Az amerikai szőlőkabóca több mint ötven évvel ezelőtt, 1960-ban jelent meg Franciaországban. Őshazájából, Észak-Amerikából szőlő szaporítóanyaggal hurcolták be tojás alakban, ahol a termesztett szőlőn kívül számos más lágy- és fásszárú növényen is előfordul. A zárlati károsítónak nyilvánított szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó (Candidatus Phytoplasma vitis, Grapevine flavescence dorée phytoplasma, FD) fitoplazma jelenleg ismert egyetlen, a betegséget természetes körülmények között terjesztő vektora. Előfordulnak azonban egyéb, más kabócafajok (Orientus ishidae, Dictyophara europaea, Oncopsis alni és Euscelidius variegatus) is, amelyek szóba jöhetnek lehetséges vektorfajként az iszalagról szőlőre történő átvitelben. Az amerikai szőlőkabóca, valamint a karantén fitoplazma megtalálható Magyarországon kívül Franciaországban, Olaszországban, Svájcban, Szlovéniában, Spanyolországban, Portugáliában, Szerbiában, Ausztriában, Horvátországban valamint Romániában. Bosznia-Hercegovinában eddig csak az amerikai szőlőkabócát észlelték. Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban történt észlelése óta folyamatosan felszaporodott és elterjedt az országban.
1. kép Scaphoideus titanus nőstény és hím imágó fotó Zsolnai Balázs
Az amerikai szőlőkabóca
A szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma terjesztésében főként az amerikai szőlőkabóca (Schaphoideus titanus) vesz részt. Tojás alakban telelő egy nemzedékes faj, amely a petéit a szőlő kétéves részeire, a cser foszló kérge alá helyezi. A lárvák kelése az időjárástól függően május közepétől elhúzódóan július elejéig eltarthat. Az imágók július elejétől, közepétől már megjelenhetnek, és egészen szeptember végéig, október elejéig vannak jelen az ültetvényben. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége és augusztus közepe közé eshet. A kabóca 4-6 mm hosszú, a jellegzetes színezetéről és a fejtető alakjáról viszonylag könnyen felismerhető. A fejtető enyhén csúcsos, nyílhegy alakú. (1. kép) Öt lárvastádiuma van. Fontos határozási bélyeg a faj lárvastádiumú felismeréséhez az utolsó potrohszelvény mindkét oldalán megtalálható fekete folt. Az L1-es lárvák színe fehér, az L2-es és L3-as lárvák már sárgásabb színűek, az L4-es és L5-ös lárvák esetében pedig már megjelennek az imágóra jellemző színek. (2. kép) Szúró-szívó szájszervű rovarok, amelyek lárva és imágó alakban is növényi nedvekkel táplálkoznak. Táplálkozásuk során viszik át a kórokozót a fertőzött növényekről a többi növényre. Az L1-es, L2-es és L3-as lárvák főként a szőlőtőke alsóbb részein élnek, majd az L4-es, L5-ös lárvák és az imágók feljebb költöznek a tőkén. Minden élő alakja főként a szőlő leveleinek fonákján tartózkodik. A lárvák észlelése történhet vizuálisan, a szőlő alsóbb leveleinek óvatos megforgatásával vagy pedig fűháló segítségével. (3. kép) Az imágók gyűjtésére a sárga színű ragacslapok alkalmasak, amelyeket mellmagasságban kell kihelyezni a szőlőültetvényekben. Némi gyakorlással a sárga ragacslapok által megfogott kabócák könnyen felismerhetőek. (4. kép) Amennyiben a begyűjtött kabócák meghatározásával probléma akadna, bármelyik megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának rovartani szakelőadói vagy növényegészségügyi felügyelői készségesen segítenek.
2. kép Scaphoideus titanus lárvastádiumai
3. kép Scaphoideus titanus lárváinak gyűjtési módszere fűháló segítségével
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége
A szőlő sárgaság tüneteket több fitoplazma is okozza, a tünetek teljesen hasonlóak. Vizuálisan nem, csak laboratóriumi módszerekkel lehet elkülöníteni, hogy melyik kórokozó okozta a tünetegyütteseket. A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmára valamennyi V. vinifera szőlőfajta fogékony, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi. Franciaországban és Olaszországban a legtöbb hagyományos- vagy új fajta egyaránt igen fogékony a betegségre.
Egy szlovén kutatás a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma esetleges más gazdanövényeit is próbálta feltérképezni. Szőlőn (Vitis vinifera) kívül 34 tünetes növényfajt vizsgáltak meg, az eredmények szerint mézgás égerben (Alnus glutinosa), a hamvas égerben (Alnus incana), valamint erdei iszalagban (Clematis vitalba) is találtak Candidatus Phytoplasma vitis-t. Meglepetésként mirigyes bálványfában (Ailanthus altissima is kimutatták a kórokozót.
A szomszédos Horvátországban először 2007-ben az erdei iszalagból (Clematis vitalba) majd 2009-ben szőlőből (Vitis vinifera) izolálták a kórokozót. Ausztriában 2009-ben szőlőből (Vitis vinifera) és erdei iszalagból (Clematis vitalba) azonosították molekuláris módszerekkel a kórokozót. Magyarországon szintén mindkét növényfajból sikerült kimutatni a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát 2013-ban.
A tünetek késői rügyfakadás formájában már kora tavasszal, megjelenhetnek, azonban a jellegzetes levéltünetek csak nyár közepe-vége felé alakulnak ki, vagyis amikor a levelek a fonák felé sodródnak, kanalasodnak, és jellegzetes háromszög alakú formát öltenek. (5.kép) A vegetációs idő előrehaladtával a levelek sodródása folytatódik, majd a fajtának megfelelően idő előtt sárgulnak, nekrotizálódnak vagy vörösödnek, és levéllemezük papírszerűen megkeményedik. A fehér fajtákra a sárgulás, nekrotizálódás jellemző, míg a kék szőlőfajtákra a levélerek által élesen határolt részleges vagy teljes levélvörösödés. (6.kép) A fertőzött hajtások jellegzetes csüngő szomorúfűz alakjára emlékeztető habitust mutatnak. A nyár második harmadában már elszáradt, elhalt vesszőket is lehet találni a tőkéken. A beteg növények vesszői részlegesen vagy egyáltalán nem érnek be, emiatt fagyos teleken jelentős károkat szenvedhet a szőlő. Az előbbiekben felsorolt tünetek rendszerint a tőke egy részén, esetenként csak egy-egy hajtáson jelentkezhetnek, később azonban a fertőzés az egész tőkére kiterjed annak pusztulását okozva. A kórokozó télen a szőlő gyökerében telel át. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet.
4. kép Scaphoideus titanus imágók sárgalapon fotó Kun Ágnes
5. kép Fitoplazma tünet fehér szőlőn Fotó Zsolnai Balázs
6. kép Fitoplazma tünet kék szőlőn fotó Zsolnai Balázs
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma és az amerikai szőlőkabóca elterjedése 2014-ben
2014-ben Magyarországon az amerikai szőlőkabócát Komárom-Esztergom és Veszprém megye kivételével minden megyében észlelték. A szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma jelenleg Zala, Vas, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyékben fordul elő szőlőnövényen, iszalagon, az amerikai szőlőkabóca faj lárváiban és imágóiban.
A karantén fitoplazmát Magyarországon Zala megyében találták meg először 2013 augusztusában, majd Veszprém megyében, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet területén, egyetlen egy kéknyelű szőlőtőkéből is kimutatták. 2014-ben a zalai és veszprémi területeken további észlelések történtek, csakúgy, mint Vas és Fejér megyében is. Komárom-Esztergom megyében eddig kizárólag csak erdei iszalag növényben fordult elő.
Fejér megyében először 2014. június 19.-én, Molnár Szilárd növényegészségügyi felügyelő találta meg a Scaphoideus titanus L1-es lárváját egy magyaralmási zárt kerti szőlőültetvényben, majd augusztus 13.-án egy etyeki szőlőültetvényből előkerült a kabócafaj imágója is. 2014 augusztusában a Fejér megyei Mór és Vereb településekről fitoplazma gyanús szőlőtőkékről érkezett bejelentés. A növényegészségügyi felügyelők a területről begyűjtötték a mintákat, amelyekből a Központi Károsító Diagnosztikai Laboratórium kimutatta a Candidatus Phytoplasma Vitis kórokozót. A növényegészségügyi hatósági intézkedések az említett két területen azonnal megtörténtek. A móri körzetben 11 területen 423 gyanús szőlőtőke lett megjelölve, amelyekből 60 minta került begyűjtésre. A fertőzött tizenegy terület közül csak kilenc területen volt, a zárlati károsítóval érintett szőlő ültetvény. A verebi körzetben megjelölt 16 tőke mindegyikéről történt mintavétel. Az itt felvételezett 8 terület közül 3 terület bizonyult FD-vel fertőzöttnek. A fertőzött körzetekben kijelölt szőlő és iszalag növények megsemmisítése megtörtént, azonban a karantén betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca egyedeit sem a kihelyezett sárgalapokon, sem a fűhálózás során nem találtuk meg az fertőzött területeken.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága által létrehozott károsító-monitoring rendszer segítségével az amerikai szőlőkabóca elterjedése naprakészen nyomon követhető. A térképről, illetve az észlelések menüpontból megtudható, hogy a kabóca mely településeken vagy mely településekhez közel (pontos GPS koordinátákkal), milyen ültevényben, mikor, milyen alakban és egyedszámban fordult elő, valamint az észlelés milyen módon történt.
A monitoring térkép elérhetősége: https://karositomonitoring.nebih.gov.hu
A szőlő aranyszínű sárgaság betegségről, az amerikai szőlőkabócáról, valamint egyéb más fitoplazmákról és kabócafajokról további részletes információ található az alább honlapokon:
http://scaphoideus.weebly.com/index.html
Zsolnai Balázs
növényvédelmi zoológus
![8012059910_2556e6eac3_b[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/8012059910_2556e6eac3_b1-375x250.jpg)
