Magyarországon 2018-ban több tízezer gazdálkodó 184 ezer hektáron 2 444 ezer tonna zöldség-gyümölcsöt termelt. Ma 65 zöldség-gyümölcstermelői szervezet működik az országban, a termelői szervezettség aránya mindössze 16,18 százalék.
Együttműködésre ösztönözzük és biztatjuk a zöldség- és gyümölcstermelőket, hiszen közös fellépéssel nagyobb eséllyel érhetnek el olyan felvásárlási árat, amely biztosítja a megélhetésüket. Az integráció mellett a kiszolgáltatottságot mérséklő, a betakarítási szezon előtt megkötött írásbeli szerződés nyújthat további biztonságot a termelőnek a felvásárlóval szemben – mondta nemrég az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) évzáró konferenciáján. Feldman Zsolt szerint a minisztérium ebben a jelentős méretű agrárágazatban a piacszabályozás eszközeivel is szeretné segíteni a termelőket értékesítési tevékenységükben.
A kiszámíthatóságot, a biztonságot erősíti az az ezévi rendelkezés, amely az ipari alma-és meggy felvásárlók számára kötelezővé teszi az írásbeli szerződéskötést a termelőkkel. A szerződésnek rögzítenie kell a beszállított termékekért fizetendő árat is vagy egy olyan árképletet, amely alapján a felvásárlási ár a termelő számára is előrelátható módon kalkulálható a szezonban. Ezeket a szerződéseket meggy esetében legkésőbb május 15-ig, alma esetében legkésőbb augusztus 1-ig kell megkötni. Fontos, hogy ezek a kötelező szerződések a feldolgozásra szánt gyümölcsök értékesítésében résztvevő minden szereplőre, azaz a közvetítő kereskedelemre is vonatkoznak.
Minden szabályozásnál, vagy szankciónál többet ér ugyanakkor, ha a termelők és felvásárlók képesek érdemi, egymás érdekeit is figyelembe vevő, hosszabb távú üzleti kapcsolatot fenntartani, ez viszi leginkább előre a gazdaságot és ez jelenti minden piaci szereplő számára a piacon való maradás legnagyobb garanciáját – hangsúlyozta az államtitkár.
Szerkesztőség (Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária, Kohout Zoltán)