A szakma is jutalmazta a Balogh Farm munkásságát

A Balogh Farm közel egy évtizede gazdálkodik precíziósan, ami alatt rengeteg tapasztalatot és tudást szereztek. A testvérpárt mindezért a szakma is megjutalmazta, hiszen az idei évben a Balogh-Farm Tépe Kft. vehette át a Magyarország Legszebb Birtoka verseny precíziós gazdálkodás kategória győztesének járó díjat.

Balogh László (balról) és testvére, Sándor (jobbról) a hatékonyságnövelésre a precíziós gazdálkodást választotta

A csibekeltetéstől a precíziós gazdálkodásig

A Hajdú-Bihar megyei Tépe térségében gazdálkodik Balogh Sándor és testvére, László. Számukra rendkívül fontos a hatékony és fenntartható gazdálkodás, amire megoldásként a precíziós gazdálkodást találták. De vajon milyen út vezetett odáig, hogy munkásságukat a szakma is díjazta?

– Szüleink 1973-ban kezdtek csibekeltetéssel foglalkozni, amit kitartó munkájukkal folyamatosan fejlesztettek – mutatta be gazdálkodásuk kezdeti szakaszát Sándor. – Az ő munkájuk alapozta meg mindazt, amit mára elértünk. Szántóföldi növénytermesztésbe a rendszerváltás után kezdtünk, s a csibekeltetőt néhány év múlva fel is számoltuk. A továbbiakban kizárólag a szántóföldi ágazatra koncentráltunk, amit folyamatosan fejlesztettünk, s növeltük a birtokméretet is.

Az első években használt gépekkel dolgoztunk, hiszen akkor még nem volt lehetőségünk újakra beruházni. 1997 körül vásároltuk első modern John Deere kombájnunkat, s azóta is arra törekszünk, hogy minél korszerűbb eszközökkel dolgozzunk.

Jelenleg a mintegy 900 hektár területünk teljes egészén precíziósan gazdálkodunk: felén kukoricát, emellett búzát és szóját is termesztünk. 100 hektáron pedig szántóföldi zöldséget – zöldborsót, csemegekukoricát és zöldbabot – állítunk elő.

Idővel saját szárítóberendezésre is beruháztunk. Mint sok más gazdálkodó a térségben, mi is a kiváló minőségű svéd TORNUM-technológiát választottuk, amit a közelmúltban új silótornyokkal bővítettünk, aminek köszönhetően 7500 tonnára növeltük a tárolókapacitást. Azért is fontos számunkra a saját szárítóberendezés, mert így a megtermelt terményt pontosan akkor tisztíthatjuk és száríthatjuk, amikor szükséges, nem szorulunk szolgáltatóra. A szárítót főként saját terményeink kezelésére használjuk, de igény esetén azért némi szolgáltatást is végzünk a térségbeli gazdálkodók számára.

Sikeres generációváltás

– Manapság mind gyakrabban hallani a generációváltás problémájáról. A Balogh Farmon lezajlott már?

– Habár testvéremmel korábban is sokat segítettünk édesapánknak, aktívan a tanulmányaink befejeztével kezdtünk dolgozni a birtokunkon. Én 1996-ban végeztem, Laci néhány évvel később. A gazdaságot folyamatosan fejlesztettük, sorra jöttek az újabb feladatok és kihívások. Édesapánk 53 éves korában úgy döntött, hogy kissé a háttérbe vonul, s lehetőséget ad számunkra a gazdaság irányításához. Természetesen ezután is mindig számíthattunk a tanácsaira: sokat segített, de több időt szentelt édesanyánkkal pihenésre és kikapcsolódásra. Úgy gondoljuk, szüleink jókor adták át számunkra a lehetőséget.

Korábban én is úgy terveztem, hogy 50 éves korom körül háttérbe húzódok, de ennek nem jött el az ideje, hiszen gyermekeim még tanulnak.

Csak folyamatos képzéssel lehetünk naprakészek

– Ezek szerint már iskoláskorukban is vonzódtak a mezőgazdasághoz, szüleik hivatásához? Ez a pályaválasztásukon is megmutatkozik?

– A Debreceni Egyetemen végeztem közgazdászként, majd a családi birtokunkon kezdtem dolgozni – kezdte László a bemutatkozást. – Testvéremmel a gazdálkodáshoz szükséges különféle tanfolyamokat és továbbképzéseket is elvégeztük, s azóta is rendszeresen veszünk részt képzéseken. Emellett fontosnak tartjuk ellátogatni a nagyobb hazai és külföldi szakkiállításokra is, hogy megismerjük az aktuális trendeket és a jövőbeli lehetőségeket. Mindez a precíziós szemléletünk miatt is fontos: hiába alkalmazzuk napjaink modern eszközeit, a technológia rendkívüli sebességgel fejlődik. Ha egy kicsit is nem vagyunk résen, elszalad mellettünk a lehetőség.

Feleségem néhány évvel ezelőtt elvégezte a növényvédelmi szakmérnöki szakot, azóta ő is aktívabban vesz részt a gazdaság életében. Lányom 11, kisfiam pedig 8 éves, aki már most nagyon érdeklődik a mezőgazdasági munka iránt. Folyamatosan kérdez, mindig rajzolgat, a gondolatai a gazdasághoz kötődnek, s megtervezi, mit hová vessünk.

– Nyíregyházán végeztem agrárgépész szakon – folytatta a bemutatkozást Sándor. – A főiskolai tanulmányomat épp abban az évben kezdtem, mikor a szántóföldi növénytermesztésbe fogtunk. Ezt követően szakmérnöki képesítést is szereztem. A gazdaság körüli munkában a feleségem is sokat segít, s egyetemista lányomhoz és középiskolás fiamhoz is közel áll ez a szakma. Fiamat már egészen kisgyermekkorától érdekli a gazdálkodás, az apa munkája. Ha segítségre van szükség, mindig számíthatok rá. Nyitott a precíziós gazdálkodásra is, ismeri a különféle eszközök használatát, akár be is állítja azokat.

Általunk átalakított lazítóval kezdtünk precíziósan gazdálkodni

– Mikor és miért döntöttek a precíziós gazdálkodás mellett?

– Ahogy birtokméretünk egyre nőtt, 2010 körül azon kezdtünk gondolkodni, hogyan növelhetnénk a gazdaságunk hatékonyságát és fenntarthatóságát. A Hajdú-Bihar megye közepén területeink jó talajadottságúak (réti cserjoznom), viszont igen heterogének. Azért döntöttünk a precíziós gazdálkodás mellett, hogy a különböző adottságú területrészeket differenciáltan művelhessük.

Az első navigációs eszközünket, egy RTK alapú sorvezetőt 2011ben vásároltuk. Házilag átalakítottunk egy lazítót, s azzal a munkaeszközzel kezdtük el a differenciált tápanyag-kijuttatás megvalósítását a gazdaságunkban. Mindezt az első évben csupán kísérleti jelleggel végeztük, azonban hamar felismertük a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket.

A navigációs eszközünket később automata kormányzásra, s különféle precíziós eszközök kezelésére is használtuk. Ettől fogva gépparkunkat úgy fejlesztettük, hogy a megvásárolt gépek alkalmasak legyenek precíziós gazdálkodásra is.

Abban az időben a gazdálkodók többsége még nem tulajdonított nagy jelentőséget a precíziós gazdálkodásnak, mi viszont 2014-re már rendelkeztünk differenciált-kijuttatásra alkalmas vető- és permetezőgéppel, valamint műtrágyaszóróval és folyékony műtrágyakijuttatóval is.

A legmodernebb eszközöket próbálhatjuk ki

– Akkor még gyerekcipőben járt hazánkban a precíziós gazdálkodás. Számíthattak segítségre?

– A KITE Zrt-vel már abban az időben is jó kapcsolatot ápoltunk, ami azóta is tart. A fejlesztési osztályukon felfigyeltek az általunk átalakított lazítóra, vajon mit lehetne még belőle kihozni. Mivel ismerték az akkori legmodernebb eszközöket, 2011-ben közösen beállítottunk egy talajművelési kísérletet. Ők azok, akik segítettek nekünk, hogy minél jobban megismerhessük a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Nekik köszönhetően mindig kipróbálhattuk az éppen aktuális legmodernebb eszközöket. Ehhez természetesen rendelkeztünk a szükséges gépparkkal, s a gépkezelőink és mi is hozzáadtuk az idő során szerzett szakértelmünket. Tulajdonképpen a KITE vezetésével közösen tanulhattuk meg az új precíziós eszközök kezelését.

A Balogh-testvérek ezzel a házilag átalakított lazítóval kezdtek precíziósan gazdálkodni

Ha egyszer megszokja, el sem tudja képzelni nélküle a munkát

– Hogy fogadták a gépkezelők a precíziós gazdálkodás bevezetését a gazdaságukban?

– Egyáltalán nem idegenkedtek tőle a dolgozóink, sőt első precíziós eszközeink megvásárlásakor kíváncsian várták, mi is ez valójában. Gyorsan megtanulták az eszközök kezelését, s természetesen nagyobb rutint is szereztek nálunk, hiszen ők nap, mint nap használják a gyakorlatban is. Ma már el sem tudják képzelni a munkát a precíziós eszközök nélkül. Az eddigi eredményeinket nagymértékben köszönhetjük munkatársainknak és családunknak egyaránt.

A tábláinkra sok energiát fordítottunk, de mára a gazdaságunk teljes területén rendszerbe rögzítettek a táblaadatok, az eszközök pedig tulajdonképpen „önállóan” dolgoznak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gépkezelőnek semmi dolga: a kormányzásra ugyan nem kell figyelnie, viszont azáltal, hogy több műveletet vonunk össze egy munkamenetben (kultivátorozás, tápanyagkijuttatás, esetleg még sorközművelés is), nagy odafigyelést igényel a kezelőtől.

Minden munkafolyamatot dokumentálunk. Ismerjük, hogy a tábla melyik részére mennyi műtrágyát, vetőmagot és növényvédőszert juttattunk ki, vagy a területről mekkora termést takarítottunk be. Mindezt akár okostelefonon évekre visszamenőleg bármikor meg is nézhetjük. Persze a hagyományos noteszt sem dobtuk ki.

Egyszerűbb, mint gondolná

– Mi az oka, hogy hazánkban még napjainkban is sok gazdálkodó idegenkedik a precíziós gazdálkodástól?

– A gazdálkodók egy része a mai napig bonyolultnak tartja a precíziós növénytermesztést, pedig nem az. Persze időt kell rá szánni, de megtanulható az eszközök kezelése. Akik a kipróbálásig eljutnak, általában rövid idő alatt felfedezik a benne rejlő lehetőségeket és előnyöket. Precíziósan könnyebb gazdálkodni, kevésbé fárasztó és sokkal hatékonyabb vele a munka, mint a hagyományos gazdálkodással.

Az is megemlítendő, hogy azon gazdaságoknak, akik gépparkja nem alkalmas a precíziós gazdálkodásra, nagyon sok pénzt kellene gépekre és munkaeszközökre költeni, hogy precíziósan gazdálkodhassanak. Ez is sokakat gátol az indulásban.

Úgy gondolom, a fiatalabb generáció nyitottabb az új megismerésére, ami a jövőben segítheti a helyspecifikus gazdálkodás nagyobb mértékű elterjedését hazánkban.

– Önök szerint mekkora birtokmérettől érdemes precíziósan gazdálkodni?

– 100-200 hektár terület esetén már elgondolkodtató. Amennyiben ez a birtokméret heterogén talajadottsággal is társul, mindenképp érdemes komolyan fontolóra venni a precíziós gazdálkodás bevezetését.

– Mik a jövőbeli fejlesztési terveik?

A közelmúltban kialakítottunk egy lineár öntözőtelepet, amivel 200 hektár területet öntözhetünk differenciáltan. A jövőben az agrárinnovációra és a hozzá kapcsolódó eszközök és műszerek beszerzésére, valamint a még hatékonyabb technológia kidolgozására fókuszálnak a fejlesztéseink. Célunk folyamatosan lépést tartani a precíziós fejlődéssel.

Kutatásfejlesztés a fenntarthatóbb gazdálkodásért

– Közös kutatásfejlesztési projekt is zajlik a KITE Zrt., a Debreceni Egyetem és a Balogh Farm közreműködésével. Mi az együttműködés lényege?

– 3 évvel ezelőtt alapítottunk egy konzorciumot, hogy kidolgozzunk egy üzemmérettől független precíziós szaktanácsadási rendszert. A projekt tesztüzeme a Balogh Farm. A kapott adatokat a Debreceni Egyetem elemezi, ami eredményeként sok tapasztalatra tehetünk szert.

A terménykezelést a kiváló minőségű svéd TORNUM-technológia segíti, aminek tárolókapacitását a közelmúltban 7500 tonnára növelték

Emellett a közelmúltban olyan kutatásfejlesztési projektbe is kezdtünk, ahol talajdegradációs folyamatokat vizsgálunk. Ennek során azon talajművelési lehetőségeket és technológiákat kívánjuk megtalálni, amikkel kevésbé romboljuk talajainkat, s fenntarthatóbban gazdálkodhatunk, természetesen a hatékonyságot is figyelembe véve.

Balogh Farm – az idei MLB verseny kategóriagyőztese– Megjutalmazta a szakma mindazt, amit a Balogh Farm eddig elért a precíziós gazdálkodás területén, hiszen az idei évben a Magyarország Legszebb Birtoka versenyének precíziós gazdálkodás kategóriájában győztesnek hirdették ki.

– A versenyre a KITE Zrt. jelölte a gazdaságunkat. Ezt először idegenkedéssel fogadtuk, később viszont kihívásnak tekintettük. Kíváncsiak voltunk arra, valójában hol is tartunk ezen a területen országos viszonylatban.

A díjátadó ünnepségen beszélgettünk a többi kiválasztott gazdálkodóval, s jóérzéssel töltött el hasonló szemléletű és gondolkodású emberek között lenni. Azzal, hogy a Balogh Farmot hirdették ki kategóriagyőztesnek, igazolja azt a szakmai tapasztalatot, amit megszereztünk az elmúlt közel egy évtized alatt.