A napraforgó helye az agráriumban

A szántóföldi növények betakarított terület szerinti rangsorában – a búza és a kukorica után – a harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi kultúránk a napraforgó, egyúttal a harmadik legjelentősebb termékmennyiséget produkáló növénytermesztési ágazatunk is. Exportérték tekintetében sem marad le túlzottan a fő szántóföldi kultúrák prominens képviselőitől, legfeljebb a repce mozdítja ki időről időre a harmadik helyről. Napraforgómagolaj-exportunk ugyanakkor a magexport dupláját is meghaladja, így együtt a feldolgozatlan és a feldolgozott termék összességében vetekszik a kukoricaexportból származó exportárbevétellel.

Exportunk

A mintegy 678 millió eurós, 2,9 millió tonnás, október végi kukorica exporttal való összevetés persze sántít, hiszen ha a napraforgómag mellett a magolaj exportjából származó exportárbevételt is beszámítjuk, akkor a kukorica esetében is indokolt a kukorica feldolgozott termékeiből származó exportárbevétel számbavétele és beszámítása. Ezek közül kiemelve a bioetanolt és az abból származó időarányos, 22%-kal bővülő exportárbevételt, összességében mintegy egy milliárd eurót kapunk, amihez képest a napraforgómag és -olaj exportjából származó exportárbevétel ennek mindössze alig több mint a fele (566 millió euró).

Hozzá kell tenni, hogy a bioetanol-gyártás ma már éves szinten több mint 2 millió tonna takarmánykukoricát képes feldolgozni, aminek a zöme az elmúlt években exportra került.

Összességében tehát a napraforgómag és a napraforgómag-olaj exportja ugyan vetekszik a takarmánykukorica és kukoricavetőmag-export nagyságrendjével, de nem éri el annak a 83%-át. A bioetanol exportjából származó árbevétellel korrigált kukoricamérleg szerint viszont a napraforgó termékkörből származó exportárbevétel alig lépi túl a kukoricatermékek exportjából származó export árbevétel felét.

Ezt a kissé bonyolultnak tűnő képletet még színezheti például a margaringyártáshoz felhasznált napraforgómagolaj-szükséglet is, hogy más termékkört ne citáljunk ide. A kukorica esetében pedig az a hír járja, hogy kinyitva egy tetszőleges hűtőszekrényt alig találni olyan terméket, amiből hiányzik a kukoricaliszt.

1. táblázat. Napraforgó termelés felfutása (forrás: KSH: előzetes)

Napraforgó termesztésünk alakulása

Napraforgó-termesztésünk látványos felfutási szakasz tudhat maga mögött. A növekedési potenciál jellemzéseként érdemes megemlíteni, hogy 1970 előtt a napraforgó-vetésterület bár közelítette, nem érte el soha a 100 ezer hektárt. A termésátlag pedig épp, hogy átlépte az egy tonnát. 1970 után dinamikus bővülés vette kezdetét, amennyiben a 70-es évekbeli termelési nagyságrend mintegy hat-szorosát, nem ritkán hétszeresét is elérő szintre emelkedett a vetés-, illetve betakarított terület. A termésmennyiség is nőtt, azonban bővülés nem pusztán a termőterület növekedésének tudható be. A termésátlagok triplázódását a biológiai alapok minőségi fejlődése, a szakértelem általános javulása, a korszerű technológiák elterjedése éppúgy elősegítette, mint a korszerűbb növényvédelem és szaktanácsadás összekapcsolódása, valamint a termelési rendszerek térhódítása. Nézzük mindezt a számok nyelvén!

A terméshozamra a csapadékviszonyok drámai hatást gyakoroltak az elmúlt évtizedekben. Leginkább a fajlagos mutató alakulása, az egy hektárra vetített termésmennyiség változása jelzi az éghajlati adottságok évek közötti eltéréseit. Mélypontnak tekinthető e tekintetben az 1970-es év éppúgy, mint az utóbbi évtized első két-három éve. Az utóbbi hat évben ugyanakkor a 2015-ös évet leszámítva 3 tonna feletti termésátlagok jellemezték a napraforgó hazai termelését. Hozzá kell azonban tenni, hogy a napraforgó-termőterület lekötése és a termésmennyiség maximumát az ágazat 2017-ben érte el, gyakorlatilag eddig tartott az újkori növekedési lendület. A napraforgó-termelés idősoros adatai arra utalnak, hogy 2017 után megtört a korábbi dinamika. A lejtmenet egyik eleme a csökkenő vetésterületben keresendő.

A napraforgóexport

Napraforgóexportunk alakulására a termésmennyiség évek közötti hullámzása mellett a feldolgozottsági fok állandó javulása is hatással volt. Míg a napraforgómag-olaj kiviteli értéke látványosan nőtt az elmúlt évtizedben, addig a magexport inkább csökkent, mint nőtt. Erre utalnak a vonatkozó táblázat adatai.

A feldolgozatlan napraforgómag exportjának csökkenő tendenciájával szemben a napraforgómag-olaj exportja, tendenciáját tekintve bővült. Leginkább 20122013-ban, valamint 2017-2018ban ugrott meg látványosan a magolaj exportja. Napraforgó-alapú étolajexportunk ugyanis, háromévi stagnálást követően 2017-ben és 2018-ban ért el ismét kimagasló eredményeket. E két említett periódusban kiugróan jó export teljesítményekről beszélhetünk. (Lásd 1. grafikon)

Exportpiaci változások

Napraforgómag-exportunk fő piacai közül kiemelkedik a német, a román, az olasz és az osztrák, valamint kissé lemaradva a holland és a cseh piac. Ez a hat külpiacunk uralta 2018-ban a magexportunk 80%-át, de az első három országban talált fizetőképes keresletre a kivitelünk mintegy fele.

A 2019-es év némi átrendeződést hozott. A legjelentősebb napraforgómag-piacunknak számító német piac alig nőtt, pontosabban stagnálás közeli állapotot mutatott, az osztrák, a holland és a cseh piac pedig egyértelműen zsugorodott. Több mint másfélszeresére nőtt ugyanakkor a második legjelentősebb piacunknak számító román, és 11%-os bővülést mutatott az olasz piac is. E két bővülő piacnak köszönhetően a (2019-es) tízhavi, vetőmag nélkül számított napraforgómag-export 11% fölötti mértékben bővült, jóllehet az exportértékesítési átlagár 430 Euró/tonnáról enyhén csökkent.

A 2019, 1-10 havi külkereskedelmi adatok arra utalnak, hogy értékben 10,5, mennyiségben 11,1%kal nőtt összességében a jelzett időszakban a napraforgómag-exportunk. Feltételezve, hogy az év utolsó két hónapjában is hasonló növekedési erélyt mutat majd a napraforgó kivitel, az éves napraforgóexport 226 millió euró körül alakulhat, ami az utóbbi öt év legjelentősebb kiviteli teljesítményét jelentené.

1. grafikon

Míg a napraforgómag-export, átlag körüli mértékben nőtt, addigra napraforgóvetőmag-export dinamikusan bővült. A növekmény közel 42%-os, hiszen az előző év azonos időszaki exportja 35,6 millió euróról 2019, 1-10 havában 50,5 millió euróra nőtt. Fő vetőmagpiacunknak az orosz, a román, az ukrán és a szlovák piac számít. Dinamikus növekedést ezek közül az orosz és a kazah piac mutatott, hiszen az orosz piac közel háromszorosára, a kazah piac pedig több mint hatszorosára nőtt. Mindemellett mintegy 35%-kal bővült román és 23%-kal az ukrán piac is.

A napraforgóolaj exportja értékben mindössze 2,7%-kal emelkedett. A kiviteli érték a 2019 évi, azonos időszaki 361,2 millió euróról 371,2 millió euróra nőtt. A kivitt mennyiség pedig 475,5 ezer tonnáról, 5,4%-os növekedést mutatva 501,4 ezer tonnára bővült.

Napraforgóolaj-exportunk fő felvevő piacai közül a legjelentősebb a holland, hiszen a magolaj-exportunk mintegy 28%-át a hollandok kötötték le. Számottevő vásárlónk még a német, az olasz és a lengyel piac is. A legdinamikusabban bővülő, másfélszeresére növekvő kivitellel mégis a rangsorban negyedikként és ötödikként jelzett lengyel és szlovén piac számít. (Lásd 2. táblázat)

Napraforgómag export az import tükrében

Napraforgómag-exportunk fényében az import az elmúlt évtizedben 16%-tól 50% mértékig terjedt, ami arra utal, hogy mind a belső felhasználásban, mind az exportban igen jelentős nagyságrendet képvisel a behozatal. Legjelentősebb beszerzési forrásaink között a legjelentősebb a román, a szerb, a horvát, az osztrák és a német piac. A napraforgómag-olaj esetében ugyanakkor csökkenő jelentőségű az import, hiszen míg 2010-ben az export arányában 28%-ra rúgott az import napraforgó olaj, addig 2017-18-ban már csak 3% körül alakult az import magolaj aránya.

Összeállította: Szabó Jenő