A szőlő gépesített terméshozam szabályozásának története

Magyar szabadalom

„Kísérleteim eredményeként 1972-ben új tőke művelésmód (1. ábra) született.

(Babó magyar szabadalom 171.857). Az új magaskordon tőkeforma ágaskordon elnevezést kapott.

Az eljárás lényege, hogy a kordonkarról szabadon leívelődő hajtásrendszert a föld felett gép megrövidíti.

A szabadalmat számos szőlőtermesztő országra kiterjesztették: pl. Franciaország, Ausztrália, stb.

Munkahelyemen a Hosszúhegyi ÁG.-ban kialakított bemutató ültetvény mintájára még több nagyüzemben, például Baján, Kunszálláson, Nagykőrösön, stb. kipróbálták.

A találmány értékesítésével a „Licencia” vállalatot bíztam meg.

Számos szőlőtermesztő országot felkerestünk, kiállításokon, videó bemutatókon előadásokat tartottunk (Stuttgart, Intervitis Kiállítás, Ausztrália, CSIRO kutatóközpont.

Az új eljárást elsőként Ausztráliában vezették be.

Minta ültetvényük alapján a módszer gyorsan elterjedt a déli szőlőtermesztő országokban (Pl: USA, Dél-Afrika).

Napjainkban a módszert „ausztrál” illetve „minimál pruning” néven ismerik.

Ma már termő felületük több tízezer hektár, tőkénként sok száz fürttel.

Az első vállalkozók hatalmas profittal zártak.

Hazai próbálkozások

Lényegében a tőkeforma sikerét a terméshozam szabályozás kidolgozatlansága gátolta meg.

A fürt- és a vesszőhozamot ugyanis csak egyidejűleg lehetett vele csökkenteni.

A kiugróan nagy terméshozam beérését pedig Európában, a „rövid” tenyészidő meggátolta.

A terméshozam csökkentése viszont, az ültetvények elsűrűsödésével járt.

A gyakran 30 tonnát meghaladó terméshozam pedig a borászat számára „éretlennek” bizonyult.

A terméshozam szabályozás elmaradásával a hazai ültetvények önszabályozott állapotba kerültek.

A termés cukortartalmát kezdetben megkísérelték a virágzatok egyenkénti leszedegetésével majd vegyszerrel csökkenteni.

A feladatot az MTA aspiránsaként a Hosszúhegyi ÁG.-ban 1976-1980 években végeztük.

Üzemi felületen a kézi fürtritkítást munkaigényes volta ellehetetlenítette, a virágok ritkítására pedig nem találtunk vegyszerkészítményt.

Saját kísérleti ültetvény

A soproni ültetvényt 1998-ban kora tavaszi fagykár sújtotta.

Az önszabályozásra beállt ágaskordon tőkék „tetején” a duzzadó világos rügyek (és a bennük lévő fürtkezdemények) elfagytak. A helyükön fakadó mellékrügyekből „rövid”, meddő hajtások fakadtak.

Megjelenésükkel a lombfal leárnyékoltsága csökkent. A „természeti csapás” ez esetben tehát kiutat mutatott a hajtásszám megtartása mellett a fürtszám csökkentésére.

Ez évtől tehát a terméshozamot már az ágrendszer felső sávján megduzzadó rügyek ledörzsölésével szabályoztuk.

Ezzel a „hosszú” hajtásképzés elkerülhetővé vált.

További innováció

A fürtszám csökkentésére a duzzadó rügyek ledörzsölésének gépesítése a megoldás.

Kaliforniában három farmon 1998-ban üzemi ágaskordon bemutató ültetvény kialakítása indult.

2003-ban a bemutató ültetvények értékelhető állapotba kerültek.

Kísérleti gépünk traktorral szerelhető hidraulikus úton állítható, hidromotor meghajtású kefeszerkezet volt (2. ábra).

Sopronban közben a 0,3 hektáros Leányka ültetvényemben a termésminőség növelése érdekében önszabályozásra képes „vékony, áttetsző”, függőleges lombfalú tőkéken alakítottunk ki.

A hajtásrendszer távolodását a termőgally tengelyétől az ágrendszer oldalán megduzzadó rügyek ledörzsölésével gátoltuk.

A „vékony” lombfalnak köszönhetően a terméshozam géppel szabályozható volt.

A vesszőhozam rovására sikerült végre minőségi borszőlő alapanyaghoz jutni, a szántóföldi termesztésre kevésbé alkalmas területeken nagy terméshozam, alacsony önköltség és nagy termesztési biztonság mellett.”

Az „Ágas kordon” termesztési módszer az alábbi előnyöket nyújtja:

• A terméshozam kiemelkedően magas. A hozam három-ötszöröse lehet a hagyományos módon termesztett szőlő hozamának, mivel a növény a „felesleges” vessző helyett is fürtöt hoz.
• A tőkekialakítást követően az „Ágas kordon” ültetvény kézi munkaerő igénye elhanyagolhatóan csekély. Az „Ágas kordon” termesztésnek köszönhetően a szőlő növény immunrendszere, betegségekkel szembeni ellenálló képessége sokkal erősebb.
• A szőlő ellenállása megnő a szélsőséges időjárás okozta károkkal szemben.
• Az Ágas kordon művelés csökkenti a téli, kora tavaszi fagykárok hatását.
• Az előbbi a hajtásnövekedés korai lezárulásának, az utóbbi a rügy szám kései csökkentésének következménye. A fentiek miatt a termesztési biztonság lényegesen megnő.

A hazai megvalósítás lehetősége

A külföldi eredmények már igazolták az ágaskordon szőlőművelés eredményességét és értékét.

Dr. Babó Tivadar még mindig nem mondott le találmányának hazai megvalósításáról.

Meggyőződése szerint soproni szőlője mindenkit meggyőzhet arról, hogy itt a jövő szőlőtermesztését látja.

A feltaláló ma is szívesen megmutatja az érdeklődőknek ültetvényét és vállalkozna annak szakmai megvitatására is.

Eiler Olga