A pockok 500 ezer tonnás terméskiesést okozhatnak az őszi kalászosoknál – országos körkép

Budapest, 2014. június 7., szombat (MTI) – Jelentősen túlszaporodott az idén a mezei pocok, elsősorban az ország déli és középső részein; a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) első becslése szerint az őszi kalászosoknál 500 ezer tonna terméskiesést okozhat a rágcsáló.

Vancsura József, a GOSZ elnöke szerint a gazdák jelentős bevételkiesést szenvedhetnek el, ilyen típusú kárra ráadásul nincs biztosítás. Megjegyezte: a GOSZ már korábban jelezte, hogy az enyhe tél után esetleg pocokinvázióra is lehet számítani, és szorgalmazta, hogy a gazdák időben kezdjék meg a védekezést.

Magyarországon három, mezei pocok elleni rágcsálóirtó készítménynek van állandó engedélye, az Arvalin LR-nek, a Polytanolnak és a Delunak. A Redentin 75 RB-t csak szükséghelyzeti engedély birtokában lehet használni.

A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Nébih) az ország déli megyéiben és középső területein május 30.- július 31. között engedélyezte a szer használatát a kalászosok és a repce védelmére, és jelezte: ha a rágcsáló tovább szaporodik a lucernásokban, akkor az engedélyt módosítják. A Redentin 75 RB használatához termelői regisztráció szükséges a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain.

Jordán László, a Nébih elnökhelyettese jelezte: most először adták ki az engedélyt a méreg kiszórására légi úton. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szer veszélyt jelenthet például a vadnyulakra, ezért a védekezés e formáját választó gazdáknak gondoskodniuk kell a vadak elriasztásáról.

Tolna megyében eddig 500 hektáron kértek engedélyt a termelők a mezei pockok irtására. Gabi Géza, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta: leginkább a Sárközben, Decsen, Őcsényben és Bátán jelent problémát az állat túlszaporodása. Az érintett területeken száz négyzetméterenként 15-20 lakott járatot észleltek, itt becslések szerint 25-60 százalékos terméskiesés várható.

Az irtáshoz szükséges készítményt a termelőnek kell megvennie, az engedélyezett mennyiség hektáronként 20-40 kilogramm. A legmagasabb engedélyezett dózis használata esetén az irtás egy hektáron mintegy 16 ezer forintba kerül.

Tolnában elegendő Redentin 75 RB áll rendelkezésre, az eddig jelzett 500 hektáron 16 tonnát használnak fel – mondta az igazgatóhelyettes. A szert kizárólag növényvédelmi szakmérnök felügyeletével lehet használni.

Katasztrofálisnak nevezte Baranya mintegy 3-5 ezer hektárnyi területén a mezei pockok által okozott pusztítást a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatója, aki nem emlékszik arra, hogy a rágcsáló ekkora kárt okozott volna 35 éves pályafutása alatt. Kurucz Sándor elmondta: 100 négyzetméterenként két lakott járat esetén már ajánlott a védekezés, de Bóly, Kislippó, Beremend térségében nem ritka a 35-40 lakott járat sem, így nem csoda, hogy ott egyes helyeken úgy néz ki a termés, mintha már arattak volna.

Kitért arra, hogy a mezei pocok ebben a térségben amúgy is jól érzi magát, folyamatosan védekezni kell ellene, ám ez az idén kevés volt a szaporulat megállításához. Hozzátette, hogy az elmúlt napokban már 3500 hektár vegyszeres kezelésére adtak be engedélykérelmet.

Békés megyében a kártevők 50-70 hektáros egybefüggő területeket taroltak le – tájékoztatta az MTI-t a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatója. Fári Zoltán elmondta: a védekezésre engedélyezett 100 tonna Redentin 75 RB két nap alatt elfogyott, ezért újabb kétszáz tonnára adtak be engedélykérelmet.

Hódi László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója elmondta: a megyében sok a rágcsáló a Békéssel közös határszakaszon, valamint a Maros völgyében, míg a Duna-Tisza közi homokos talajú területeken jobb a helyzet. Az erősen fertőzött gócokban jelentős a kár, egyes területeken a teljes termés odaveszett – tette hozzá.

Jász-Nagykun-Szolnok megye minden térségében sok a pocok, de tarrágás egyelőre csak kisebb táblarészeken figyelhető meg – mondta Holló László, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának vezetője, hozzátéve: növényvédelmi beavatkozás nélkül néhány nap alatt nagyságrendekkel nőhet a veszteség.

Az igazgató információi szerint a megyében legutóbb az 1960-as évek derekán szaporodott el ilyen mértékben a kártevő.

Bács-Kiskunban a pockok jobbára a megye nyugati, Duna-menti részén, illetve a déli területeken szaporodtak el, a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához eddig mindössze három termelői megkeresés érkezett – mondta Mandula Róbert, az igazgatóság helyettes vezetője.

Zalában a tömeges előfordulás ellenére sem okozott jelentős gazdasági károkat a pocok, mert a szükséges védekezést az érzékeny és erősen fertőzött területeken elvégezték – közölte a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága.

Szabó Gábor osztályvezető elmondta: az igazgatóság tavaly októbertől idén márciusig 522 hektáron járult hozzá a védekezéshez a megyében.

Vas, Somogy, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében nincs jele pocokinváziónak, és egyelőre Fejér megyében sem volt szükség különleges intézkedésekre.

A mezei pocok egész Európában elterjedt, nagyon gyorsan szaporodó, falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi részt fogyaszt, és szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Kedvező időjárási körülmények között – enyhe tél, kevés csapadék – a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak.

MTI 2014. június 7.