A sokat emlegetett extrém időjárás, az enyhe tél és a csapadékos tavasz, nyár a kórokozók számára kedvező volt. Az év meglepetése a sárgarozsda volt, legalábbis Békés megyében. Az okok 2013-ban keresendők (1. kép), ugyanis már ekkor megjelent a sárgarozsda, igaz károkat, járványt nem okozott.
1. kép
1965-ben még jelentéktelen
Ubrizsy Gábor, az általa szerkesztett, 1965-ben megjelent Növénykórtan című könyvében azt írja: – A sárgarozsda az észak-európai és tengermelléki országokban tetemes kárt tesz. Jelentősége nálunk nem nagy, a kontinentális éghajlat szélső ingadozásait ugyanis nem bírja -. Akkoriban a feketerozsda (szárrozsda) okozta a legnagyobb járványokat a rozsdabetegségek közül, a vörösrozsda a búza legelterjedtebb rozsdája volt. Ez most sincs másképp: a vörösrozsda minden évben megjelenik kisebb-nagyobb mértékben. A szárrozsda viszont 1972 óta nem okozott problémát.
Járványszerűen támadott
A sárgarozsda (Puccinia striiformis) 2014 előtt, 2001-ben jelent meg járványszerűen. Ahhoz, hogy járvány alakuljon ki, nagy mennyiségű fertőző anyag, fogékony gazdanövény és a gomba számára kedvező környezeti feltétel szükséges. Mindhárom tényező adott volt a sárgarozsda számára ezért tudott kialakulni a járvány egyes területeken.
Nem csak a termelő hangulata paprikás
A sárgarozsda biológiájáról röviden: „Skandináv” rozsdának hívták, ahogy Dr. Békési Pál egyetemi tanár, Agrofórumban megjelent cikkében írja, már Kairóban is jelezték intenzív megjelenését, a kórokozó hőmérsékleti alkalmazkodóképessége megnőtt, így a skandináv jelző nem biztos, hogy helytálló. A sárgarozsda hiányos fejlődésmenetű rozsda, nincsenek ecidiumai, köztesgazdája hiányzik. Biotróf kórokozó. Uredospórák csírázási és fertőzési optimuma irodalmi adatok alapján 10-15 °C. A gomba világos narancssárga uredotelepei (2. kép) a levélen gépöltésszerűen helyezkednek el, a kalászt is megfertőzi, sőt a szemeket sem kíméli, ún. „paprikás búza”-jelenséget létrehozva.
2. kép
A 2014-ben a korábbi járványokhoz képest korábban érkezett. Már március elején lehetett találkozni tüneteivel. Valószínűsíthető, hogy az egyébként északi vagy nyugati szelekkel terjedő sárgarozsda most nem szél útján érkezett, hanem itt telelt át, és ez okozta a nagyon korai megjelenését. A sárgarozsda foltosan jelentkezik, kezdeti tünetei hasonlítanak a levélfoltosság tüneteire, valószínű a termelők ezért ismerték fel későn. Sok termelő elkésett a védekezéssel, és bizony a fogékonyabb fajták esetében a háromszori védekezés is kevésnek bizonyult. Biotróf kórokozóként a prevenció segít a védekezés hatékonyságában. Mikor a fertőzés mértéke még nem éri el az 1%-ot, akkor kellene a védekezést megkezdeni. Az uredogenerációk a kedvező időjárás mellett 8-10 naponta követik egymást.
Korán felismerve még védhető
2014-ben a korai védekezések lassították a kórokozó terjedését, nagyon fontos volt a védettség színvonala is. A fungicid hatástartama függött a fajta ellenállóságától is. Akik korán felismerték a betegséget és gyomirtással egy menetben gombaölőszeres-kezelést is alkalmaztak hatékonyabban védték meg búzatábláikat. Nagyon sok jó fungicid áll rendelkezésünkre, a tapasztalatok azt mutatták, hogy a strobilurin+triazol kombinációk jól megállták a helyüket.
Tél és a spórák
Vajon a sárgarozsda spórái túlélték-e a telet?
Dr. Vida Gyula szerint a kritikus minimum -10 °C, a kórokozó ennél a hőmérsékletnél a búza szöveteiben elpusztul.
Dr. Vida Gyula szerint a kritikus minimum -10 °C, a kórokozó ennél a hőmérsékletnél a búza szöveteiben elpusztul.
Bízzunk abban, hogy az előző évi járvány rámutatott arra: sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk egyes „elfeledett” kórokozókra, és a rutinszerű növényvédelem nem válik gyakorlattá.
Csenky Éva
mikológus
Békés Megyei Kormányhivatal NTI
