben (szénben) kifejezve Lángionizációs detektorral mérve szilárd bio tüzelőanyag esetében |
50 |
Szögletes bálatüzelésű biomassza kazánok
Bálatüzelésű kazántelep lehet, meleg víz, forró víz, vagy gőzös kazánnal szerelve.
A bála méret: szélesség 1200 mm, magasság 700, 800, 900 mm, hosszúság 2400 mm.
|
Hőteljesítmény maximum. |
Tüzelőanyag igény |
Villamos energia igény max. |
kazánház Széles/hossz magasság |
Bálatároló Széles/hossz magasság |
|
2,0 MW |
650 kg/ó |
50 kW |
10/12×8 m |
10/16,min. |
|
3,0 MW |
950 kg/ó |
57 kW |
12/15×8 m |
12/16,min |
|
4,0 MW |
1300 kg/ó |
65 kW |
12/15×10 m |
12/16,min. |
|
5,0 MW |
1650 kg/ó |
78 kW |
14/18×10 m |
14/16,min |
Darabos tüzelésű biomassza kazánok, terményszárítókhoz.
Darabos tüzelési anyagok (szecskázott -kukoricaszár, -repce szár, napraforgószár, pelyva, szemestermény félszem, agripellet, szalmabrikett, energia ültetvény apríték) felhasználására alkalmas kazántelep lehet, meleg víz, forró víz, vagy gőzös ill direkt meleg levegőt előállító kazánnal szerelve.
A tüzelő anyagot elő lehet állítani különböző aprító berendezésekkel, de maga a szárítóból kikerülő pelyva, félszem, is kiválóan alkalmas a tüzelésre.
|
Hőteljesítmény max. |
Tüzelőanyag igény |
Villamos energia igény max. |
kazánház Széles/hossz magasság |
Apríték tár. Széles/hossz magasság |
|
0,8 MW |
250 kg/ó |
20 kW |
8/8×6,5 m |
5/10 m |
|
1,0 MW |
310 kg/ó |
18 kW |
8/8×6,5 m |
5/10 m |
|
1,2 MW |
370 kg/ó |
20 kW |
8/10x7m |
6/10 m |
|
1,6 MW |
500 kg/ó |
24kW |
10/10×7 m |
6/12 m |
|
2,0 MW |
650 kg/ó |
27 kW |
10/10×8 m |
6/12 m |
|
2,5 MW |
780 kg/ó |
28 kW |
12/10×8 m |
7/16 m |
|
3,0 MW |
950 kg/ó |
34 kW |
12/10×9 m |
7/16 m |
|
4,0 MW |
1250 kg/ó |
43 kW |
14/10×10 m |
7/18 m |
|
5,0 MW |
1550 kg/ó |
50 kW |
14/10×10 m |
7/24 m |
Ezekben a kazánokban 25-30% nedvességtartalomig lehet az emissziós értékeket biztonsággal megtartva, a jelzett anyagok 80-85% kazánhatásfokot biztosítanak.
A kazán működése (tüzelőanyag adagolásuk és szabályozásuk) automatikus, a szárító kezelője el tudja látni különösebb munka ráfordítás nélkül a felügyeletüket.
Üzemeltetés
A szárító – saját termelésű melléktermékből (szalmák, kukoricaszár, stb.) származó – biomasszával való üzemeltetésének tüzelőanyag költsége a gázzal való fűtés költségének harmadát sem teszi.
Számolni kell azonban azzal, hogy ennek megvalósítása jelentős beruházási költséggel jár.
Általánosságban – tekintve a legelterjedtebb szárító típusokat – 4 MW teljesítményű kazánokkal kell számolni, amelynek bekerülési költsége 100 millió Ft körül van.
Amíg a gázzal való fűtés esetén a költségek döntő többsége a fűtőanyag költsége, addig a biomassza esetén a nagyobbik hányad a fix költség amelyet a kazán amortizációja és a annak üzemeltetéséhez szükséges elektromos áramszükséglet reprezentál.
Ebből adódóan a biomassza fűtésre való átállás csak akkor térül meg, ha számítani lehet bizonyos szintű kihasználtságra.
A kihasználtságot az éves átlagos üzemórával lehet mérni.
Egy konkrét modell kapcsán ez érthetőbbé válik:
Az adott üzemben a meglévő gázfűtési szárítót át kívánják alakítani biomassza fűtésre.
A szárító teljesítménye és a szárítás szükséglete valamint a kazán beruházás adatai a táblázatban találhatók.
Amint látható – és várható volt – az éves költség megtakarítás egyenesen arányos az éves üzemórák (éves szárítási teljesítmény) számával.
Ebből a megtakarításból kell megtérülni az energiahordozó váltás érdekében megvalósított beruházásnak.
Látható, hogy évi 600 óra üzemidő alatt a megvalósított beruházás megtérülése nagyon hosszú idő.
Ha csak ilyen kihasználásra van lehetőség, nem gazdaságos a beruházás.
Sokat lehet azonban javítani a gazdaságosságon bérszárítással.
A kihasználtság növekedésével a szárítás önköltsége ugyanis nagymértékben lecsökken, így a szolgáltatást igénybe vevő partner számára is lehetséges nagyon kedvező ajánlatot adni.
(Az adatok 10% víz elvonására vonatkoznak)
A mezőgazdasági üzemeknél átlagosan a szárítók üzemelnek ugyan 600 órát, azonban a nagy összegű beruházás és a lehetséges (kihasználtsági) kockázat miatt ez a költségtakarékos és környezetkímélő módszer mégsem terjedt el.
Tóth Dezső
technológiai szakértő
Tel.: +36-30/928-34-67
