A napraforgó kálium iránti igénye különösen magas. A vegetációs időben egy jól fejlett állomány képes 300-400 kg K2O-t is felvenni hektáronként. Mindez kálium-hatóanyagban(!) értendő. Ennek nagy része ahhoz szükséges, hogy a növény a nagy levélfelületét, ill. szárrészét kinevelje, és csak kisebb része, kb. 80 kg/ha K2O fog a kaszattermés képzésére fordítódni.
Ha optimális káliumellátásban részesítjük az állományt, sokkal jobb lesz a vízgazdálkodása és a szárazságtűrő-képessége. Gondoljunk csak bele az elmúlt évek aszályos heteibe, milyen jól jött volna, ha a napraforgó jobban ki tud tartani. Továbbá, a káliummal jól ellátott napraforgó sokkal ellenállóbb a betegségekkel szemben, és nagyobb a szárszilárdsága is. Ezzel megteremthető a magas termés alapfeltétele. A kálium emellett több olyan enzimet is aktivál, melyek az olajképzésért felelősek, így végül magasabb lesz a kaszattermés olajtartalma.
Foszforhiány napraforgón
A napraforgó egyértelműen a kloridérzékeny növények közé tartozik, ennek megfelelően fontos, hogy már a vegetáció kezdetétől kezdve szulfáttartalmú műtrágyát kapjon vagy legalábbis szulfátalapú műtrágyát. A tavasszal kijuttatott kloridos műtrágyák kissé fékezik a növekedését, termésképzését és olajtartalmát.
Magnéziumhiány napraforgón
A kén és magnézium szerepe az olajtartalom növelésében
Kén. A napraforgónak közel azonos a kénigénye, mint a repcének, a maga 40-50 kg S/ha-ral (elemi kénben számolva). Ez a magas kénigény természetesen hozzájárul ahhoz is, hogy a kijuttatott nitro-géntrágya hatékonyabban hasznosul. Természetesen pozitív hatással lesz a termésmennyiségre is. A kénnek emellett fontos szerepe van a zsírok, olajok képződésében, így számíthatunk magasabb olaj-tartalom elérésére. Magnézium. Egy jól fejlett állomány rövid idő alatt 50-70 kg magnéziumot vesz fel hektáronként MgO-ban kifejezve. Ez a mennyiség a napraforgó leveleinek hosszú ideig biztosítja az asszimilációs tevékenységét, ill. az itt megtermelt szénhidrátok elszállítását a magtermésbe, növelve ezzel az ezer-szemtömeget, végső soron pedig a termésmennyiséget.
Nitrogénhiány a napraforgón
Bór és mangán. A napraforgónak viszonylag nagy a bórigénye. Ha a bór már a kezdeti növekedéskor jelen van a magnéziummal együtt, akkor a növény kiváló gyökérrendszert tud kinevelni, és ezáltal a nagyobb gyökérfelületen keresztül később is több vizet és tápanyagot tud felvenni. A bór nemcsak a talaj alatti, hanem a talaj feletti részek növekedését is segíti. Hiánya – bár kevés kell belőle – nagyban megmutatkozik: pl. deformált virágképződmények jelennek meg, és így később megfelelő termés sem tud kialakulni.
Káliumhiány napraforgón
Bórhiány napraforgón
A mangán egyrészt a fotoszintézis szabályozásában játszik szerepet. Fokozza a növény asszimilációs teljesítményét, ezáltal pozitívan hat a termésre. De nemcsak a fotoszintézist szabályozza, hanem a zsírsavak képzését is, így a mangán kijuttatásával magasabb olajtartalmat lehet elérni.
A magnéziumhiányos területeken kieserit-tartalmú készítmény kijuttatását javasoljuk a kén és a magnézium pótlására, 1 mázsa/ha dózisban, mellyel 25 kg/ha magnéziumot (MgO-ban kifejezve) és 20 kg/ha ként (elemi kénben kifejezve) juttatunk ki az állományra.
Emellett természetesen nem elhanyagolható a levélen keresztüli pótlás, főleg az aszályosabb időszakokban, mivel szárazságban akadályozott a magnézium talajon keresztüli felvétele. Ezekben az időszakokban a keserűsós permetezés termésmeghatározó szerephez jut. Savanyú homoktalajokon végzett kísérletekben a termésből és az olajtartalomból számított hektáronkénti olajhozam átlagosan 38%-os mértékben, 0,3 t/ha-ral növekedett a magnézium-szulfátos permetezés hatására.
Keserűsó-tartalmú készítmény 10 kg/ha-os permetezésével vagy bórt és mangánt is tartalmazó készítménnyel szintén 10 kg/ha-os adagban alkalmazva igen jó hatásra számíthatunk. Mivel napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a költségtakarékos, kis ráfordítással járó, hatékony termesztési eljárásokra, ezért jó szívvel ajánljuk a permetező trágyázást, melynek óriási előnye, hogy a növényvédelmi munkákkal összekapcsolható, így alig jár költségnövekedéssel. A keserűsó kiválóan alkalmas erre a célra, mert kitűnően, maradék nélkül oldódik, és a legtöbb növényvédő szerrel keverhető, így azokkal együttesen kijuttatható. Vele 10 kg/ha-os adagot számolva 1,6 kg/ha magnéziumot (MgO-ban kifejezve) és 1 kg/ha ként (elemi kénben számolva) tudunk pótolni. Természetesen a levéltrágyázás csak kiegészítés, nem pótolja a talajon keresztüli tápanyagpótlást, amivel nagyságrendekkel több hatóanyagot tudunk kijuttatni.
Dr. Zsom Eszter
[email protected]
