A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell keverni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani. A hamarosan betakarításra kerülő őszi káposztarepce termesztése az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, köszönhetően annak, hogy egy magas technológiai szint megvalósulása esetén stabil jövedelmezőséget tud biztosítani. 2017-ben már több mint 300 ezer ha területen vetettek repcét.
Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek ugyanúgy tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat, makro- és mikroelemeket, mint a betakarított termés. Amennyiben az elhalt növényi maradványokat Phylazonit Tarlóbontóval kezeljük és talajba keverjük, akkor a következő kultúrnövényeknek is hasznára válnak. A szármaradványok igazán értékesek a talaj számára: egyrészt bomlása során tápanyagok tárulnak fel belőle a talajélet számára, másrészt a talaj humusztartalmát gyarapítják, végső soron a növény számára felvehető tápelemek szabadulnak fel belőle.
Talajbaktérium-készítményt a folyamat tudatos irányítása és felgyorsítása miatt kell használnunk. Talajéletünket a tarlómaradványok bontásával visszazökkenthetjük a normális kerékvágásba. Baktériumok nélkül nincsen hatékony szármaradvány-bontás, hiszen a munka érdemi részét a talajban lévő mikroszervezetek végzik.
A szerves anyagok bomlása és a humuszképződés
A termőföld szervesanyag-tartalmát a talajban található élőlények, az elhalt növényi és állati maradványok, valamint a lebomlás során felszabadult és újraképződött vegyületek összessége adja. A nehezebben lebomló anyagok nitrogéntartalmú vegyületekkel kapcsolódnak össze, és a folyamat végén sötét színű, nagy molekulájú, viszonylag stabil vegyület, azaz humusz képződik belőlük.
A humifikáción átesett szerves anyagok felhalmozása teszi lehetővé a talaj számára az energiaraktározást, a lebomlás során felszabaduló tápanyagok és víz megtartását, vagyis az élőlények számára legkedvezőbb, morzsás szerkezet kialakítását. A humusz tehát jelentősen hozzájárul a talaj termékenységéhez, ami egy magas technológiai szint alapja.
A növényeknek minden tápanyagra szükségük van
Nitrogén, foszfor és kálium nélkül nincs kiegyensúlyozott tápanyagellátás, a Phylazonit Tarlóbontó azonban feltárja, és a növények számára is felvehetővé teszi a szármaradványban lévő értékes tápanyagokat. Három szántóföldi növénykultúra: őszi káposztarepce, őszi búza, őszi árpa (amelyek vetésterülete megközelítette az 1,6 millió hektárt 2017-ben) melléktermékein keresztül meg is mutatjuk, hogy mekkora érték rejlik szármaradványainkban (az adatok tájékozató jellegűek). A termésátlagok ismeretében a Phylazonit Tarlókalkulátorral pontosan kiszámolhatók a visszamaradt szár- és gyökérmaradványokban lévő tápanyagok.
A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok, MTA Talajtani és Agronómiai Kutatóintézet, Budapest, 2005.
A precíziós gazdálkodásba is jól beilleszthető a Phylazonit Technológia, amely komplex megoldást kínál a termelőknek a talajszerkezet javításától; a tápanyagok jobb felvehetőségén át a növénykondicionálásig. Cégünk ehhez Horsch Terrano munkagépekkel, Phyller kijuttató szerkezetekkel vagy akár az új fejlesztésű Temposensorral is segítséget tud nyújtani.
Gazdaságra szabott technológiáról és a gépek igénybe vételének feltételeiről kérjük, érdeklődjön tanácsadóinknál!
![az_oszi_kaposztarepce_fontosabb_gombaes_fitoplazmas_betegse[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/06/az_oszi_kaposztarepce_fontosabb_gombaes_fitoplazmas_betegse1-375x160.jpg)
