A repce margójára

Ahhoz, hogy a repce jól induljon, a nitrogén, a foszfor, és a kalcium mellett – különösen a kezdeti fejlődéshez – sok káliumra is szüksége van az optimális termés eléréséhez. Hiszen rövid idő alatt – relatíve – nagy mennyiségű szárazanyagot kell megtermelnie.

Mire a tél beköszönt, ehhez akár 100 kg/ha K₂O-t is kivon a talajból. Később, egy teljesen kifejlett állomány már akár 400 kg/ha K₂O-t is képes összesen kivonni a talajból. A legjellemzőbb a 300350 kg/ha K₂O felvétele, de nagy termésnél a magasabb érték felé közelít. A kálium növeli a szemek olajtartalmát, és gyorsítja az érést, ami abban nyilvánul meg, hogy a virágzás egyöntetű lesz, nem fog elhúzódni. Emellett a kálium jelentős mértékben javítja a repce szárszilárdságát, valamint a fagyállóságát is. Számszerűsítve pedig a repce a tápanyagok egy részét (hektáronként 70-80 kg N-t és 100-120 kg K₂O-t) már ősszel, a téli vegetációs nyugalmi szakasz beállta előtt felveszi. Ez kell hozzá, hogy jól induljon.

A legnagyobb tápanyag igénye a tavaszi vegetációkezdet és a teljes virágzás közötti rövid időszakban van.

Csak a magnéziummal jól ellátott állomány becői képesek a nap energiáját olajjá alakítani. A repce magnézium szükséglete kb. 30-50 kg/ha. Tekintettel a növény jelentős magnéziumigényére, Mg-tartalmú trágya használata mindenképp javasolt. Magnéziumszegény talajokon magnézium pótlásával a termés- és az olajtartalom is növelhető. A Mg-hiány a levélerek közötti sárgulásról, halványabb színeződésről ismerhető fel.

Ezek a tünetek először az idősebb leveleken jelentkeznek, ebben az esetben levélen keresztül gyorsan beavatkozhatunk, pl. keserűsó 3-5%-os oldatával permetezve. A permetezést esetenként érdemes megismételni.

A repce kén igénye nagy, 50-70 kg/ha. A kénhiány jelentős terméskieséshez vezethet, mely elsősorban az alacsony olajtartalomban szembetűnő. A kénellátottságot legpontosabban növényanalízissel tudjuk ellenőrizni. Ha a kéntartalom kisebb, mint 0,5%, kéntrágyázás szükséges.

Repce káliumfelvétele

A kénhiány elsősorban humuszszegény homoktalajokon lép fel, itt célszerű a kénellátásról külön gondoskodni! Sőt, mivel a magnézium és kén felvétele párhuzamosan (!) zajlik a növényben, a kettőt együtt érdemes pótolni magnézium-szulfát formájában. Annál is inkább, mert a növény a ként szulfát formájában tudja felvenni. Ezt a vegyületet a természet is megalkotta egy természetes ásvány formájában, a neve: kiezerit. A kiezeritet érdemes 1-2 mázsa/hektár adagban talajon keresztül kijuttatni, ezzel 20-40 kg/ha ként (elemi kénben számolva) tudunk pótolni.

Magnéziumhiány repce levelén
Forrás: K+S KALI GmbH

Kénhiány repcén. A levelek kanalas felkunkorodása és a levélszélektől induló klorofill elhalás a levélerek között
Forrás: K+S KALI GmbH

A repce alapvetően bórigényes növény; a termés nagyságától függően 350-450 g/ha bórra van szüksége. A bór felvételét akadályozhatja a szárazság és a friss meszezés hatására bekövetkező pH-emelkedés is. A bórhiány vöröses elszíneződés formájában jelentkezik az idősebb leveleken és levélnyélen. A növények csomókban növekednek és a rügyképződés stádiumában rozettát képeznek a talaj felett. A gyökerekben üregek keletkeznek. Az oldalsó gyökerek rövidebbre nőnek. A virágzást követően rosszabb lesz a becőnövekedés. A bórhiány összességében gyenge gyökér- és becőképződést eredményez, terméscsökkenést és minőségromlást okoz. Ennek megelőzésére ősszel 10 kg/ha EPSO Microtop kijuttatásával 100 g/ha bórhoz juttatjuk a növényt. A bórt levélen keresztül pótolhatjuk, pl. bóros keserűsóval úgy alkalmazzuk, hogy 3-5%-os oldatot készítünk belőle és 2-3 alkalommal a rozetta stádiumtól virágzásig levélen keresztül juttassuk ki.

Káliumhiány (K) esetén főként a levelek széle pirosodik, majd nekrotikussá válik. A növényzet hajlamos a megdőlésre és hamarabb elöregszik.

Kezelése: a káliumhiányt nehéz utólag kezelni, ezért a talaj megfelelő káliumtartalmának elérése és fenntartása nagyon fontos.

Nitrogénhiány (N) esetén a levelek általános sárgulása jellemző, mely már kora tavasszal az idősebb leveleken kezdődik. A levelek száma csökken, a növények törpülnek. A későbbiekben elsősorban a becők lesznek kis méretűek.

Kezelése: levéltrágyázás folyékony nitrogéntrágyákkal.

A foszforhiány (P) klasszikus tünetei a vörös vagy bíborszínű (antociános) elszíneződések a növények alsó részén, melyet a növényzet satnyulása kísér. A tünetek nagyon hamar megjelennek és legerősebben minimális talajművelés esetén vagy a talajtömörödés miatt gyenge gyökérzetű növényeken jelentkeznek.

Kezelése: ha elég korán felismerik, akkor vízoldható foszfortrágyát lehet fejtrágyaként alkalmazni, bár a talaj foszforkészletének fenntartása lehet csak hosszútávon is eredményes.

A repce és a főbb szántóföldi növények (búza, napraforgó, kukorica stb.) tápelem hiánytüneteiről megjelentettünk egy tápanyag határozó zsebkönyvet, mely ingyenesen megrendelhető a név, postacím megadásával a [email protected] címen.

Sikeres termesztést kívánunk!

Dr. Zsom Eszter

szaktanácsadó