A takarmánynövények fontosabb rovarkártevői

Termesztett takarmánynövényeink növényvédelme nem tér el a közvetlen emberi fogyasztásra termesztett haszonnövényekétől. A takarmánynövények esetében rendelkezésre álló növényvédő szerek felhasználásakor az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, a munkaegészségügyi várakozási időt, valamint az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásait szigorúan be kell tartani.

A virágzásban végzett növényvédelmi kezelések esetén be kell tartani a méhkímélő technológiai utasításokat.

A kukorica az egyik legfontosabb takarmánynövényünk, mivel a szemtermése keményítőben gazdag. A szemtermés felhasználható abraktakarmányként (az összes takarmány 70%-a kukorica), de a teljes kukoricanövényt is többféleképpen (zölden, silózva stb.) hasznosíthatjuk.

Bogarak…

A kukorica kártevői közül ki kell emelnünk a kukoricamolyt, amely az egész országban elterjedt, és nagy károkat okozó gazdasági kártevő. A kártétele évenként, táblánként és kukoricafajtánként is jelentősen eltérő lehet. A levélrágás csökkenti az asszimilációs felületet, ami az aszályos időszakban még súlyosabb problémát jelent. A lárvák megrágják a fejlődő szemeket, ezzel elősegítik a mikotoxin-termelő gombák bejutását. A mikotoxinok hőstabilak, és sem fizikai, sem kémiai eljárással nem lehet eltávolítani ezeket a termésről, így jelenlétük esetén állati takarmányként sem szabad felhasználni a kukoricát. A kukoricamolynak a lárvája a kártevő, ez ellen kell védekeznünk! A védekezés alapja a lepkék megjelenésének ideje. Nagyon fontos, hogy azelőtt védekezzünk, mielőtt a hernyók berágnak a növény belsejébe. A nőstény lepkék megjelenése után általában már védekezni kell. Miután a hernyók befurakodtak a tápnövény belsejébe, már nehéz a védekezés. Fontos a jó talaj-előkészítés, és az előrejelzésnek is óriási szerepe van a kukoricamoly elleni védekezésben. A hernyók akár a kukoricatarlón maradt kukoricaszárban is át tudnak telelni.

A másik problémás kártevő az amerikai kukoricabogár. A kártétele hektáronkénti 0,5–2 tonna veszteséget is okozhat. A bogárnak a kukoricamollyal ellentétben csak egy nemzedéke van évente. Az áttelelő képlet a pete, amely a talajban telel. A tojásból kikelő pici lárva talajlakó, azon él, ott táplálkozik, és ott is fog bebábozódni. A bogár lárvája a kukoricanövény gyökereit fogyasztja, ezzel okozza a kárt.

A bogarak érési táplálkozást folytatnak, pollent és a nőivarú virágzaton a bajuszt fogyasztják. A kukorica virágpora mellett a tök, a napraforgó és különböző gyomok vagy más virágzó kultúra virágporával táplálkozhatnak. Ilyenkor ezekben a kultúrákban is károsítják a generatív szerveket. A harmadik, széles elterjedésű, minőségi kárt okozó rovar a gyapottok-bagolylepke. Ennél a hernyó a kártevő alak. Ez a kukorica torzsavirágzatának megrágásával elősegíti a toxintermelő gombák megjelenését.

Polifág kártevők

A polifág kártevők közül a cserebogárpajor és a drótférgek okoznak számottevő károkat. A takarmánycirok (1. kép) melegkedvelő haszonnövény, elterjedését elsősorban klimatikus tényezők határozzák meg. Magyarország a ciroktermesztési övezet északi határán van.

A fő kártevői megegyeznek a kukoricáéval, ennél a növénynél azonban a lótücsök, a vetési bagolylepke hernyója és a levéltetvek is problémát tudnak okozni.

A lucerna a jó minőségű, mély termőrétegű, megfelelő vízháztartású talajokon termeszthető sikerrel. Gyökérzete mélyre hatoló, ezért szárazságtűrése kiváló. Nagy tömegű és igen értékes, fehérjékben gazdag takarmányt nyújt. Mivel a növény évelő, így a kártevői is évekig jelen vannak a táblában. A polifág kártevők közül a cserebogárpajor, a drótférgek, lótücsök, a vetési bagolylepke hernyója ellen kell védekezni.

A gyapottok-bagolylepke, a gamma bagolylepke, a lucerna-bagolylepke, a lucernamoly lárvái a leveleket rágják. Az ormányosbogarak (csipkézőbarkók) a leveleket és a magokat fogyasztják. A lucernamagdarázs pedig, ahogy a neve mutatja, a magokat fogyasztja.

Gerinces kártevők

A gerincesek közül a mezei nyúl és az őzek előszeretettel járnak be a lucernatáblába. A pockok és a güzüegerek (2. kép) is szívesen telepednek be a lucernatáblába, ahol nagy károkat tudnak okozni.

A takarmányrépa föld alatti répateste sok kártevőt vonz, ilyenek a drótférgek, cserebogárpajorok, a sároshátú bogár, a lótücsök, a fonálférgek, a lisztes répabarkó, a répabolha, a fekete répalevéltetű és a bagolylepkehernyók.

Lombkártevő molyok

A vöröshere (3. kép), a fehérhere és a bíborhere, a szarvaskerep, a szöszös bükköny esetében számos kártevő ismert.

A már ismertetett talajlakó kártevőkön kívül számos lombkártevő akad, amely a pillangós fajokon fejlődik ki. Ezeken kívül alkalmi kártevők is felléphetnek. Ilyenek: aknázómolyok hernyói, bagolylepkehernyók, csipkézőbarkók, fekete tücsök, sáskák, levéltetvek, kabócák, atkák (4. kép).

A védekezésnél fontos, hogy figyelembe vegyük az élelmezés-egészségügyi várakozási időt és a munkaegészségügyi várakozási időt, valamint az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásait. Virágzásban végzett növényvédelmi kezelések esetén be kell tartani a méhkímélő technológiai utasításokat.

A takarmánynövényekben a teljesség igénye nélkül a következő hatóanyagok állnak a termelők rendelkezésére a 2023. 05. 01-jei adatok szerint (forrás: Nébih):

– lucerna: lambda-cihalotrin,

– takarmányrépa: deltametrin, cipermetrin, eszfenvalerát,

– silókukorica: teflutrin, lambda-cihalotrin, acetamiprid,

– silócirok: lambda-cihalotrin, acetamiprid,

– cirok: deltametrin 2023. 10. 31-ig!

– bíborhere: lambda-cihalotrin 2023. 10. 31-ig!

A vöröshere, a fehérhere és a szöszös bükköny esetében nincs engedélyezett inszekticid!

Takács Attila
növényvédelmi entomológus